Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-13 / 135. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. junius a javaslat a miniszter jóváhagyását. Függetlenebbé válik a szabályrendelet-alkotás is. A szabályrendelet jóváhagyottnak tekintetik, ha a miniszter kilencven napon belül nem nyilatkozott. Jóváhagyást igénylő határozatoknál ez a határidő hatvan nap lesz. A főispán jogállását a javaslat érintetlenül hagyja, A vármegyei közigazgatás vezetője jövőre is az alispán lesz, akinek hatósága alá fognak tartozni nemcsak a közigazgatási alkalmazottak, .hanem a megye területén működő egyéb közigazgatási hatóságok és hivatalok is. Egyebekben az alispán és a többi tisztviselő hatásköre változatlan marad, sőt a javaslat arról is gondoskodik, hogy a vármegye helyi (gazdasági, közjóléti, stb.) érdekű ügyeinek intézésében a tisztviselők éppen ugy rendelkezésére álljanak a vármegye közönségének, mintha választott tisztviselők volnának. A nem magyar anyanyelvű állampolgárok részére a javaslat biztosítja azt a jogot, hogy bizonyos feltételek mellett járási hatósága előtt saját anyanyelvét használhassa, A TÖRVÉNYJAVASLAT INDOKOLÁSA. A báróm törvényjavaslat indokolásából1 a következőket emeljük ki: A vármegyei közigazgatási (alkalmazottak kinevezéséről szóló javaslat indokolása rámutat arra, ihogy a kinevezési rendszernek korántsem ,az a célja, Ihogy a bürokratizmusnak engedjen teret, hanem ellenkezőleg az, hogy az önkormányzati elemnek az eddiginél jóval szélesebb körű közremük dósét biztosítsa. A közigazgatás nemzeti ás szociális feladatainak megoldásához egységesen szervezett, egyöntetűen egységes vezetás alatt működő gépezet kelll, melyben az egyes alkatrészek gondos megválasztása és megfelelő elhelyezése biztosítja az egész gépezet, összevágó működését. A kinevezési rendszernél a tisztviselő alkalmazása nem laikus elemre, ihaneni szakhatóságra van bizva, a mely hatóság elsősorban a helyii elemekre lesz ugyan tekintettel, akik a népet és a viszonyokat ismerik .és a lakosság nyelvét értik, de 'ha ,ot't nem találkozik alkalmas jelölt, ilyent az országos létszámban könnyen találhat. A kinevezést rendszer nagy előnyökkel jár a tisztviselőkre is, kiknek életfogytiglan biztos megélhetést jelent és a lkuk az országos létszám méllett megfelelő el őlba! adásra számitbatnak. Kétségtelen teválbbá, hogy a tisztviselők .gyakorlati kiképzése a jó közigazgatás egyik .legfontosabb követelménye.. A külső gyakorlat 'megszerzésének eddig útját állta az a válaszfal, .melyet a választási rendszer áillitott a központi ,és a megyei alkalmazottak közé. E válaszfalt .ledőltével mód nyili'k arra, hogy a központ tisztviselői a kellő gyakorlatot szerzett külső tisztviselők sorából szemelteissenek ki. Nagyfontosságú nemzeti érdek, ihogy a közigazgatás pártatlan legyen. A kinevezett tisztviselő a közönségtől független lesz, tehát több joggal várhatnak tőle pártatlanságot, mint a választott tiszviselőtől, aki önkénytelenül is hatása alatt áll annak a függő viszonynak, mély választott és választó között fennállt. Igaz, hogy a kinevezési rendszer szorosabbra fűzi a kapcsolatot a tisztviselő és a kormányhatóság között. Ám a vármegyei tisztviselő ma sem független a kormánytól1, mely rendelkezik vele, müködélsét ellenőrzi és felette llegfelső fokon fegyelmi bíráskodást gyakorol. Ez a függő helyzet semmiesetre sem .fog ugy nehezedni a tisztviselőre, .mint az eshetőségekkel minden hatodik évben fenyegető eddigi állapot. Az önkormányzat lényege nem a tisztviselők választáséiban, hanem abban áll, hogy a közigazgatásban a független elemek közreműködése minél szélesebb körben biztosíttassák és hogy .az ügyek intézése felsőbb jóváhagyáshoz kötve ne legyen. Egyébként tekintetbe veendő még, hogy a választás szabadságának eddig is szűk