Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-08 / 107. szám
• . ... .• 'Szeged, 1914. május 8. DÉLMAGYARORSZÁG gyázására. Tudomása szerint a város erre nem fektet súlyt és a bérlők sem ugy trágyázzák a földeket, mint ahogy kívánatos volna, mert nem szorítja rá őket senki. A külterületen ma az az állapot, hogy a gazda tavasszal kiveri a jószágot a közlegelőre és kint hagyja ősziig. A .föld javításával azonban senki se törődik, a város legelői tehát évről-évre rosszabbak és ennek a következménye a szegedi állattenyésztés erős hanyatlása is. A bizottság ezdkután .abban .állapodott meg, hogy javasolni fogja a tanácsnak, miszerint a közlegelők bellerjesebb hasznosmsával foglalkozzék és kötelezze a bérlőket is orra, hogy a földeket ne csak kihasználják, hanem javítsák is. A delegáció napja. — A hadügyi albizottság ülése, — (Saját tudósítónktól.) A magyar delegációban a hadügyi albizottság kezdte meg ma az előkészítő tárgyalások sorát. Az ülést délelőtt tiz órára hirdették, de a delegációs •terem előtt húzódó folyosó már jóval élőbb megtelt a- hadügy,minisztérium -ragyogó egyenruhás képviselőivel és a delegáció tagjaival. Az ellenzéki delegátusok közül' csak Hadik János gróf és Chorin Ferenc jelentek meg. Hadik gróf eleinte félre vonult, később azonban barátságos beszélgetést kezdetit Kati ós Ferenccel. Tisza István gróf miniszterelnök Dániel Gábor báró társaságában valamivel tiz óra után érkezett. Útjában, elfogadóterme felé nagy székelyudvarhelyi' küldöttségbe ütközött, amely Ugrón János főispánnal az élén, katonaságot kér elárvult kaszárnyája számára. A küldöttség mindezideig nem tudja, kihez forduljon, Krabatinhoz-e vagy Hazaihoz? Az albizottság délután, két óráig egyfolytában tanácskozott, délután, azonban a hadügyminiszter képviselőjének az osztrák delegációban való elfoglaltsága miatt nem ült össze. Legközelebbi ülése holnap, pénteken 'délelőtt tiz órakor lesz. Az albizottság ülésrendje holnaptól fogva az lesz, hogy a tárgyalás délelőtt 10—l-ig, délután pedig 3-7i'g tart. (Bizalmas értekezlet.) A .hadügyi albizottság ülését, amely előtt a szűkebb elhelyezési albizottság Cziróky Antal gróf elnöklésével bizalmas értekezletet tartott, negyed tizenegy órakor nyitotta meg Tallián Béla báró elnök. Az ülésen a közös hadügyminisztérium részérői KrobaHii lovag közös hadügyminiszter, fogaraisi 1amássy József altábornagy osztályfőnök, Haus Antal tengerészeti parancsnok és a Szakelőadók, a magyar,kormány részéről pe'®'g Tisza István gróf miniszterelnök, Hazai ^rnu 'báró honvédelmi miniszter és Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter Jelenteik meg. Tallián Béla 'báró elnök bejelentette, h°gy a határozatokra adott miniszteri válaszok előadója, Werner Gyula, megbetegedett; ennek folytán az ügynek előadójává ukolicsányi Lászlót kérte fel. (Az őrség és a delegáció.) A .napirend tárgyalásának megkezdése előtt Hadik Já.nos gróf kért szót: — Az utolsó -delegáció alkalmával felemelte tiltakozó szavát az ellen, hogy a demgáció plónumának tárgyalása alkalmából a képviselőházi őrség ki volt rendelve. A viszonyok azóta nem változtak. Bármennyitó meg van győződve arról, boigy tiltakozása eredménnyel nem fog járni, addig, mig ez a törvénytelen állapot' fennáll, kötelességszerűen mindig tiltakozni fog az ellen, hogy ezen önkényes eljárassál törvényes szabadságunkat, a delegáció tekintélyét mélyen sértsék. , Kérdi azutáni az albizottság elnökétől, van-e hivatalos tudomása arról, hogy a parlamenti őrség a bizottsági tárgyalások idején is ki van rendelve és ha igen, ki rendelte ki? Az elnök bejelenti, hogy ezeket az intézkedéseket a Ház elnöke rendelte el. Miután az 1912. LXVII. t.