Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-08 / 107. szám

szerkesztőség kirásmika 9. TtízSeasiáJw: 305. __ Egyes szán áia lOSHér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN Részévre . K24-— félévre . . K12' negyedévre K 6 — egy hónapra K 2 ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egy hónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 18 fillér. Szeged, 1914. fii. évfolyam 107. szám. Péntek, május 8. Tetemrehívás. Ismét egy áldozat fekszik a ravata­lecsukott szemmel, mellén piros kis sebbel, ahol lyukat vágott a halálthozó ólomgolyó. Ur volt, nemes és finom lélek, ri életében fáradtságot nem ismerően haj­^olta a szakadatlan munkát s most do­'ogtalanul, mindörökre elcsendesülve fek­Szfe a fekete ágyon, mint aki dolgát telje­sen elvégezte s lelkét e földi szennyektől felszabadította. Lesz-e még sebesült és ihalott a vége felé járó, nagy küzdelemben, mely annyi jferék sudaru fát döntött már ki gyökeres­tül? A város gazdasági élete fenekéig fefl­tóvart, nyugtalanul hullámzó tóhoz hason­fe, mely fölött sötét árnyak lebegnek: igen s derék emberek, szélhámosokkal vegye­Sen> akik mind szédületes bukásukkal pe­Cséteiték meg földi életük tragikumát. Elől megy egy lengő fehér szakálu aggastyán, a daliás katona, jó Podlussány ezredes, feána réveteg lépésekkel, ingadozva, a "Okott bankigazgatóik és börtönbe jutott Ponzemberek csapata, legvégül pedig a e£nap halottja, a művészlelkű és nemes "ovülésü, szerb királyi ivadék: jó Cserno­vics Agenor. Az a piros 'kis sebhely vádolóan rne­ed a látogatóra és néma szemrehányás­aI illeti azokat, akik a város társadabná­ak egyik tisztelt, érdemes vezető egyéni­dét az anyagi bukás szélére juttatták. , ..^aga mintaképe volt a gondos, dolgos, fizdelmes fáradozásban élő közpolgár­palc> annak dacára, hogy a dúsgazdag rérnovics Arzén uri portáján ringatták ^'csőjét és hogy fogaton járta robotját. uidig sietett, mindig tervezett, mindig , amitgatott. Hatalmas, négy utcára szóló ^rPalotát építtetett, minden középitkezés­ott volt, mint szakértő, bíráló, eljáró, támogató, bankalapításokban v || részt és végül — igy beszélik — azon v ® észre magát, hogy uri szavánál fog­híj ^lekergették egy meglábolhatatlan hi arba, ahonnan többé szabadulni nem tud. ^ A kihűlt tetemhez odaszólitjuk a bü­és könnyelmű barátokat: álljanak elő „ mondják meg, akarták-e a jó embernek fog r.omlását, tragikus halálát? Nem a 'koporsó elé senki, mert ke . ' miatt Csernovics ma teritőre nj u'|. holnap talán maguk fognak feküd­a fekete posztón. Talán nem is élő sze­a okozták a vesztét, hanem maga ez rai ' kártyavárszerü, semmiből épített, si­cSak S közgazdasági életünk, melyben a ravaszok és lelkiismeretlenek tud­Ped'erÖre az igazak és becsületesek ha'i/S ^dőlnek, elpusztulnak, összeroskad­tál,' íagu,kkal rántván családjukat, üzlet­''tokat és szétszórván egy munkás, hosszú élet eredményeit a végső kétség­beesés nehéz pillanatában . . . Hány köztiszteletben álló férfiút lá­tunk ma is sorainkban, kiről minden talál­kozásnál megdöbbenve gondoljuk: Hát még él? Még bírja? Óriási veszteségei voltak s még vau fizikai ereje az elvise­lésükhöz? Ezek a szánalomraméltó áldo­zatok mind ainnak a kevésszámú kalandor­nak a barátságát nyögik, akik idejöttek idegenből a pénzbőség és vállalkozási kedv fellendülése idején, kiszedték a zse­bekből a hosszú, munkás életeredmények látható jeleit s azután feltették a kiorozott kincset a börze pokoli szerencsekerekére, hogy elveszítsenek rajta mindent: pénzt, életet és becsületet . . . Álljanak oda a koporsó elé azok, a kik könnyelművé, vállalkozóvá, vakmerő­vé tették a közhangulatot, álljanak oda, — és a sebből pirosan bugyogni fog a vér! . . . Ám jó Csernovics Agenor lecsu­kott szeme azt inti feléjük, hogy annak, aki innen elment, már vádoló szava sin­csen. A halottak nem panaszkodnak, a halottak — megbocsátanak. Beszámoló a múlt évről. — Elmondta Balogh Károly pénzügyi tanácsos. — Tekintetes Pénzügyi Bizottság! Szeged város házipénztárának 1913. évi zárószáma­dása feléledi az ugyanezen szárnadáls'i év­nek egész közigazgatási gazdálkodását. Ezen gazdálkodásnak eredményéről szólnak a zárszámadásban foglalt beszélő számok, a melyek kétségtelen bizonysággal tanúskod­nak