korlátokat szabott, ihogy a törvény a kijelölést olyan választmányra biztia, meily összeállításán áll fogva a főispánnak .akaratát juttathatta érvénybe. Ilyen körülmények között ia jelenlegi korlátozott választást iá kinevezéstől csak egy kis lépés választja el. Az alkalmazottak szolgálati viszonyairól szóló javaslat indokolásában a miniszter rámutat arra, hogy néhány mélyreható rendelkezést vet fel, amelyek a .mai jogábapotot az alkalmazottaik javára igen előnyösen fogják megváltoztatni. Elég e tekintetben a státuszrendezésnek nagyon előnyös voltára, a kinevezésre, az áthelyezésre ós a fegyelmi szabályok legsúlyosabb rendelkezéseinek módositáisára utallnii. A vármegyei közigazgatásról szóló javaslat indokolása rámutat arra, hogy a jelenlegi vármegyei általános közigazgatás mai rendszere a változott viszonyok közt nem állja meg többié a helyéit. lA reformban a vármegyei intézmény évezredes fejlődésére és országunk sajátos viszonyaira kellett; figyelemmel, lenni. Az ősi intézményekhez való ragaszkodás tiltakozik az ellen, hogy feldúljuk azokat a kereteket, melyek között a vármegye egy ezredév óta teljesíti hazafias hivatását. A reform főszempontja az, hogy a régi keretek fentantása mellett a vármegye a modern életviszonyok között is képes maradjon azokra a szolgálatokra, melyekkel a nemzeteit egy évezreden át hálára kötelezte. lEnmóllfogva a javaslat nem halad csillogó elmédetek nyomán, mert nem az a célja, hogy mindent felforgasson, hlanem ellenkezőleg, hogy fentartson mindent, ami a mai rendszerben jónak bizonyult, módosítással pedig csiaik ott álljon elő, ahol a 'kinevezési rendszer vagy az önkormányzat erősítése ezt megköveteli, Vagy ahol, hibák kiküszöbölése ezt indokolja. Egy szerencsétlen házasélet. — A vádlott és menyasszonya. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvM; szék esküdtbirósága el'é ma egy merénL férj került, aki tizennyolc évi házasélet u® rálőtt a feleségére és súlyosan megsebesít te. Legérdekesebb a dologban', hogv az ® szony, amikor hosszas betegeskedés utan ^ gyógyult, legelőször az urát kereste > fogságban, ott kibékült vele és az ügyésZ^ IFT'IFI •JFE.'U! TEBI kos,; kérvényt nyújtottak be mindaketten, a vényben pedig azért folyamodtak, fogházban törvényesen megesküdhess ^ mert 18 évig vadházasságban 'éltek. ^ ügyész elutasította a kérelmet és a a® ^ tárgyaláson kiderült, hogy a tizennyo® ^ "ZONYIT L^ÖZÖT ita tett II, is&l S O, Ste A képviselőház ülése. A képviselőház folyosóján ma délelőtt nagy volt az élénkség. Tiz órakor nagy számmal voltak együtt a képviselők és természetesen1 a mai nap szenzációjáról, a közigazgatási reform benyújtásáról' esett a legtöbb szó. Sándor János belügyminiszter jelent meg legkorábban Némethy államtitkár kíséretében és a köréje gyűlt képviselőkhöz igy szólt: — Ma benyújtom a javaslatot és mellékelem hozzá Némethy államtitkár urat. Derültség fogadta a folyosón a (miniszternek ezt a kijelentését. Beszélnek arról is, j hogy a gyulafehérvári népgyűlés ügye isméé a Ház elé kerül, amennyiben Pop-Csicsó István interpellál ebben a kérdésben. Az ellenzék a mai ülésről is távol maradt. Szász Károly alelnök a megnyitás után,/ bemutatja Kossuth Feremcné levelét, amelyben köszönetét feje-zi ki férje elhunyta alkalmából tamusitoitt résztvétieért, majd bemutatja Csernoch János bíboros levelét, a melyben a biilbórcs hálásan köszöni a kormány és a képviselőház üdvözletét. Jelenti továbbá 'az elnök, hogy Varga Gyula ós Tabakovics Miklós képviselők megválasztása ellen nem érkezett be semmiféle jelentés, ezeket "tehát végleg igazolt képviselőknek jelenti ki. Jetlenti továbbá, hogy Pop-C&icsó István sürgős interpelláieiót jelenített be a gyulafehérvári népgyűlés ügyében. A Ház az engedelmet az interpellációra megadja és ugy határozott, lioigy aizt a