Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-14 / 136. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. junius A alispán, vagy más megyei vezető nagyság leánya, vagy unokája és akkor a vő számára kell az az áW'ás, almelyet az a bizonyos "tisztviselő a leglelkiismeretesebben betöltött. De van még ezer más eshetőség, ami bizonytalanná teszi a választott tisztviselő kenyerét. Bizonyára tud mindenki maga is rá példát és igy kár volna példáik elösoroiására nyomdafestéket pocsékolni. De a tisztviselők választása nem is célszerű. A választási esélyekkel számolni kényszerült tisztviselő sokkal kevésbbé független", mint az állami tisztviselő, kit csak fegyelmi hatósága és nem a választók szeszélye akadályozhat meg haladásában. Azonfelül a választott tisztviselők nagyon is szűk körben érvényesülhetnek, mig az .állami tisztviselőnek, diszponálisabb lévén, tágabb az érvényesülési tere is. A mai rendszer mellett a külömíböző .munkakörökben váló eltolódás is igen gyakori. Aki az egyik szakban kiválóan jártas, megpályázza a másik szakbeli állást, mert az nagyobb dotációval van egybekötve. Mind olyan dolgok ezek, amelyek csakis a köznek az ártalmára vannak. Ezektől a károktól a közigazgatást megóvni ennek a közigazgatási reformnak célja és feladata. Miután pedig a jó közigazgatás mindnyájunk 'érdeke, akár kormánypártiak vagyunk, akár ellenzékiek, nevetséges ezt a közigazgatási reformot pártpolitikai célzatúnak feltüntetni. Hogy a választási esélyektől függetlenített tisztviselő kar jobb és precízebb munkát végez, annak a bizonyítására talán elég lesz (hivatkoznunk arra, hogy mig megyei közigazgatásiunkat — bár sokszor mélTánytalanül — országszerte rossznak minősítik, addig állami hivatalaink ellen igazán csak elvétve fordulnak elő panaszok. Hevenyében a közigazgatási reformnak csak még egy nagy vívmányára akarjuk ez a lkai ómmal a figyelmet felhívni. Még pedig arra, hogy ezentúl aprócseprő helyi érdekű és csak egy-egy községre • vonatkozó ügyek nem kerülnek a megyei közgyűlések elé, hanem ezeket egy uj önkormányzati testület elé: a járási bizottságok elé utalja a javaslat. Amig tehát egyrészt a törvényhatósági bizottságokat sok fölösleges munkától mentesiti, illetve lehetővé teszi, hogy azok a megyei és országos érdekű ügyeknek több munkát és időt szentelhessenek, addig másrészt a megyei önkormányzat egy uj testülettel bővül is. Ugyancsak az önkormányzat előnyére válik, hogy a közigazgatási bizottsági tagok száma nagyobb lesz, ugy azonban, hogy a választott tagok túlsúlyban lesznek a tisztviselőtagokkal szemben. Szolgálhatnánk még egy csomó szemelvénnyel az ellenzéki vészmadaraknak annak bizonyítására, hogy a közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslat nem, hogy nem teszi tönkre a megyei önkormányzatot, hanem ép ellenkezőleg, ezt még szélesebb körűvé is teszi és egész közigazgatásunkat egészségesebb, alapra 'fekteti. De az't hisszük, "egyelőre elég ennyi is, hogy minden elfogulatlan ember belássa, miszerint az uj vármegye éppen csak annyiban különbözik a régi vármegyétől, hogy nélkülözi annak hibáit. Ha ezért szólnak az ellenzéki vészsipók, hát csak hadd — szóljanak! Az ország biztos kormányzás mellett uj utakon halad megújhodása felé. Javaslat a városi bélyegille — Elkészült a szabályrendelet-tervezet* (Saját tudósítónktól.) Balogh /Ká,rí pénzügyi tanácsos a pénzügyi bizottság/ , di iilésén terjeszti elő a városi bélyeg'1^ kékről szóló szabályrendelet-tervezete'. mellyel az a célja, hogy fokozza a vedetmeit. A szabályrendelet ebből a / pontból nem. is kifogásolható, mert az ev. jóévre emelkedő kiadásokkal szemben BEVÉT? 1, gyón helyesen — gondoskodni kelt a bev lek .fokozásáról is. A szabályrendelet abban az esetben volna káros és bátraű ha bizonyos illetékekkel a szegényebb s lakosságot akarná megterhelni, anie/te ^ az adóját is nehezen tudja megfizetni. A P ügyi bizottságnak tehát első köteles } hogy törölje a szabályrendeletből azoKa ^ tételeket, amelyek főként a szegénye/ 4 kosság vállaira raknának ujabb terhek/^, szabályrendelet-tervezetet, amely 12. jjel raíusból áll, fontosságára való tekin egész terjedelmében itt közöljük. S za'éály randáiét a városi bély<0*m ről. . .. m 1. i Szeged, szab. kir. város 1*°® } város különböző hatóságai és kozpg ^ ről a magánfelek részére teljesít©/ " KORONA, 'FAEOLVÍ Z°NYITV,. ®ÉNYEK LITVÁN /REND, TOÁÉRT /ÉRME] 'TÓT H fotókör Í'TOKOT HNT 2 tórt él." a v szél felsorolt szolgálatok után .városi 11 jelen szabályrendelet 3. §-ában részit A 3. §-ban egyenkint' ilk szed. A . M . tékekből befolyó jövedelem .a Iházipe11. tal kezelendő vámszabályozási és kis/ alapot illeti, amely fölött csak a * ^ hatósági bizottság rendelkezhetik. , I vényhatóságnak idevonatkozó liatai . »].J kormányhatósági jóváhagyás végett esetre ifelterjesztendők. 