Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-08 / 107. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. május 10. ármeníesltő társulat igazgatója a városháza erkélyéről. A váiasztóközönséghez intézett beszédét Jagedics János dr. ügyvéd tolmá­csolta a szerbeknek. A szavazás kilenc órakor kezdődött lkét helyiségben. A városházán a (betűtől m be­tűig szavaztak a választók, a katholifcus is­kólában pedig m betűtől végig. A választási helyiségekbe külön ajtón mentek be a mun­kapártiak és külön ajtón a szerbek. A kaitho­likus iskolában Bayer Alajos dr. ügyvéd, el­nökölt a választáson. Már a kora reggeli óráikban rendkívül élénk volt a város. Kocsisorok trappoltak vé­gig az utcákon, amelyek zászlód íszbeoi vol­tak. A város belső részében csaknem minde­nütt Tabakovich-zászló lengett. A rendet az utcákon három század huszárság és hatvan csendőr tartotta fönn, ez utóbbiak Fodor Gyöngy csendőrhadnagy vezetése alatt vo­nultak ki. Délután két óráig mind a két párt egy­forma turnusokban szállította a szavazókat. Az arány féltizenkettőkor ez volt: Tabakovich 260 Palit 260 Délután két órakor: Tabakovich 410 Palit 402 Ezután a szerbek egyre gyöngültek. Délután három órakor a szavazatok állása ez volt: Tabakovich 530 Polit 490 Két órával később Tabakovich már kö­zel kétszáz szavazattal vezetett. A szerbek minden erejüket kifejtették, hogy behozzák a különbözetet, de a húszas turnusok gyéren szállingóztak csak, mig Tabakovich pártja szinte a választás végéig kitartott a húszas •turnusokkal1. Ftauser Károly báró választási elnök a városházán hat órára tűzte iki a zárórát, a katihoiikus iskolában Bayer Alajos dr. pedig 7 órára. Miind a két helyen nyolc óra tiz perckor fejeződött be a szavazás, majd ki­lenc órakor Hauser Károly báró kihirdette az eredményt a városháza erkélyéről. Eszerint Tabakovich Miklós összesen 1226, Polit Mi­hály dr. pedig 782 szavazatot kapott. Az el­nök tehát! Tabakovich Miklóst 444 szavazat­többséggel Nagykikinda megválasztott or­szággyűlési képviselőjének jelentette ki. Kitörő éljenzés követte az elnök szavait, amely után Tabakovich lépett az erkélyre és beszédet intézett a választóközönséghez. Megköszönte a bizalmait, majd kijelentette, hogy minden igyekezetével azon lesz, hogy amit programjában ígért, azt híven meg való­sítsa. Nagy tetszéssel találkozott az uj kép­viselőnek az a bejelentése, hogy Nagykikin­da rövid időn belül honvédséget kap. A vá­ros kulturális fejlesztése érdekében is min­den lehetőt elkövet s rajta lesz, hogy a város főiskolát kapjon, továbbá, hogy a magyar­ság érdekéből szaporítsák az állami iskolá­kat. Az ipar és kereskedelem felvirágoztatá­sára a vasúti csatlakozások kiterjesztését helyezte kilátásba, továbbá mezőgazdasági és ipari intézmények létesítését. Este tiz órakor a Nemzeti-szálló étter­mében kétszáz terítékes lakoma volt az uj képviselő tiszteletére. Az első felköszöntőt Majinszky polgármester mondotta a kor­mányra, a következő felköszöntő pedig Ta­bakovichnak szólt. Még számos beszéd hang­zott el, amelyék legtöbbjének az volt a konklúziója, hogy Tabakovich megválasztása nemcsak az ö, hanem a nagykikindai ma­gyarság diadalát jelenti a nagykikindai szer­bekkel szemben. Kassán is a munkapárt győzött, még pedig imponáló fölénnyél, A kassai választás ma reggel 9 órakor