Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-18 / 139. szám

K A , ág a tmfni és tó; 1, MÁZOTT an a feed, 1914. juníus hő 18. DÉLMAGYARORSZÁG y 2 itienVÁROS1/ essél! f síg aZ°n" a FKŐZIG/; » az NOST LÍ JAVASLA/ ILÁTOZA/ AGY f az elfo' CENT tf MEG'1/;,, 'síS • NEZ®0 'SS ÍLFÖÍ öerliczy Ferenc állapota válságos. , JSaját tudósítónktól.) Szeged első /lelőnek országgyűlési 'képviselője, lei 'Jliczy Ferenc báró, három n.ap óta su* betegen fékszik deszlki kastélyában. TE BÁRÓ LCK'SZL'R UC SZIKI R.AA'UOIYAUAU. betegsége, mint ismeretes, nem uj hónappal ezelőtt agyvérJ MVJIIlUppiAl víjwvy vv —OJ b v°lt és szanatóriumiba kellett szállni. a kezelés azonban . OTAIMIUI ÍUIUI tó hozott gyógyulást, ugy, hogy -a nagy fo 'képviselőt, saját kívánságára hai 'Gk Deszkre. Azóta két kezelő orvor "vrvs József dr. és Goldsclunidt }arSy dr. 'naponta kétszer meglátogatja foot. Ma is feltűnt Szegeden a desziki téri? fo®ata> me'y délben jött be Bo, Joktorért. A város lakossága aggódó h Kiodéssél várja képviselőjének áll'aérkező hirdket. Többen még a 6 1Sl is megszólították és információt A kezelő orvosoktól nyert értesülés alapján, azt közölhetjük, hogy a báró állapota válságos, a katasztrófa bekövetkezése, csak napok kérdése. Súlyos szívbajához és érelmeszesedéséhez, még urémia is járult az utóbbi időben. A beteg bárom nap óta semmiféle táplálékot nem tudott magához venni, ugy, hogy mesterséges uton táplálják. Ma délután állapotában némi javulás állott be, szenvedései kissé enyhültek, de ez csak átmeneti szimptoma. Ma megérkeztek Deszkre Gerliczy Ferenc rokonai: Szegedy báróné, született Gerliczy Inma Acsádról, Dr. Escherolles báróné, született Gerliczy Stefi, Gerliczy Guia bárónő, a báró nővérei. Gerliczy Félix né báróné, született Stirbey Elza hercegnő, a báró menye. Holnap érkezik meg Gerliczy Félix báró, a képviselő fia. Késő éjjel telefonálják: A nagybeteg állapota változatlanul aggasztó. I^FI1 uáv e FOJRF1 BÜ'^V • . T«P asatóili * TEMESVÁR]^ gazdanap. TIZENÖTEZER GAZDA GYŰLÉSE. VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLET. ii.'., ... Wáött tudósítónktól.) Méreteiben szórtan különböző sátraikban: pékek, cuk Sf0tós' hangjában méltóságteljes mő- rászok, csemegekereskedők, gyümölcs-áru \ i 'le szwdán a magyar gazdák or- sok, játékkereskedők, Ibüsitő italt árulók stb. Teimesvárott. A jó- stb. a Bega mentén pedig nagyszabású gépfefo Pályaudvaron étkező vonatok kiállítás. ontották magukból ¥ RESAÍKAI JL^* HUO. L'"téti r/)nt°tták magukból az ország A kongresszusi sátor tölgy-girlandokkal, 1 a SZe.bőil jövő gazdákat. Kalapjai- nemzeti színű zászlókkal és magyar cimefoté, a )s jelvény: tölgylevél és arany- reftke! díszítve. A hatalmas sátor, mely /fe .