Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-18 / 139. szám

í)ÉLMAGYARORSZÁG város hatóságált és közönségét mulasztás terheli, mert mem gondoskodik a kormány állandó érdeklődésének lekötéséről. Ha majd nem évtizedenkiint egyszer lehet ilyen ünnepekbein részünk, ha majd a kormány egyik kezét mindig rajta tartja a nemzet nemzeti fővárosának szivén, akkor majd nem lesz olyan nagy izgalom egy miniisztervárás és talán kevesebb ün nep, de több munkalehetőség lesz a programban. Ujabb viták a hídvám körül. — Az eddigi hidvámmentességeket töröljék-e el vagy a hidvámot. — (Saját tudósítónktól.) A juniusi közgyűlésen előreláthatólag nagy vita lesz a körül a kérdés körül, hogy a Ihidvámirmentességet a város jövedelmeinek fokozása érdekében a minimumra korlátozzák. A javadalmi bizottság ugyanis már régebben tett egy javaslatot, amelyben azt kivánta, hogy a hídvám mentességeket teljesen szüntessék be, a kedvezményeket redukálják, imént szerinte hovatovább előáll az a helyzet, hogy a sok vámmentesség miatt a hld fentartására ráfizet a város. A közigazgatási bizottság is foglalkozott legutóbb a híd vámmentesség kérdésével és pedig Balogh Károly pénzügyi tanácsos javaslatával kapcsolatban, aki elmondotta, hogy a javadalmi bizottság utasítására föliratot készített, amit a javadalmi bizottság a kereskedelmi miniszterhez intézne, hogy korlátozza az eddigi hidvámmentességeket. Kijelentette akikor a pénzügyi tanácsos, hogy kötelességszerűen jár el, amikor a megszövegezett föliratot a közigazgatási bizottság elé terjeszti, mert ő ellene volt annak, hogy a hidvámlmentességeket visszavonják. Az ő álláspontja éppen az ellenkező. Szerinte a hidvámmenh'sséget be kellene hozni az egész vonalon, mert nem méltányos az, hogy több iegyen azoknak a száma, akik hidvámot nem fizetnek, mint azoké, akik fizetnek. A közigazgatási bizottság nem tette magáévá a javadalmi bizottság álláspontját és kimondotta, hogy a föliratot nem terjeszti föl, hanem utasítja a pénzügyi tanácsost, hogy vigye az ügyet a közgyűlés elé: akarják-e korlátozni a hidvámmentességeket, vagy pedig megszüntetni kívánják az egész vonaton a vámfizetés kötelezettségét. Ez az ügy a juniusi közgyűlés elé kerül. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a javadalmi bizottság utasítására azt ifogja javasolni, irjon föl a város a kereskedelmi miniszterhez, hogy a hidvámmentességeket szüntesse meg, illetve a törvényben biztosított mentességek határáig redukálja. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött ma ebben az ügyben Balogh Károky pénzügyi tanácsosnál, aki a következőket volt szíves mondani: — A hidvámtmentességeik törvény által vannak szabályozva és pedig az 1890. évi 1. t.-c. 99. szakaszának 21. pontjában, amelyben meg van mondva, bogy kiknek van joguk hidvánmentességhez. Szeged közönsége törvényadta jogánál fogva jogosítva volt még kedvezményeket adni a törvényen kivül is és ezzel a jogával a felmerült közsziikségletekiiez képest esetről-esetre élt és a hidvámmeriiességekeit annyira kiterjesztette, hogy ina már alig van olyan gyalogos ember, aki hidvámot fizetne. Ennek az volt a természetes következménye, hogy azok, atkiik hidvámot fizetnek, ezt igazságtalannak tartják azért, ment sokkal nagyobb a kivételek száma, mint azoké, akik