vette kezdetét, teljes rendben. A választási elnök Kribl Edgár volt, A szavazás hat sza­vazó-bizottság előtt folyt, tizes csoportok­ban. Délélőtt tizenegy órakor a szavazatok aránya még egyformán állott, mert mindkét párt könnyem birta kiállítani a turnusokat. Szalay László ellenzéki jelölt érdekében a Kassára érkezett ellenzéki képviselők nagy buzgalmat fejtettek ki, míg Vargha Gyula dr. államtitkár, a munkapárt jelöltje érdeké­ben csupán, a helybeliek korteskedtek. Tizenegy óra körül mindkét jelöltre több mint háromszázan adták le szavazatukat. • Délelőtt féltizenegy órakor a szavazatok aránya megváltozott. Ekkor ugyanis Szalaynak 400 Vargha Gyulának 510 szavazata volt. Ettől kezdve mind nagyobb volt Vargha előnye, ugy, hogy már kora délután tudni lehetett, hogy Szalay ellenzéki megbukott Kassán, dacára, hogy pártja bi­zonyosra vette győzelmét. Varghára leadtak 1653 és Szalayra 950 szavazatot, igy Vargha Gyulát 703 szótöbb­séggel kassai képviselővé választották. A nagybeteg Kossuth. — Beszélgetés Kossuth Lajos Tódorral. — • (Saját tudósítónktól.) Kossuth Ferenc az elmúlt éjszakát rendkívül nyugtalanul töl­tötte. Egész éjszaka, — különösen éjifél után — nagy fájdalmai voltak és percre sem hunyta, lc a szemét, ugy, lliogy a környezete sem pihent. Reggel felé a heteg fájdalmai némi képen csökkentek, de nagyon kevéssé ós ekkor kis tejet is ivott. Reggel fél kilenc órakor a heteget meg­vizsgálta Miiller Kálmán báró, tiz órakor pedig megjelent Ángyán Béla tanár is, aki­vel Miiller tanár konzíliumot tartott. A be­teg állapotát igen súlyosnak találták. Délelőtt 11 órakor megjelent Kossuth Ferenc lakásán Darányi Ignác, akit azonban nem bocsátottak be Kossuth Ferenc beteg­ágyához. A Délmagyarország munkatársa ma dél­ben beszélgetett Kossuth Lajos Tódorral. — ösak annyit mondhatok, — mondotta Kossuth Lajos. Tódor, — hogy szegény bá­tyán) állapota, sajnos, súlyosbodott, ugy, hogy ma már állapota igen-igen válságos. Semmit sem beszél, senkit sem fogad, benn voltam ugyan nála, láttam őt, de vele nem beszélhettem és ő sem szólt egy szót sem hozzám. Eddig ugy volt, hogy szegény bá­tyám szívós természete már sok krizist le­győzött, most azonban azt hiszem, hogy Is­ten kezében van a sorsa. Ma délben háromnegyed 12 órakor Kos­suth Ferenc állapotáról a következő orvosi jelentést adták ki: Ángyán Béla dr. ós Miiller Kálmán báró egyetemi professzorok ma délelőtt 11 óraikor megvizsgálták a beteget és a kon­zílium eredményekép megállapították, hogy a beteg állapota változatlanul súlyos. A bal tüdőiben a pangás jelei mutatkoznak. Hőmérséklete 37.6, érverés 78, táplálékfel­vétel mesterséges utón is minimális. A délelőtt ifolyaimán részint telefonon, részint személyesen a következők érdeklőd­tek Kossuth Ferenc állapota iránt: Tisza István gróf miniszterelnök, Sándor János belügyminiszter, Hazai Samu báró honvédel­mi miniszter, Andrássy Gyula gróf Vigyázó Ferenc, Darányi Ignác, Chorín Ferenc ós még sokan, Miért jövedelmeznek keveset a városi földek. — Vita a pénzügyi-bizottság ülésén. — (Saja\ tudósítónktól.) A pénzügyi bizott­ság ma délután tartott ülésén érdekes vita fejlődött ki akörül a kérdés körül, hogy mi az oka annak, hogy a városi földek csak mi­nimális százalék jövedelmet hajtanak a vá­rosnak. A helytelen gazdasági politika az oka