^o/blyuikaikban megyéjük vagy n.000 ember befogadására készült, ikicsinykokárda vagy szalag, nek bizonyult, mert nagyon sokan künn szo1 f/-sok remény a jövő iránt, riíltak, bár magában a sátorban a szó igazi '.hieiy tó,5döttségelk előtt egy-egy táb- —" ™ U a Üt * V11 ÁN: „D it a/ytó pot. V níitaK, ucii nios^ii } C küldöttségek előtt egy-egy táb- értelmében váll-váll mellé sorakozott. Fél tó y Eltüntette a községet Vagy vá- tiz órára megjelent Darányi Ignaccal az tó, cTndk 'képviseletében jöttök. Ma- élén a kongresszus vezetősége, rndly a megs«k sváb, azután szerb és jelent notabilitásökkal az emelvényen • rog. tarka egyvelegben. A kő- lait helyet. Ott voltak: Dessewfy Aurai, tó községek/magukkal hozták Széchenyi Aladár, Teleki Arvéd Bethlen tólttó/aikat és ,leíkes ándulók mellett István, Csekonics Sándor és Gyula, Karolyi XatT az egész uttestet elfoglalva, Imre és Gyula, Majláth György es Jozsei íCS? bosszúságban a Józsefváro- grófok, Esterházy Mihály es Auersperg tófe ? a Belvárosba, a gyülekezés hercegek, Glattfelder Gyula, csanad, puspok. i Ú /nö herceg-térre. A házak Papn Géza báró, Wittmann János, PhilPP tóv? febogózva. Mikor a menet a János, Dániel Pál, Szilassy Zoltán, Csobor hSS pú'yaudvarról megindullt, ap- László, Szentiványi Árpad, /elemen Be a 'tó - kkel huu^L Se- nrro/áwviilési képviselők, Bernath István, Forster Elek, Hertelendy Ferenc torenu. Bujanovics Sándor és Gyula, -•'-'nyőkkel ia kisgazdák. Ez Geml József, polgánmester /itos/eov/és Fe? kedvctlenitctte el a ldlkes renc kanonok, Fialka Karoly ny. forspan, "té ;^dták, hogy óriási méretű, ha- Joanovics Sándor temes. es Dellimamcs to'atatt fog lefolyni ma- ronláli főispán, Jankó Ágost udvar, tanasy?yulés. csos és Ferenczy Sándor, alispanok, Rubinek nyula, az OMGE igazgatója, Emődy József Jeszenszky Pál, Babits József, udvari tanácsos, Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, Meskó Pál, Hummersberg László. Az osztrák agráriusok vezérei: her\v«lén „ L^vu ora miunva wuv.>- ceíí Auersperg, báró Ehrenfels és lovag Sia menet a kongresz- mUs y()n u0henblum. A földművelésügyi tó?re:. az Erzsébet- és Oyárvá- korrnányt ottlik Iván államtitkár képviselte. A KONGRESSZUS. \ kongresszust a Hiiiuniisz nyitotta uioi melyet tizenötezer ember énekelt. A megnyíerntó hullott, szitált az eso. se- orszaggyu^lS?ybi ?Vel védökeztdk öltene a közép- Mérey Lajos, / vá 'rtékosojk, kék, sárga és piros esi- renc főrend sárga és piros n kisgazdák. v\ ?eL°?SZAQ 'KIKÜLDÖTTEI. |tó lentó, kilenc órára valósággal feketéi Któ k,, nercev-tór El sen [1/ tni,n •'^toeg-tér az emberektől. E-I sem IJck, unyajan ,0tt, százával szorultak a élén )a' begyed óra múlva zenekar•Ött tótéstófeblő térre, melyen hirtelenéV 'öldbötófosrész nőtt tegnapról mártéSZü .• A két domináló építmény: '' sátor és a sátor-étkezde tás.sal járó technikai intézlkedések megtétele után Darányi Ignác indítványára a kongresszus hódoló táviratot küldött őfelségének, melyre még a bankett idején megérkezett a válasz. Azután Darányi füdivözölte Ottlik államtitkárt, mint a kormány képviselőjét, egyúttal minit a vámpolitikai ügyek egyik legalaposabb ismerőjét, akiit arra kért, hogy a kongresszus határozatait, jóindulatukig tolmácsolja a kormánynál. Majd az osztrák vendégeket üdvözölte, akikneik nevében Anerspery herceg