Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-14 / 136. szám

^eged, 1914. ül. évfolyam 136. szám. Vasárnap, junius 14. Az uj vármegye. Hét évitizedes álom megvalósítói a 0ndor János belügyminiszternek a közlgaz£atási reformra vonatkozó javaslata, amelyet pénteken terjesztett elő a ik-épviX'iázban. S ha 0) o lia cz a reform nem taténmódon valósul meg, mint annak feén __ az 1840—48-iík'i ellenzéki párt r'észe — a centralisták pártja óhajtotta a"ak tisztára cs'alk az az dka, hogy 7ta —- hét évtized múlt el. A centralisI - b'dvaievőleg a központi állami hata/ -ntinél szélesebb körű kifejtésében és ?gerösitésében látták a nemzet haladáa'zo'n 'legföbb eszközét. A centralizáció Iteri !n sem akkor> s'em azdta nem si1, ult- Hiába hirdette Szalay László, van valami, ami több a megyénél, ta Cz a valami; az ország; hiába táma'dr 7eg Kemény Zsigmond a megyei fe!'8'Zert ,az összehasonlító jogtudomány ?/Plán) hasztalan adta ki Eötvös József cimü kötetét, sőt a korhadt metlldl' r°ndszert a Falu jegyzőjével sem v^|(a Megdönteni, mert a nemzet zöme e ki tne ' föt legkiválóbb elmékkel szemben a léében a nemzeti géniusz megtestesülátti 7 a nemzeti szabadság palládiumát 7 Noli ^ — me tangere, nebántsvirág volt jóllehet ép a magyarság legjelesebb publicistái és stóítusférfiai )a !modern kor követelményének tartották a közigazgatás reformját. Ez a reform most ime hét évtizedes vajúdás után ott fekszik a képviselőház asztalán. A munkapárt érdeme, dicsősége, ha ez a reform mielőbb törvényerőre emelkedik. Amit egy Szalay, egy Kemény, egy Eötvös József, egy Csengery Antal a nemzet érdekében helyesnek és üdvösnek ismert el, _ azt a Tisza István vezérlete álíatt álló munkapárt most megvalósítja. S mint minden politikai ténykedésében, ugy ebben is az életviszonyokhoz való bölcs alkalmazkodás, mérséklet és mégis haladás nyilvánul meg, mert ugyanakkor, amikor a tisztviselők kinevezésével a centralizáció terére lép e javasdat, a közigazgatási bizottságok meghagyása és a járási bizottságok létesítése által egyúttal decentralizál. Az ellenzéki vészsipök már hónapok óta tülkölnék a közigazgatási reform ellen, anélkül, hogy sejtelmük lett volna, voltaképpen mit is fog tartalmazni a kormány által benyújtandó törvényjavaslat. Ez, azt hisszük, már önmagában is eléggé jellemzi izgágáslkodásuk lelkiismeretlenségét. Félreverték a harangokat, vészszirénékiköl sípoltak, telelármázták az országot, hogy íme az átkos munkapárt romboló dühében már az 'alkotmány utolsó védbástyáiba ls belevágja a csákányát s most lám, ezzel szemben mit tudunk -meg a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatból? Mindenekelőtt azt, hogy ha ebből a javaslatból, a mi egyébként kétségtelen, törvény lesz, a megye alkotmányvédő szerepe teljesen érintetlenül marad meg. Mert: a meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott újoncok kiállítására vonatkozó rendeletek végrehajtásának tilalma a vármegyei közigazgatási tisztviselőkre ezentúl is fennáll, az előmunkálatokat -azonban kötelesek teljesíteni. Nos, mit szólnak hozzá Justh ur, és Károlyi ur, és Andrássy ur, és Apponyi ur, és Vázsonyi ur?! Megsemrnisitette-e hát a munkapárt a megyék alkotmányvédő szerepét? Hol nyilatkozik meg itt a romboló szellem? Talán abban, hogy a közigazgatási tisztviselőket ezentúl a király, illetve a belügyminiszter nevezi ki? Bármily éllenzéki legyen is valaki, nem hisszük, nem hihetjük, hogy