a szabály szerint fizetni tartoznak. Ennek a következménye az, hogy a Ihidvámból eredő bevételek túlságosan nagy mértékben csökkentek, ugy, hogy az 1913-ik évben 26000 koronával kevesebb bevétel volt a hidvümból a városnak, mint amennyi 1913-ra a három évi átlag-eredmém alapján előirányozva volt. 1912-ben 117574 korona bevételünk volt a hidvümból. A híd fenntartására dologi és személyi kiadások ci mén 80.000 koronát költünk, tehát 'körűiből ii. annyit, mint amennyi bevétel a legutóbbi esztendőben a hid forgalmából volt. Ha ez ig> Szeged, 1914. juniusjiój^ megy, akkor nemsokára ráfizetünk a W" ra. Ezért akarja a javadalmi bizottság a tességeket korlátozni. Hid vámmentessel van most az ujszegedi lakosoknak, iparosoknak, városi bérlőknek, állami és Kj>' alkalmazottaknak, az állami alkalmazod között a vasutasoknak is. Én ugyan a « gam részéről amellett voltam, hogy a 11,13 tességeket ne vonjuk vissza, ezt a város/, erkölcsi szempontból se tehetné meg, sot; akadtam, hogy legyen hidvámmentessez " egész vonalon. A javadalmi bizottság 0 ban azt kivánta, hogy Írjunk föl a M® terhez a közigazgatási bizottság utján a111 tességek megszorítása érdekében. A k/'É,. gatási bizottság ezzel szemben ugy 40110 hogy ne irjunk föl, hanem' vigyük az eg ügyet a közgyűlés elé. Én tehát most a J niusi közgyűlés elé terjesztem a javas® ^ mait. Majd meglátjuk, akarják-e korlátoz"1 már megadott mentességeiket is, vagy le elA képviselőház ülése. Az ellenzék . határozásához :hiveit, inna megjelent a ban. Már fiz óra előtt gyülekeztek ff1 zéki képviselők, akik közül elsőnek * ^ Kornél, e vitáik szokott rendezője .ieíent. / majd röviddel megérkezése után Károly' n hály gróf jött Preszly Elemérrel és / Károllyal. Az ellenzékiek az üilés meg'-/, sára körülbelül harminc főre szapoffffff Bakonyi Samiu köré gyülekeztek, a/'^ az egyesült ellenzéki pártok vezérszó ^ éles birálátban, részesítette a hatóság®/ jS delméről szóló javaslatot. Polónyi ffff ^ megérkezett és már a folyosón kije|el j,ahogy szaikaszról-szakaszra szétszedi a li fSai /ÖLEIÉN fficzy ff betc A BÁRÓ t ©letü. k B Vo1 "feni. A l E, HOZTÁK .. Üor< , 3 bárót. , 'FOALORR , 'TÓRÓL ST IÍ ERIÖK. vaslatot, bárha szövegét csak tegnaP tta meg és igy alaposan nem tnulmán\'0 * át. ,rptl tiAz ülést Beöthy Púi h&rtmffffffl zénegy órakor nyitotta mte^. harmadik olvasásban a tegnap lU"r ffff iliott javaslatokat. A hatóságok bű®6{l. IZŐNY1 Í703 védelméről szóló javaslat kerül1 s Jakabffy Elemér előadó ismerteti 91 jedelémben a javaslatot, fejtegeti a níff0 'ff párt helyeslése mellett ennek szükség9 ffrögtön leteszi az ifjú mellére és aggódva int a fiu felé: — Gyorsabban, te vak! Nézd csak — a bor! / A fiu megemeli az üveget, ijedten összerezzen és a kövezőkhöz fut gyorsan. Valamennyien megmozdulnak, kiáltanak és az üveg után nyúlnak, mig a fiu nyi'lsebesen oson az udvarba. Üe ugyanolyan gyorsan szökken ki és egy nagy, mély, sárga tálat tart a kezében. A tálat letették a földre és az üreg a vörös, élő sugarat óvatosan beleöntötte. Négy szempár gyönyörködött a borcsöppeknek a napsugárral való játékában és az emberek száraz ajka sóváran vonaglott. Egy világos, kékruhás asszony ment el mellettük. Aranyfényű csipkekeridő takarja hoUófürtjeit, barna csizmájának imagas sarka egyenletesen kopog