-c. 6. szakaszában megállapított szolgálati ügyrend 4. pontja alapján s házszabályaink értelmében az őrség a közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság tanácskozásainak céljaira szolgáló épület (belsejében eljárni jogosult, nem látja szükségét bármiféle intézkedés megtételének. Hadik János gróf nem veszi tudomásul a választ és ennek alapján is konstatálja, hogy az elnök és — sajnos — ugy látja, az albizottság többsége is egészen törvénytelen álláspontra helyezkedik. A többség az elnöki választ tudomásul veszi. (A hadügyi vita.) Az albizottság ezután áttért a hadügyi költségvetés tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó: .Felveti azt a kérdést, hogy a költségvetés összeállításánál a hadügyminiszter mennyire felelt meg az utolsó öt év delegációs határozatainak. Kimutatja, hogy a hadügyminiszter a határozatok Legnagyobb részét szigorúan keresztülvitte. Igy a mostani költségvetés az előbbieknél egyszerűbb és jobban ellenőrizhető. Miután a bosnyák-hercegovinai hadügyi költségvetés most egyesittetett az egész költségvetéssel: ezért indítványozza, hogy a bosnyák útépítés költségeit ezután vegyék ki a hadügyi költségvetésiből és azokat Bosznia saját költségvetése fedezze. Kifogásolja, hogy a hadügyminiszter az 19)14. év első felében 9 és fél millió korona pátihitelt kért, miután az 1911. és 1913. évi költségvetésben már 30 millió koronát költöttünk szanálásra. Indítványozza, hogy a bizottság ennek a megszavazását tartsa függőben addig, amig az élelmezési szűkebb albizottság megfelelő felvilágosítást nem ad. Ezután bizalmasnak kéri a felvilágosításait tekinteni és a hadügyminiszter imegibizátsából fegyvernemienként közli, hogy a jövő évben a védőreform mennyiben fog megvalósulni. Végül részletes áttekintést ad a költségvetés kereteiről és azt elfogadásra ajánlja. Chorin Ferenc kérdi, hogy az egyszerű költségekként megszavazott százmillió korona, az Auffenberg-féle százbuszonötmillió ós a fejlesztésre forditott száznyolcmillió korona -elköltetvén, nem fog e címeken többé kiadás fölmerülni; fölszabadulnak-e ezek a tételek és a hadsereg azon elodázhatatlan szükségleteire lesznek-e fordíthatók, amelyek a jövőben kétségtelenül felmerülnek? Utal a hivatalos és félhivatalos lapok cikkeire, amelyekben a hadsereg ujabb követeléseit jelentik be. Kérdi, mi igaz ezekből a jelentésekből? Kérdi továbbá, mi igaz a készülő fegyverek átalakításának szükségére vonatkozó hírekből? Szükséges ezeknek a kérdéseknek a tisztázása a hadsereg harcképessége és a nemzet teherviselése szempontjából. A közvéleményt nyugtalanítják az uj átszervezésre vonatkozó hirek és azért ezekre vonatkozólag is felvilágosítást kér a hadügyminisztertől. Szükségesnek tartjia a várak építését. Erdélyben, ami nem jelent ugyan semmiféle ellenséges lépést Romániával szemben, hanem tisztán óvatos intézkedés. Szükségesnek tartaná Erdély megerősítését. Kéri a hadügyminisztert, hogy akár bizalmas, akár nyilt válaszban feleljen erre. Hegedűs Lóránt röviden válaszol Ohorin kérdéseire, majd Miklós ^ Ödön sajnálattal látja, hogy a tiszti pályára menők nem származnak oly rétegből, amely intellektuális tőkét biztosítaná a hadseregnek. Noha