a tisztviselők választását emberiesnek és célszerűnek találja. Nem emberies, mert még a legderekabb, legtisztességesebb (tisztviselőt is kitette a sógorság- és komaságböl folyó esélyeknek. Hátba a mandátum lejártáig felcserepedik nagy leánnyá az (S Diszkréció. írta : Molnár Ferenc. j^iyek: Az asszony, előkelő, gaz3 -k'atl nő- Abbó1 a fajtából, melyből ^-operettekben a trikós drago. Kat válogatják. A régi időkben ugy nő. 5K> 'ilOnUW rt ICX1 IUUILIW1I be tó- volna: fejedelmi termetű az eá,°ta a fejedelmek nem olyanok — !á| yfier oda megy hasonlatért, ahol taKÍÜP .érfi> korrektül öltözött, férfikora fen-ln' levö ember. A mellényére Sehagombok vannak varrva. A lcgMagasabb fokú elegancia.) "í? "sszony: A tüzes vasat is elszenvedi, iférfí- El én. \tf002ony; A spanyol csizmát, a homf. 4 ó0, 'Meg a vizpróbát is? >.% t : Mindent. Én még a-rna régimódi Közül való vagyok, akik a hóhér kevallották ki a szeretőjük nevét. 4 .Asszony: És mivel bizonyítja ezt? A> „ Egy esettel. "0zony: Halljuk. Lemondtam a hivatalomról és ÍJ —S..V C5CLIC1. ÚMről kezdeni egy egészen uj paIFETTT . BAROSS ÉS NAGY SÖRCSARNOK DUGONICS-TÉR 11. sz. lyát egy asszony miatt. Ha egyetlenegy szócskát szóltam volna, minden rendben lett volna. Ez én vagyok. Az asszony: Ez szép. (Nézi.) A férfi: Az imár is diszkréció, amit én csinálok. Mert a „diszkréció" rossz szó. Nagyon csodálom, hogy klasszikus szóban ilyen hibát lehet -fölfedezni. A diszkréció egy pozitívum. És az indiszkréció -negatívum. Mintha az, aki diszkrét csinálna, cselekednék valamit, az pedig, aki in-diszkrét, valamit nem csinálna. Ez nem finom szó. Ez azok közé a szavak közé tartozik, amelyek nincsenek a fenekükig megérezve. Mert aki már titkol, az nem diszkrét ember. Aki csinálja azt, hogy titkol valamit, az már számba se jöhet ezen a téren. Az az igazi, akin nem látszik meg az, hogy elhallgat valamit. Lássa, a magyar nyelv már gavallérosabb ebben a tekintetben. Érzi a finom különbséget, ami a „hallgat" és „elhallgat" szavak között van? Aki hallgat, az teljesiti kötelességét. Most veszem észre, hogy a hallgatás is cselekvés. Tudja, mi- van ebben? Ebben benne van a férfi-titkolózás leleplezése. Igazán hallgatni nem tud senki. Ha ez lehetséges volna, akkor a nyelv tagadó jellegű szóval fejezné ki ezt a gondolatot. Té Az asszony: Tehát nem lehetséges? A férfi (zavarban): Elvben. Az asszony: És a gyakorlatban? A férfi: Próbálja meg. Én e nemben olyat fogok produkálni, amire nincs példa visszamenőleg, egészen Anthes Györgyig, aki a Toscá-ban inkább halálra kínoztatja magát, mintsem hogy valljon. És a hóhér csiptetői alatt ordít, de hallgat. Az asszony: És . . . (Kérdezni akar valamit.) A férfi: Ne is folytassa. Tudom, hogy mit akar kérdezni. Mikor az em-ber egy aszszonyt végleg -meggyőzött valamiről, akkor az asszony még azt kérdezi: „és ... ha ez, vagy az történik, akkor is ugy lesz?" Igenis, ugy lesz, akármi történik. Az asszony: Tökéletesnek tartja ön magát diszkréció dolgában? A férfi: Igen. Az asszony: Álmában se beszél? A férfi: Nem. Az asszony: Nem iszik? A férfi: Nem. Az asszony: Nincs valami bizalmas gyermekkori barátja? A férfi: Nincs. Az asszony: Soha életében- még nem Legkellemesebb nagyterasszal Családon és szalmaözueoueH íaiálHozó helye. • Napi és haul abonnenseh. Hituno italod. - Elserendű mayyar és Iranda Konyha! * Pontos falüs. 40 Naponta ERDÉLYI KÁLMÁN elsőrangú zenekara játszik felváltva !