Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-13 / 135. szám

J/EGED, 1914- TONIUS 13. DÉLMAGYARORSZÁG s^ed! * 3 J 10 fc 4k[k IserM rcs^y^ f hP* riróbeszédet, majd nemes Tielen Mária íkö/öntötte föl német nyelvien IJovag- Worzdté'Vtózkynét. A szegedi úriasszonyok díszes cinlékiratot nyújtottak át Argay János- dr. !r%i tanácsosnak, aki 35 év előtt szintén Jeszt vett ,a szegedi választmány megalaki/sáfoan. Argay dr. melegfhangu beszédben /szöate ineg a szegedi hölgyek figyelmet. Most az ifjúsági dalárda elénekelte a „Szózat"-ot, végül Worzikovszkyné sorba megköszönte az üdvözléseket, i — Dolgoztam lelkesen^ kitartással taz egyesület zászlajára irt •emberbaráti célok érdekében — mondottm — de ugy érzem, lrogy ennyit miégise érdemeltem . . . Az ünnepély egy órakor ért véget. LL0A»*3.XEAKÜCBAAA3A«5B3®«H»«NBBAHABBENBBBABSBFFLBBS«»«»'HKOBBAB»»BBHIIN IBBBBABBBAB8BA»NAI»ABABBABBBBIBAB A közigazgatás reformja. / A képviselőház pénteki ülésén előterJesztette Sándor János belügyminiszter. — Cr ÍSató/ tudósítónktól.) A wDélmagyarismertette először a közigazgatás bein s ref or ni ját, amelyet Sándor János ház Tminiszter 'roa terjesztett a képviselőelső r A barom törvényjavaslat közül az 'ási "tó'ényjavaslat a vármegyei közigazgatjjr rkalmazottak kinevezéséről, a második javaslat a vármegyei közigazgatási tilur20tta:k lényegesebb személyi ésszolvasiA viszonyairól, a •harmadik törvényja} a vármegyei közigazgatásról. ismté2 alábbiakban adjuk a három javaslat 'ETETÉSÉT. M h- vár,uegyci közigazgatási alkalmazotSzau"£vezéséről szóló törvényjavaslat négy Vv - alb Az első szakasz kimondja, léit yarrpegyékben a közigazgatást kinevekkor0lmazoítak látják el önállóan vagy Ai J[lünvzati szervek közreműködésével. ÜSZtáhK aZOttak k0zíil aZ V- és VL fizetési tartozó tisztviselőket a király, a löket a 'Kílzetési osztályba tartozó tisztviseagy miniszter nevezi1 ki. Mtm' d11 vármegyei közigazgatási alka!• állásra a törvényihatósági bi2lisna* riasztott, vagy a főispán, vagy az M r«'.,n5:,vezett ki, a törvény hatályba léptéállapotba kerül. A rendelker 'tfetíi'0 n :levö alkalmazottnak azokra Me /enyekre van igénye, melyeket réAnVben törvény hatályba, léptekor ér> 2 rea Jogszabályok megállapítanak. k%t toáelkezési állapotba került aikaHroaaMzott- legkésöbb egy év alatt állami al,ne'm neveznek ki, sem végei-látásnem "CU1 'n-evezi >iáVa toszesitenek, az egy évnek utolso \ állásától felmentettnek kell tekinteMarto'/fo alkalmazottat, halála után hozrfehe a vármegyei nyugdijszabályzat e 1 táró ellátás, akkor is megilleti, ha ^ ' az ellátás feltételei még - A fenti és egyéb kötelezett, Dat glul jelszabadult vármegyei nyugdijöithatjyarm,eKve közjóléti intézményekre iS^rató3®' állásokra kinevezett alkalimaifzabáij2 állami alkalmazottakra érvényes tortótó. lrányadók, de a már egyénileg it,: K ie " '"kokat a javaslat nem érinti. Des€'bb 21 vármegye alispánja ta Gvenüj 'tó18 a VI- fizetési osztályba tarto2000 korona működési pótlék• Jn'y(0> .fi Sl alkalmazottak szolgálta'EL^IISTÓ. 