amellett, hogy Szeged város közköltség­előirányzata a legszilárdabb alapon volt fel­építve, mert nemcsak a bevételként esedé­kessé vált összegek, hanem a bevételi keze­lési eredmény is meghaladta az előirányza­tok összegét. Az 1913. évi súlyos, válságos gazdasági év nyoma jelentkezett ugyan ná­lunk is a fogyasztási adótermészetü iés ez­zel összefüggésben levő bevételi forrásaink­nál, azonban egyéb címeken befolyó jövedel­meink többlete bőven ellensúlyozta azokat. A város tanácsa a nyert felhatalmazás alap­ján az engedélyezett hitelek keretében elé­ghette ki a szükségleteket, mindig azon volt, hogy a költségvetés végrehajtásánál minden felesleges kiadástól tartózkodjék, a halaszt­hatlan szükségleteket pedig köztekintetekből kielégítse. Az év folyamán jelentkeztek, különösen az üzemeknél és rendkivül'ieknél, oly ha­laszthatlan szükségletek, amelyek az elő­irányzatokon felül kielégíteni kellett. Ezen célokra kellő időben póthitelek engedélye­zését kértük, amelyeknek fedezésére az elő­irányzaton felül és kivül befolyt jövedelme­ket javasoltuk felhasználni. A közgyűlés ösz­szesen 128.000 korona póthitelt engedélye­zett. A tisztviselők, segéd- és .kezelő személy­zet fizetése az 1913. évben rendeztetvén^ a fizetési .többlet és családi pótlék céljaira a közgyűlés 112000 korona póthitelit engedé­lyezett s minthogy a megállapított fizetés­többletet és családi pótlékot kormányhatósá­gi jóváhagyás bevárása nélkül, 1913. január 1-től kezdődő hatállyal kifizetni is rendelte, a megállapított illetményeket a város taná­csa folyósította s az 1913. számadási év jö­vedelme terhével elszámolta annélkül, hogy e célra előleget vagy kölcsönt vettünk volna igénybe, a 'házipénztár fizetőképességét ve­szélyeztettük volna, vagy pedig minden né­ven nevezendő kötelezettségeket ki nem elé gitettünk volna. Ezek előre boesájtása után. jelentem, liogy az 1913. évi zárszámadás eredménye a következő: 'Az 1913. évi zárszámadási év javára esedékessé vált (bevételek összege volt 1.2.126,898 korona 94 fillér, az előző számadási évekből fenmaradt követelések összege 12.684,003 korona 83 fillér, összesen 24.810,901 korona 77 fillér. lErre bevételeztetett az 1913. évben 12.903,988 korona 08 fillér, az 1913. év végén követelésként maradt 11.906,913 korona 69 fillér, téliát az 1912. évről maradt követe­lések összege csökkent 777,089 korona 14 fil­lérrel. A költségvetés mérlegét érintő 1913. szá­madási év javára számolandó bevételek a következőkép alakultak: Rendes bevételek gyanánt esedékessé vált 6.659,542 korona 87 fillér, az 1913. évi előirányzat 6.169,218 ko­rona, pótbitélek 240,000 korona, összesen 6.409,218 korona, az eredmény kedvezőbb' 250324 korona 87 fillérrel. A kezelési eredmény szerint az 1913. év­ben az 'összes bevételek végösszege volt: 12.903,988 korona 08. fillér, a kiadások vég­összege volt 12.782,891 korona 27 fillér. A pénztármaradvány 1913. év végén 121,096 ko­rona 81 fillér. Az 1913. számadási év tényleges bevé­telei kitették 6.353,271 korona 49 fillért, a le­írások összege pedig 135,784 korona 27 fillért. Az 1913. számadási év javára esedékes ren­des bevétel a befizetett összegnél több 306,271 korona 38 fillérrel. Az 1912. évi pénztárma­radvány az előirányzatoknál több volt 22,139 koronával. A haszonvételi jogoknál kevesebb be­vétel volt 62350, földeknél 33353, házalónál 41,769, erdőknél 29,505, több volt a bevétel 1233, telkek kisajátításánál több 2574, meg­térülő adóköltségek kevesebb bevétele 10,140, cselekvő tőkék, kamatok több bevétele 65,664, városi adók több 'bevétele 317,719 koronával. Ezen esedékes bevételre azonban az előirány­zattal szemben többletként. számoltatott 105,100 korona 57 fillér. Köziigazgatási bevé­tel kevesebb 1032, rendőri bevételek kevesebb 2112, katonai bevételek több 1422, tanügyi bevételek több 381170, rendkivüli 'bevételek töbtb 145331 koronával. A költságélőirány1­zaton kivüli bevételek összege 876,694 koro­nát tett ki, ami,bői 38,038 korona a valódi bevételek javára számolandó, a többi pedig mint beruházási kölcsön tőke rendeltetésé­re számoltatott. Hitel és pénztármüveletek cimén be­folyt 5,674,072 korona, az ingatlanok eladása utáin esedékes összegek, a törzsvagyonlból

Next

/
Thumbnails
Contents