3. Illeték fizetendő és pedig f kiszabás szerint, a város hatáságáé es 0 gei által 'magánfelek érdekében alábbi hatósági ténykedésekért: ...teád 1. illetőségi bizonyítvány k'áillita • ARVX JJatóé r L í1 ? VÍ2l'< JÁVÁN FOOLVÍ /KELŐ $ 4 ÍS Sy VTÓérezte annak a szükségességét, hogy valakinek kiöntse a szivét? A férfi: Soha. Az asszony: Midás királyról halott? A férfi: Valaki egyszer el kezdett róla beszélni, de én akkor kimentem a szobából. Ez az ur rám nézve nern létezik. (Szünet.) Az asszony: Akkor. A férfi: Akkor? (Ujabb szünét.) Az asszony: Akkor ön nem kell nekem... (A férfi elképped. Az asszony diadalmasan néz rá. A férfi érzi, hogy e pillanatban kiszaladt a lába alól a föld és Hamarjában nem tudja, milyen alapra helyezkedjék. Neki is az a fiksz pont hiányzik, amelyből kiforgathatná sarkaiból, a világot. Tehát bambán néz.) Az asszony: Mert én csak türelmesen hallgattam, édes barátom, mikor itt adta a bankot. De most, hogy ebben az irányban már angázsálta magát, bátran kijelenthetem, hogy ez nemi az én zsánerem". A férfi: Hát . . . Az asszony: Hogy hát mi a zsánerem? Megmondom. Semmiesetre se.m egy diszkrét férfi. Maguk, a maguk nyers fejükkel finom külömbségeket próbálnak tenni. Milyen siralmas volt, amit a „diszkréció" szóról mondott! A nyelv nagyobb 'pszichológus, mint maguk. Mert igenis, ugy szép a diszkréció, •ha csinálják. Ha leri a férfi arcáról, hogy most titkol valamit. Hiszen ez a szép, ez az élvezetes a diszkrécióban! Ülünk a társaságban. ön zavart. Feszeng a helyén. Ideges. Az emberek összesúgnak: „nini. X-nek valami baja van. Alighanem női ügy." Találgatnak, kérdezgetik. És én a szoba túlsó sarkában ülök és élvezem azt, hogy maga hallgat. Gyönyörködöm a zavarában. Büszke vagyok arra. bogy hallgatásával az én érdekemben cselekszik. A férfi: Ah . . . Az asszony: Kezd eszmélni, kis filológus? Más példa, ön egyszerre csak kezd jobban öltözni, gyakrabban borotválkozik, mint eddig. Az utcán sietve jár. A klubban hirtelen ugrik fel a kártya mellől és idegesen szól : „Pardon, de el kell mennem." Mindenkinek 'feltűnik ez. „Természetes, — mondják, — hogy asszony van a dologban." Mindenki érzi, mindenki kíváncsi. Es én repesék az örömtől, mert senki sem tudja, hogy ez én miattam van. Igy benne vagyok a maga cselekvéseiben s azokon keresztül érdeklem az embereket, rejtélyes valaki vagyok, egy kéz, amely a kulissza mögött tartja a drót végét, amelv fölrángatja magát a kártyaasztal mellől. Érti? A férfi: Kezdem érten?. Az asszony: A hóhér, az jó példa volt. Szerettem volna annak a helyében lenni, aki miatt Cavaradossit kínozták. Igaz, hogy az férfi volt, de mégis szerettem volna a helyében lenni. Nem élvezet az, hogv valakit kínoznak miattunk és az nem szól. De mielőtt 'kínozták, valamicske mégis kiszivár, KIVÁRT gott, mert hiszen, ha semmit sem volna ki, nem kínozták volna. A_ jfok* az igazi, a zamatos, az élvezhető nem egyéb, mint kacérkodás a 'ierr/eVeh A félig kimondott szó veszedelme, k azzal a biztonsági érzéssel, amit a * „ ej lének az elhallgatása okoz. Az e5L€K. ' hallgatott dolgok sótalanok, i,zetl semmi sohase mulatságos. A férfi: De . . . ^ Az asszony: Ez a „de" nem az az „és", amit az imént a szemem jM Azt akarja mondani: „de a sémm' í(#í sabb!" Édes uram, ha én a teljes got akarnám, egyszerűen csak tétófjvatéí maradnom. Szóba sem állnom * $ j&L élet gyönyöre: a csatából sebze*' 1 haza. Nem pedig el se menni a cS féltem a bőrömet, de csak a'kkor tt, ,, az épségemet, ha veszélyben *'Lifl-fi egész élet nem egvéb, mint ez. A „diri;1) tudta, hogy mit csinál. A hala Jte été val járunk és minden perc azért <• ^W élet azért jó. mert még mindig < meg. Na már most, ki az ördög gát a halál ellen ugy bebizt*1'1 j meg se születik? „etf A férfi: Kezdem belátni, bj. igazam. e Az asszony: Ha nem érdékem pe, nem mondtam volna el mindeze* • j érdekel. (Lesüti a szemét.) ön. aki A férfi: Hiszen