61 S7ÜÍZ I.: 1 e^tóíu'' tó61'6 javaslat kimondja,hogy 'Msáláfe. íban az előadói tervezetek az eIkerüübetetlenül szüksééis 'hogy a fonto, a "tumo , . «s nugy a lun tuKfeiítón?1, toaaivalókat magasabb ál2 bej/ jassák ,el. A miniszterelnök, 8.yi) a Felség személye körüli, ^StóatáSf1' .'honvédelmi, kereskedelmi Llgyi minisztériumban a fogalma zói éis segédifogalmazói állásokat fokozatosan meg kell, szüntetni, ellenben jogi képesítésű IX. fizetési osztályba taritozó külső tisztviselőket lehet központi szolgálatra, berendelni. A benendedés a vármegyei közigazgatási, valamint azon tisztviselők köréből törtiénihetiik, kik .az illető miniszter fen/hatósága alá tartozó (hivataloknál vannak alkalmazva. A javaslat szerint .a ifente,miitett. minisztériumokban a VIII—V. fizetési osztályokba csak azt lleliet kinevezni, aki legalább három évi olyan vármegyei vagy városi szolgálatot igazol, melylbez jogi képé&itéls szükséges. lEz a rendelkezés nem vonatkozik azokra a miniszteri tisztviselőkre, aki)k 1914. évi május 1-ét megelőzőleg íaz illető niinisiztérium'ba már ki voltak nevezve. A nevezett minisztériumokban fogalmazói és ennél kisebb álláson al kai mázott tisztviselőket külső szolgálati állások valamelyikére ki kell rendelni. ,A kirendelt tisztviselő az illető minisztérium személyzetének létszaknában marad. A vármegyékben a következő állami állások szerveztetnek: alispáni, főjegyzői, imásodfőjegyzői, aljegyzői, főlszolgabirói, szolgabirói, árvaszéki elnöki, árvaszéki ülnöki, tisziti főügyészi, tiszti ügyészi, közigazgatálsi gyakornoki, tiszti főorvos, járási orvosi, főlevél tár ndki, főszámvevői, számtanácsosi, számvizsgálód, tszám ellenőri, számtiszttií, iszámgyakornoki, irodaigazgatói, irodatiszti, segédtiszti és ,a szükséges altiszti és szolgai állások. Az alorvosok és allevél,tárnokok 'állása megüresedésük esetén megszűnnek. A javaslat intézkedik azután a vármegyei tisztviselők fizetési osztályokba sorozásáról. Az alispáni áldások egyharmadát az V., kétharmadát a VI., a .főjegyzői, árvaszéki elnöki és: főügyészi állások egyharmadát a VI., kétharmadát a VII., a főszolgabírói állások kiértinyoicadát a VI., három nyolcadát a VII. ós három nyolcadát a VIII., a tiszti főorvosi állások két nyolcadát a V.I., három nyolcadát a VII. és három nyolcadát a VIII. fizetési osztályba sorozza s a többi állás osztályozását is1 felsorolja. A közigazgatási tisztviselők szakok szerint összesített országos létszámot alkotnak. Az alkalmazottak esküformája az „önkormányzat törvényes jogainak" tisztelétben tartásáról is szól. A meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott újoncok kiállításúm vonatkozó rendeletek 1végrehajtásának tilalma a vármegyei közigazgatási tisztviselőkre is fennáll, az előmunkálatokat azonban kötelesek teljesíteni. A vármegyei tisztviselők fegyelmi eljárására az 1886:XXIII. t.-c. rendelkezései a következő módosításokkal irányadók: 1. Fegyelmi ügyékben első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a belügyminiszter határoz. 2. A fegyelmi haitóság fegyelmi vétség megálla.pitása nélkül is kimondhatja a tiszt viselőnek a közigazgatás érdekében való áthelyezését. A tisztviselőt ia belügyminiszter helyezi át. FEÁZBAN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN v TÖRVÉNY A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁSRÓL. A javaslat a jelenlegi állapot változatlanul hagyásával törvénybe iktatja a vármegyéket és székhelyeiket. Kimondja továbbá, hogy a javaslat rendelkezései a pénzügyigazgatásra nem terjednek ki. A törvényhatósági bizottság szervezete, a tagok létszáma érintetlenül marad. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatáskörének megállapításánál figyelembe veszi a javaslat azt a tapasztalatot, hogy községi és egyéb helyi érdekű ügyeknek intézésére a közgyűlés nem alkalmas. Ezért a közgyűlés hatáskörébe utalja azokat az ügyeket, .melyek ország vagy megyei közérdekűek. A helyi érdekű ügyeknek intézését részben a közigazgatási bizottságrajrészben az uj járási bizottságra bizza. A hatáskörnek kibővítése által a közigazgatási bizottság állandó gócpontja lesz a vármegye központi önkormányzati tevékenységének. A választott tagok száma huszonkettőre emeltetik fel, ami a választott elemnek a tisztviselőtagok felett túlsúlyt biztosit. Uj önkormányzati testületet nyer a vármegye a járási bizottságban. A bizottság a főszolgabiró elnöklete alatt részben tisztviselőkből, részben a közgyűlés által választott tagokból vagy olyan más egyénekből fog állani, akik a járáshoz erkölcsi vagy anyagi érdekszálakkal fűződnek. A javaslat döntő súlyt biztosit a választott elemnek. A bizottság elé olyan ügyek tartoznak, melyek intézésénél a helyi viszonyokban való jártasság folytán a testület tagjaitól nagyobb érdeklődés várható, mint az eddigi hatóságoktól, melyek az élettől távolabb állottak. A javaslat ezért községi járási ügyekben széleskörű intézkedési, felügyeleti és véleményezési hatáskört ad a járási bizottságnak. A közgyűlés ellenőrzési hatásköre lényegesen kibővül, amennyiben azt a javaslat a vármegye egész közigazgatására kiterjeszti és felruházza a közgyűléstj azzal a joggal is, hogy bármelyik közigazgatási tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot folyamatba tétethesse. Az ellenőrzési jogkört még hathatósabban gyakorolhatja a vármegye a közigazgatási bizottság utján, mely a közigazgatási közegektől felvilágositásokat kivánhat és azokat állásuktól is felfüggesztheti, A vármegye a miniszternek, a főispánnak, vagy az alispánnak olyan rendelete ellen, melyet jogszabályba ütközőnek vagy egyébként sérelmesnek vél, felírhat a miniszterhez, illetőleg panaszt tehát a közigazgatási bíróságnál. A vármegye a felírási jogot választott táblabírája utján gyakorolja. A táblabírót és helyettesét a közgyűlés kijelölés nélkül titkosan három évre választja. A táblabírót e minőségben tanúsított viselkedéseért nem lehet felelősségre vonni, a közgyűlés azonban a megbízást bármikor visszavonhatja. A táblabírót fizetés nem illeti meg. A sérelmes rendelet vagy intézkedés végrehajtását a felirás felfüggeszti. A törvényhatósági bizottság országos ügyekkel foglalkozhatik. Megállapodásait a többi törvényhatósággal és a kormánnyal közölheti és az országgyűlésihez közvetlenül felterjesztheti. A kormány a törvényhatósági bizottságot országos ügyekben véleménynyiivánitásra hívhatja fel. A kormányhatósági jóváhagyásra szoruló közgyűlési határozatok köre szűkebbre szorul, amennyiben csak uj, illetőleg tetemesebb anyagi megterheltetés eseteiben köti ki ,a ÍFERK gggskedésben *9eüzletben SZT. ISTVÁN • ÓVAKODJÉK • duplamalátasör I. AZ UTANZATOKTÓLH