mondott ezért köszönetet. Miután még Geml .Tézisei polgármester a város nevében üdvözölte a kongresszust, továbbá Csiky Gyula, a Temes vármegyei, Wittmann János a Délvidéki Fölél mii-velők Gazdasági Egyesülete nevében, felszólalt Debrecen város gazdasági tanácsnoka, Medgyaszay Miklós és felhívta a vezetőséget, hogy a legközelebbi kongresszust Debrecenben tartsák. A kongresszus ily értelemben határozott. Erre következett Darányi Ignác elnöki megnyitója, melyet lapunk legközelebbi száma szóról-szóra hoz. AZ AGRÁR ESZMÉK HÓDÍTÁSA. Gróf Dessewffy Aurél beszélt ezután. Konstatálja az agrár eszmék hódítását, mert mikor elkezdték ezeket a mozgalmakat, 6—700-an gyülekeztek össze, ma meg ime 15.000 emberhez — szólhat. Rámutat arra, 'hogy Amerikában és Angliában, a szabad kereskedelem hazájában az élelmi'cikkek még drágábbak, mint itt és igy a drágaságért nem okolható a védvám. Nagy érdeklődést keltett és osztatlan tetszést aratott Blaskovics Ferenc apátkanonok, a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete egyik elnökének nagy beszéde és határozati javaslata, ürömmel látja, hogy itt, ahol hajdan a Hunyadiak és Losonczyaik tartottak hadi tanácsot, miost a békés polgárok ezrei ülnek tanácsot jogos érdekeik védelméről. Az agráriusok — úgymond — nem akarnak más osztályok rovására boldogulni, ők csak élni és emelkedni akannaik, nem a mások vállán, hanem ugy mint a hegymászók, egyik a másikat támogatva. Szeretettel nézik az ipar ifejlödését. Felihivja a fix fizetésből élők figyelmét arra, hogy ne szidják az élelmi cikkek drágaságát ugyanakkor, amikor luxuscikkekre annyit áldoznak. A fényűzési cikkek ára is folytonosan emelkedik, mégis megveszik, jóllehet, ezzel a külföldnek adóznak, aráit pedig élelemre költünk, az itt marad az országban. 1907. óta, tehát a védvám uj alapra helyezése óta, uj erőre kapott a gazda, fogyasztó képessége növekedett, ezáltal tehát az ipar és kereskedelem is nyert. A pénzkrizist, az árvizeiket és más elemi csapásokat nem bírtuk volna ki, ha a helyes gazdasági politika nem juttatta volna kellő anyagi eszközökhöz « gazdákat. Mi történnék, ha megszűnnék mezőgazdasági terményeink védelme és megint 10—-12 koronás búzaárak lennének? Ennek az ipar és .kereskedelem is kárát látná. A merkantilisták folyton szemrehányást tesznek" az agráriusoknak, hogy miért nem termeinek okszerű gazdálkodással többet? Elismeri, hogy e téren van még sok tennivaló, de ugyanakkor megkérdezi tőlük, miért nem áll az államilag és városilag segített magyar ipar sem a külföldiekének magaslatán? Válaszuk erre az, hogy a külföldi ipar sok évszázados fejlődés eredménye. Hát ez áll a mezőgazdaságra is. Ne oktassák ki tehát az agráriusokat, mikor ők se tudnak jobbat és szűnjenek meg a fogyasztókat az agráriusokra uszítani. Ok nem akarnak osztályharcot, ellenkezőleg, éltetni akarják a magyar ipart és kereskedelmet, azért ne akadályozzák őket azon törekvésben, hogy legyen miből. Ezután benyújtja határozati javaslatát, mely szerint az 1907-iki mezüguz-