jövő ülés napirendjének a megállapítása után hallgatja meg. Ezután Hajós Kálmán, Heinrich Antall és Jakabffy Elemér a minit ülésen (benyújtott igazságügyi javaslatokról tettek jelentést. Ezután általános figyelem ós csönd közepette Sándor János belügyminiszter emelkedett szólásra és beterjesztette a Ház e,lé a vármegyei közigazgatási alkalmazottak személyi és szolgáilati viszonyáról szóló javaslatait. Amik-őr az előterjesztéseit befejezte, ia Ház percekig zajosan éljenezte és ünnepelte a minisztert. A Ház a javaslatot a közigazgatási ós pénzügyi bizottságnak adta ki együttes támgyalás végett. Aiz elnök javaslatára a képviselőház legközelebbi ülését junius 16-án, kedden délelőtt tiz órakor tartja. dacára, nem valami összeillő pár a „•menyasszonya." ; A vádirat szerint, gyilkosság D® ^ nek kísérlete miatt került az esküdt®, ^ Tóth Lajos, egy alacsony, sovány eme polgári foglalkozására nézve zeneS\£m^V utóbb egy fúvózenekar tagja volt no ^ vásárhelyen. Egyébként foglalkozásai [ÖN 0t ^ nMc gyakran váltogatta. Szegeden egy kereskedő itcése volt, Makón már bow ga lett. Innen ment Vásárhelyre ahol január 30-án revolveres merényié® A A MJ ga lett. Innen ment Vásárhelyre AKIVÉ' «»v«wu UWIOU1 IUOVU11 vili j C Németh, -mint a tárgyaláson maga ismerte, rajongásig szerette az asszony viszonozta Tóth Lajos érzelmeit. |0['tet,J nuár 30-án mégis elkövette a merényi) KÉSZURA. ste" az .f | vetett eli Németh Julianna ellen, évig közös háztartásban élt. „ ;£ b«' . _ ' | ÍIIOIW FEN (I [.melyre a vádirat szerint előre készi® ^jj. »ok ^ asszony a lakásban tartózkodott, M Á>le ,e. lee féltékenységi jelenet volt közo ttu*^ , "yj n,j a férj egészen közelről kétszer rálo n 1 ^í rís2tik P;MÖN.TF " '-^'J V.RÜOX.Ü11 ILUIVHUI IVC13ZCI 1"'-Juliannára. A szerencsétlen asszonyt az golyó halántékán, a másik golyó a me"eéfi\ e"Iáit a és olyan súlyos sérüléseket 3 Az , hogy hónapokig feküdt élet-halál mig felgyógyult. # Tóth Lajost a merénylet után i ÓI/• Ac ,,ir,crrA Ü.Ofíílt. O . l-l jfí ter » U111 i^UjUO'1 H Iliiül V11J A'Vl V.11 p^ tatták és vizsgálati fogságba kerum g di tragédia krónikájához tartozik n hogy felesége, aki Tóth vizsgalat ^ alatt felgyógyult súlyos sérülésed*"'Az & merénylet dacára még mindig szereival hamarosan meg is békült; dfA gyalás megkezdése előtt törvényes^ akartak kelni, de az ügyészség adott engedélyt. HÍ21 TETAL ro i engeaei.yt. v W1 A mai főtárgyaláson Pókai E > fi V: A mai totargyaláson votm r elnökölt. Az esküdtszék megalakju^ kihallgatta a vádlottat. Tóth ej^ hogy az as-szonv sértegette őt; r!ría c leszidta, pedig hát erre neki lett vu an Az asszony fényűző életet élt melle ' órpt, aranyláncot, selyemruhát vrsem ö szerény jövedelméből nem telhett ml lop.í J _ 11W- p ^ bői arra a következtetésre Jut0;-l'|tevéssé ge megcsalja. Később ezt a x ^fifi J igazoltnak látta és ez annyira .f-rí aZoi hogy rálőtt az asszonyra, meg° nem akarta. , „ii1ra-tt7itiif Ezután Németh Juliannát nau^ ^ biróság. Az asszony most is naLW te ködött. Selyemruhában, ékszeres^ • S ÍFÍ 'te bi 4gatva állott az esküdtek elé. , .,n wj - Igaz, hogy gorombá éi ^ mondotta szemlesütve. — > „^rt 1 . sértettem, de ő megérdemelte. j gyanúsított. . ogy a1 - A vádlott azt mondja. ^ c; , % • ta, - szólt az elnök. ^ofJ. X - Nem igaz kéreffl: hiába , és J w tagadom. Részegeskedett gy3l<J lt > , J - \N % V * A SA hazajött ittasa.,;akkor" 7 De én nem kívánom azért a " J Mikor a biróság megakad ni ^ fA, lomására, akkor hangosan zoj é< P, , . At, Valósággal sirógörcsök .fogtak ^^d ^ szóhoz sem tudott jutni. A >Jart3 "" netré a vádlott sem bírta V1SSÁ nyeit, ő is csöndesen sir tf V W WOULLUTSCLL 311 / V,J r INémeth Julianna vallomása ^ ^ idézett hat tanút hallgatta ki " ...... ,„I Horánszky Miklós ügyész elib0" mik a merénylet lefolyását j^dta" V8 5í