Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-08 / 107. szám

DÉTjM A G YAROR SZ Á G Szeged, 1914. május 8. kölcsönvett tőkóktéritése mások helyett fizetett tőkéik és előlegeik, végül .a gyüjmölosözésre elhelyezett pénzek, a hitel- és pénztárműveletek cime alatt 'bevétel gyanánt szerepelnek oly tételek is, amelyek fedezetül szolgálnak a valódi kiadásként számolt szükségletekre. Különböző címeken szereplő hátralékok beszerzésére a város tanácsa felhívandó lesz. Az 1913. évet terhelő kiadások összege: 13.649,490 korona 20 fillér, előző évekből maradt teher 23.557,571 korona 96 fillér, összesen: 37.207,061 korona 96 fillér, erre kifizettetett az 1913. év végéiig: 12.782,891 korona 27 fillér. Teherként maradt: 24.424,170 korona 69 fillér, tehát a teher emelkedett : 866,598 korona 13 fillérrel. Ennek magyarázata az, hogy az 1913. éviben végrehajtott beruházásokra szükséges ideiglenes kölcsön felvétetett és a város azzal megterheltetett, A költségvetés mérlegét érintő 1913. számadási év terhével számolandó kiadások a következőleg alakultak: Rendes 'kiadásként esedékessé vált 6.967,991 korona 12 fillér; az 1913. évi előirányzat 6.169,218 korona; pót hitelek 240.000 korona, összesen 6.409,218 korona; az eredmény kedvezőtlenebb tehát 558.773 korona 12 fillérrel. A kezelési eredmény szerint az. 1913. évben az összes kiadások végöszege volt 12.782,891 korona 27 fillér, tehát .az 1913. évi előírással szemben, kevesebb 866.598 korona 93 fillérrel, a különbözet az újonnan felvett ideiglenes kölcsön folytán állott elő. A tényleges kiadások kitettek összesen': 6.469,384 korona 35 fillért, a leírások összege 135.784 korona 27 fillér, az 1913. évi előírásnál a kiadás kevesebb 499.506 korona 77 fillérrel. A költségelőirányzaton' kívüli kiadások összege kitett: 2.008,826 korona 38 fillért, .a hitel- és pénztár műveleteik összege: 4.305,680 korona 54 fillért. Fel kell még említenem, hogy az 1913. évi fentartott hitelgyanánt 68.403 koronát helyeztünk el takarékpénztárba és a Pesti Magyar Kereskedelmi banknál folyó számlára 315.790 koronát 1914. január 1-én esedékes kölcsön annuitása fedezésére. A vagyonmérleg szerint a város összes vagyona 79.015,542 korona 80 fillér; tartozása 24.424,170 korona 69 fillér; 1913. végén tiszta vagyon 54.591,372 korona 11 fillér; 1912. év végén tiszta vagyon 54.922,619 korona 58 fillér; jelentkezik vagyonapadás 331.247 korona 47 fillér. Valójában azonban nem vagyonapadás, hunem vagyonszaporulat keletkezik az 1913. évben, mert az előző évi vagyonmérlegben a 6.500,000 koronás kölcsönből még fel nem használt összeg •mint takarékbetét kezeltetett, to-váibbá az 1911. és 1912. évi drágasági pótlék fejében kifizetett öszeggel a tisztviselőket megterheltük, mert előlegként utalványoztatott részükre a drágasági pótlék s igy a végleges elszámolásig az előleget vagyonként vezettük. Az 1913. évben kölcsönvagyon állomány csökkent azzal, hogy a felső ipariskola részére városi hozzájárulásként biztosított 800.000 koronából kifizettünk 517.221 koronát, a 4 uj állami népiskolára 102.700 koronát, az állami polgári iskolára 4521 koronát, az 1912. évi drágasági pótlék végleges elszámolása folytán a vagyonként vezetett 200.000 korona leöleg megszüld, ezeken felüli imég a kölcsön terhével végzett városi munkák értéke a vagyonleltárba nem1 lett felvéve, a kifizetésekkel pedig a tőke csökkent. Végül a számadás szerint a tartozások összege 1913. évben 866.598 koronával emelkedett; ezen beruházások értéke szintén később fog a vagyonleltárba belekerülni. Ezek figyelembe vétele után az 1913. évi vagyonleltár 1 millió koronát meghaladó értékkel fog emelkedni. Ki kell emelnem, hogy a város 70.000 hold földje a leltárban a törvényes alapon mintegy 8 millió koronában van felvéve, ennek azonban a mái forgalmi értéke, mintegy 70 millió koronára Hehetö. Balogh Károly a pénzügyi bizottság ma délután tartott ülésén terjesztette élő ezt a beszámolót. Rósa Izsó dr. felvilágosítást kért, hogy az erdő jő vedelmeknél miért vannak olyan jelentékeny hátralékok. Ugyanilyen nagyösszegü hátralékok vannak a vizdi jaknál is. Kérdi továbbá, hogy a vízvezetéki tételeknél 172000 korona .bevétellel szemben miért van 72000 korona kiadás? Balm Károly az erdőjövedölmek hátralékait az®1 magyarázza, hogy az átiratási krajcár W zek összege csak akkor válik esedékessé,» a haszonbér már megszűnt. Obláth Lipót, Holtzer Aladár és Kpcti* János felszólalásai