ennek, vagy más körülmények, amelyek útjában állanak annak, hogy a város a het­venezer hold földjén belterjesebb gazdálko­dást űzzön. A bizottsági tagok véleménye az volt, hogy a 'helytelen gazdasági politika. Bokor Pál helyettes polgármester ezzel szem ben a természeti viszonyokkal1 igyekezett in­dokolni a földek kevés hozamát. A város földbirtok-politikája ugy került szóba, hogy Wimmer Fülöp a zárószámadás ismertetése közben azt a kérdést intézte az elnökhöz, hogy mi a célja a számadatok fel­sorolásának. Pusztán, azért hívták-e egybe a bizottságot, hogy ezt meghallgassa, vagy ez­zel kapcsolatban más intenciók is vezették-e az elnököt. Bokor Pál azt válaszolta, hogy a záró­számadás ismertetése azért szükséges, hogy a pénzügyi bizottság, mint véleményező szerv, véleményt mondjon, vájjon szerinte az eddigi gazdálkodás megfelel-e a város érdekeinek. Teret kívántak engedni annak, hogy a bizottság tagjai a zárószámadásnak ugy a bevételi, mint a kiadási tételeinél meg­tehessék és zrevé teleiket. Wimmer Fülöp köszönettel veszi tudo­másul a felvilágosítást ós azt kérdezi, mi az oka annak, hogy a városi földek bevéte­leit nem fokozzák, mert 70,000 hold föld után 1 millió és néhány százezer korona nagyon kevés jövedelem. Ez mindössze 36 millió ko­rona tőkének felel mag, holott a földek ér­téke mégegyszer annyi. Állapítsa meg a ta­nács a földek átlag-értékét, vegyék fel öt­ven millió korona értékben azokat, de min­denesetre törekedjék a hatóság arra, hogy a földek bevételei emelkedjenek, mert csak igy lehet biztositani a város fokozatos fej­lesztését. Meggyőződése az, hogy a földek ho­zamát. emelni lehet. A közlegelők körüli folyó gazdálkodásra mutat rá. Tizenkétezer hold föld közlegelőnek teljesen fölösleges. .Érdek­lődött gazda-emberéknél, akik maguk is el­ismerték, hogy a közlegelők egyharmada D elég lenne az állattenyésztésre. Bokor Pál Wimmer szavaira reflektál­va megjegyzi, hogy szó sem lehet 70,000 Ihold föld jövedelmezőségéről, inert ebből mag na­gyon sokat kell leszámítani. Kilencezer hol­dat tesznek ki az erdők , . ; Wimmer Fülöp: Azok is jövedelmez­nek. Bokor Pál . . . azután le kell számítani a Fehér- és Fertő-tavak környékéit', ugí'. hogy tulajdonkéfVen 55,000 katasztrális hold az a terület, amelynek a jövedelmezőség érői. illetőleg hasznosításáról szó lehet. Ebből i® 42,000 hold van haszonbérbe adva, a több» legelőterület, gyakorlótér ós a város terület­Ami a közlegelőket illeti, ugy áll a dolog« hogy még több kellene. A külső területen, különösen Felső tanyán, állandóan több a P* gelőjószáig, mint amennyit, a föld elbir. Csu­pán IAILSÓtanyán nincsenek túlterhelve a köz­legelők, ennek azonban az az oka, hogy aZ ottani legelők egy harmadrésze semmi táplá­lékot nem nyújt. Wimmer Fülöp: Ép ezért kellene hasz­nosítani ezeket a területeket. Bokor Pál azt mondja, hogy nem lehet' mert a hasznavehetetlen részek elszórta0 fékszenek a legelő területén. De nagy aka­dályokba ütközne a közlegelők haszpositáf8, a földművelésügyi miniszternél is, aki az ál­lattenyésztés érdekeire való tekintettel altfí" ha járulna hozzá a hasznosításhoz. Landesberg Mór a földek jobb és QaZ' daságosabb trágyázását sürgeti. Hivatkozóé arra, hogy a Pallavieini-iuradalom földbérlá1 szerződésileg kötelezve vannak a földek tfá'

Next

/
Thumbnails
Contents