a kövezeten. Kicsi, göndörhaju leánykát vezet, aki két vörös szegfűt lóbál a levegőben. A kicsike táncolva követi és énekel: — 0 ina, o ma, a mia ina — a . . . A kislány az öreg kövező mögött megáll, lábujjra emelkedik, keresztülnéz az öreg vállán és figyeli óvatosan, hogyan csurog a bor a sárga tálba és énekel, mintha a kicsike dalát folytatná. A leányka kiszabadítja magát az anyja kezéből, letépi a szirmokat, fekete kezecskéjét magasra nyújtva, beledobja a borostálba. Négy férfi rezzen össze és emeli föl haragosan a fejét, miközben a kicsike tapsolva és nevetve szökdicsél a járdán. Az anya zavartan kap a keze után, a fiu hátraveti a fejét és teli torokkal nevet, .míg a virágszirmok, mint rózsaszínű sajkák úszkáltak a sötét boron. Az öreg egv poharat vett elő valahonnan, telemerik borral és szirmokkal, fáradtsággal térdreereszkedik és a poharat a szájához emelve, nyugodt, komoly hangon igy szólt: -- Nem baj, signora! A gyermek /ajándéka az ég ajándéka. Egészségére, signora és a ie egészségedre iis, gyermekem! Legyél olyan szép, mint az anyád és kétszer olyan boldog, mint ő. Szürke bajuszát belesiilyesztette a pohárba, a szemét Összehunyorította és ajkaival csettintve és görbe orrát idestova mozgatva, kiitta a sötét folyadékot. Az anya a mosolygó kis leányt kezénél fogva köszönt és távozott. A gyermek ugrándozott mellette, lábával kapargálta a járdát és behunyta a szemét, hogy megvédje a vakító napfény ellen. — O, ma — a ... o mia ma — a . . . A kövezők arra fordultak és hol a borra, hol a kis leányra néztek. Mosolyogtak és a délvidéki ember szapora beszédével szórakoztak. Közben azonban a piros szirmok himbálóztak a borosedény sötétvörös fölszinén. És köröskörül dúdolt a tenger, zúgott a város és az izzó nap csodás meseképeket varázsolt rá. Utána, mint az ellenzék vezérszónj^ff é' hőnyi Samu szólalt fel. Felszólalásáig lonzék kint maradt a folyosón. Bevez^ vai'ban a törvényhozás komolytalan®"8'1 lyegzi meg. , . Kun Béla közbekiált: GyorstalP"1^ \ \',Kit 'HÖ; "FIS beBakonyi Samu: Az ellenzék r®11 — ,, jpef indát hosszabb vitát e javaslata®/eg# kormány jól kigondolt szándékkal . Jj/ dályozza ebben. De ezentúl neon $$ könnyűszerrel nyélbeűtnl sötét sZ"| Itt leszünk és nem engedj,ük, bop\ " ^n"/ önkormányzat utolsó védbástyáit <1B $ / szerrel lerombolhassa. (Zajos hely©* ff' lenzéken.) Ezután részletesen birálű" ' latot- , Éi> s Polónyi Dezső beszólt ezután- lJ -ffff" rálta Balogh dr. javaslatát. Ez / ffff^ a munkapárt érdekében készült, ff « ta. — Nem fogadja el. — Balogh ® ? ságügyminiszter szólalt fel ezuta® gtig^'ü I H U -O- I JT1 ,,, vaslatnál variálják ezt a szóla®01/ ff. igy lenne, az orszáig bizonyára ® ^ % ki 'felt Hallja kongatni — vészharangot, hogy ez a javasló ".^yj/ badságot kobozza el. Minden iga08^' C'% le JbNe .„J B-UUS, a/. OLÖZUIG \í C öllietett kezekkel a törvényalkota/-yi zék liangulatkeltésre használja ffff ff^J veit. Tiltakozik a gyors-kodiüká® len. Junius 5-ikétől kezdve a nW®^ hét állott az ellenzék rendelk^^gtó/i, tmiuknányozlliassa a javaslatot. ' jltílu ajánlotta a javaslatot. Több szói®/ 0 a Ház elfogadta a javaslatot. óra után ért véget. 6> ÍR 1 V' s Tisztelettel Vasárnap cSéiciőtf a magg^kjj!^^^. katona ZENEKARA HANGVEggB^ Horváth Ferencf i, R.A; I, % X"" ^ tó, | hu