után Balogh Károly arra kérte a bizottságot, hogy a zárószámadaf fogadja el és ajánlja elfogadásira a közgye lésnek. A bizottság ehhez hozzájárult. Mfo arra hivta föl az előadó tanácsos a bizottság tagjait, hogy hassanak közre minden oly^ törekvés megakadályozásában, amely tulz°tl városfejlesztési igények kielégítésére irúnP1 és épen ezért felbillénéssei veszélyezteti J város pénzügyi egyensúlyát. A jövő évre 7 úgymond — ismét kedvezőbb lesz a zátf számadásunk, mert szemben a múlt évi > millió kétszázezer koronás budget-veil, az esztendőben már 6 millió hatszázezer fo ronás költségvetéssel dolgozunk. , Wimmer Fülöp: És kövezésre és fw6 fésre semmit sem tudunk fordítani! Landesberg Mór: Tönkre megy az iF és kereskedelem. Ezekkel az akkordokkal 'végződött' i pénzügyi bizottság ülése. ,.,„«,«.»"" A román komité ülése. Tegnap délutó11 öt órakor [fejezte be tanácskozásait DéseD.1 román nemzeti komité. Mihályi Tivadar a következőket mondotta a tanácskozás er0"' menyéről: — A komité (határozata szerint össíC fogjuk hívni azt .az ötven tagú bizottság melyet a tavalyi gyulafehérvári kongresí; szus választott. Ez a bizottság fogja vezet"1 a hajdudorogi püspökség ügyében már kezdett akciónkat. Erősen készül a párt újjászervezés munkájára és elhatározd^ hogy a pártszervezós érdekében míndenl6* nemzetiségi klubokat alakítunk, melyek^ első és főfeladata ilesz, hogy a választói jegyzékek összeállításán vigyázzon a Pa érdebeire. ajt^ Én bús ibolya-vetésem, Tévedt, egyetlen szónak villáma Nem csapolt rád, óh, nagyon érzem S itt búsulok a jég verésen, Holott csak egy szó nem talált meg, Én asszonyom, ibolya-vetésem, Egy szó, kit más nem mondhat senki. Pedig a neved sem menthetted ki Szavaim nyári viharából S messzi villámokként cikkáztak Mégis a szavaim, és fáztak Egy szóba állni s csapni elébed. Ez az egyetlen villám a vétek, Minden és minden-rontó semmi: Féltem, hogy valaha is tudjad, Milyen egy és jó tudnék lenni Tul a nyáron és jégverésen. S jaj, ez az egy szó nem csapott le, Én asszonyom, bús ibolya-vetésem. ADY ENDRE. Az olyan jó ember... Irta: Kutasi Ödön. Kocsmát nyitottak kölcsönpénzből. Az aztán, vitte, emésztette, mintha csaik a csengő arany volna a tápláléka. Egyszer aztán a hitelezők kinyújtották az eddig adakozó kezeiket. Ne tovább . . . Mindén a .mienk . . . Fs megperdült a dob az ősi birtok felett. Tera asszony most ott áll a más házában, a konyhán. Az ura lakást, foglalkozást keres. Az uj gazda meg hurcolkodik. Most is zajosan, lármásan osztja a parancsot, mit, hova tegyenek. Tera asszony bezárta a konyha ajtaját és fájó szivére szorította a gyermekét. Néma, hangtalan a fájdalma, de annál égetőbb. — Gyerököm, Tónikám, mire vitt bennünket az életsor? . . . Nem foglalkozhatott tovább a fájó érzéseivel, valaki durvám megzörgette az ajtót. — Tera, hallod-e? . . , Az asszony nem mert szólni. — Nem hallod? ... — erőszakoskodott a durva, borizü hang gazdája. — Félsz, röttögsz? Nyisd 'ki az ajtót . , . Nehéz sóhaj, fuldokló zokogás és gyermeksirás felelt a kérdésre. — Nyitod-e mán, vagy rád töröm? . . . Tera asszony a félelemtől remegve, alig hallhatóan kérdezte: — Mit akar kend? — Mit!? . . . Ha-ha-ha! . , . Hát be akarok hozzád mönni . . . Tudom, hogy nincs itthon az urad, aztán, azt mög te tudod, hogy régönte nem zártad be előttem az mig a másik, a mostani emböröd nem jött • — Bitang vagy, lelket/len ... Az, Hajnal Jóska ... De most én mondom, ho«takarodj innen! —rivalt rá Tera asszon)' •. alkalmatlan vendégre, amikor felismerte régi szeretője hangját. Hajnal Jóska kárörömmel, duhajko® felelt vissza. — El is mönnék, nem is gyüttem v<te ide, ha a magadéban laknál ... De ez a te most már másé. Az mög szeretné, ha 11 volnátok itten-! . . . Értőd?! . . . Nohát! Csak ezt akartam megmondani! . . . Néima csönd állt be. Hajnal Jóska rogva vitte meg a hírt az .istállóba az gazdának, Makra Bandinak. — No! ráijesztöttem, -ennek még <a r% gélt is -nehéz lesz mögvárni . . .— tnonű büszke -öntudattal. . De annál nagyobbat nézték, aJtl^t másnap -es-te is -ott találták őket. Akk-or te Kapás János is ott volt. A konyhában Pate kás krumplit főzött. Tera asszony meg padtan, lázasan- feküdt az ágyon. . j Hajnal Jóska most is azzal szándék ( ment he Kapásékhoz, hogy ketlemetleüfo|j. csinál nekik és tudtukra adja az uj gaző,a első kézből, nagy választékban csakis az Tisza Lajos-köruf 19 . sz. aia" .. te' I kaphatók* esetleg részletfizetésre