az ország pénzügyi .'helyzete nem engedheti a tiszti fizetések emelését, mégis szükségesnek tartja a szolgálati idő megrövidítését. Tisza István gróf miniszterelnök csupán pár szóval válaszol Miklós Ödönnek a tisztikar illetményeinek emelésére vonatkozó javaslatára. Nem foglalkozott a dologgal érdemileg, de óva inti az albizottságot attól, hogy az ország mai pénzügyi helyzetében bármilyen agit vagy bátorítást adjunk a katonai kiadások további fejlesztésére, ö, akit a felelősség terhel ebben a tekintetben, tudja, hogy milyen rettenetes pénzügyi helyzetben vagyunk; tudja, liogy a polgári szolgálatban levő személyzetnek a legjogcsuliabb igényeivel szemben is milyen kérlelhetetlen szigorral kell a takarékosság álláspontjára helyezkedni: ép ezért nem helyesli, hogy ha a katonai tisztikarban az ilyen lizetésjavitási aspirációkat növelik. (Helyeslés.') Miklós Ödön kéri, hogy felszólalását meg nem történtnek tekintsék. lEziután Windisehgraetz Lajos herceg részletesen bírálta a hadügyi expozét. Foglalkozik a Gerő-ügygyel és sajnálatosnak tartja, hogy a polgárság és katonaság közt a jó viszony részben megromlott. Issekutz Győző, majd Chorin Ferene beszólt még röviden és ismételten hangsúlyozta Erdély megerősítését. lEzzel az ülés bevégződött. Csernovics Agenor a ravatalon. — Pénteken délután temetik. — (Saját tudósít ónktól.) Csernovics Agenor tragikus halála városszerte nagy megdöbbenést és igazi részvétet keltett. A főmérnök ma már a ravatalon fekszik. A Templom-téri gyászház valóságos búcsújáró .hely lett. A halottat még az este ideiglenesen, koporsóba helyezték és ma reggel diszes ravatalra helyezték. Az ebédlőben hatalmas baldachin alatt álll a koporsó, melyhez lépcsőkön kell felmenni. A koporsót 'koszorúk borítják iés körülötte viaszgyertyák égnek. A ravatalos szoba állandóan teli van látogatókkal. Csernovics kollégái, nagyszámú barátai, rokonai, ösmerősei, tisztelői, klub-társai egymás kezébe adják a ravatalos szoba kilincsét. Az özvegynél kondoleált a délelőtt folyamán az Ármentesitő Társulat hivatalnoki kara; a Csongrádi Takarékpénztár képviseletében Koós Elemér igazgató; Rcök Iván országgyűlési képviselő és családja, azonkívül még igen sokan Szeged uritársadalmábói!. A temetés pénteken délután öt órakor lesz a Templom-tér 6. számú gyászházból a görög-keleti vallás gyászszertartása szerint. Sevity Lázár görög-keleti plébános fényes papi segédlettel fogja bes zen telni a koporsót. A halottat a belvárosi temetőben lévő családi sírból tban helyezik örök nyugalomra. Mint már inai számunkban megírtuk, Csernovics Agenor öngyilkosságának okáról többféle verzió kering. A híresztelések — ugy látszik — abban meg egyeznek, hogy a főmérnök halálát súlyos anyagi veszteségek idézték elö. Erre vonatkozólag két feltevésről hallottunk. Az első szerint a Délmagyarországi Közgazdasági Bank ügyeivel kapcsolatban, — amely bank jelenleg fölszámol, — ujabb kötelezettségek terhelték volna Cser novics Agenort, amelyek összege körülbelül 80—100.000 korona. A másik feltevés szerint a főmérnök részt vett a Szegedi Bankegyesület szanálására alakult konzorciumban és előzőleg abban a szindikátusban, amely a bank alaptőkéjének felemelésékor nagyobb összegű részvényeket vásárolt. A szindikátus tagjait egyetemleges kötelezettség terhelte, .többen állítólag kibújtak a kötelezettség alól és ezek helyett Csernovicsnaik kellett nagyobb összegeket kifizetni. a Délma-