Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-01 / 102. szám

6 * DÉLMAGTARORSZÁG r 1914. május 1 tölteni a várost, hanem a régi, költséges tervékhez ragaszkodik. A tanács javaslatával szemben indítványa elfogadását kéri. Kovács József dr. a tanács javaslata mellett, Tordai Imre a tanács javaslata ellen beszélt és azt indítványozta, hogy a Fertő-utca feltöltési nivóját 25, esetleg 40 centiméterrel alább szállítsák. Tóth Mihály főmérnök a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Elnök: A hallottak után én egy kérdést1 vagyok bátor a főmérnök úrhoz intézni, még pedig azt, műszaki véleménye szerint elhalaszt ható-e a Fertő-utca fetlöltése vagy sem; mert azt hiszem, ez- a fordulópont ennél az ügynél. Tóth Mihály azt válaszolja, hogy ha a feltöltés késik, fönnakad az utca burkolása és forgalma. Kormányos Benő dr.: Nem azt kérdezték magától! Elnök: Figyelmeztetem Kormányos bizottsági tag urat, hogy a felszólalók iránt kellő reverenciával viseltessék. (Helyeslés.) Zámbó György: Ki kell dobni! Disznóság! Bokor Pál kijelenti, hogy abba a lakosság is belenyugszik, hogy a nívót 25 centiméterrel lejebb szállítsák, a munkálatokat fölösleges elhalasztani. Dobay Gyula dr. az eszményi nivó elten beszél. Hibáztatja a mérnökség Intézkedését és azt indítványozza, hogy a Fertő-utcában a feltöltési munkálatokat azonnal szüntessék be és tartsák függőben mindaddig, amig a csatornázás végleges tervei el nem készülnek. Becsey Károly dr. szintén a tanács javaslata ellen beszél és külön indítványt 'tesz, hogy a Fertő-utcát magasabbra, mint amennyire éppen szükséges, ne töltsék, föl. Ez a magasság 6 méter. Elnök azt kérdezi a főmérnöktől, meddig lehet provizórikus intézkedésekkel segíteni, hogy köxveszedélem ne származzék. Ezt kell tisztázni elsősorban, hogy ebben a fontos kérdésben mindenki lelkiismeretesen leadhassa a szavazatát. (Helyeslés.) Töth Mihály főmérnök azt válaszolja, hogy a minimális magasságig, ameddig el kell menni, 6.70 méter. Nagy Endre a kérdésben való bizonytalanságot ami ak tulajdonítja, hogy nincs a tanácsban külön ember, akinek kizárólag műszaki ügyek intézése volna a föladata. Miiszaki szempontból fejtegeti a kérdést és azt mondja, hogy .a Fertő-utca nívójának leszállítása teljesen megfelel az általános csatornázási tervekben lefektetett követelményeknek. Teljesen elég, ha a Fertő-utcát 6 méterre töltik föl. Bokor Adolf a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra, mert akár följebb 'töltik a Fertő-utcát 25 centiméterrel, akár lejebb, a polgárok vagyonára befolyással nincs. Kormányos Benő dr., majd Dobay Gyula ismételt felszólalása után az elnök a vitát berekeszti. Fölkérem a főmérnek urat — mondotta a főispán, — hogy nyilatkozzék, vájjon meddig lehet elmenni a nivóleszállitásával. Dobay, Becsey, Nagy és Tordai bizottsági tag urak, ha jól tudom, valamennyien a 6 méterig való feltöltés mellett vannak. Informáltattam magamat arról, hogy 6 méterig az utca már fel van töltve. Azt kérdezem tehát az aggodalmak eloszlatása céljából, fölfüggeszthetőkre ennél a magasságnál a munkálatok, vagy sem? Tóth Mihály: Méltóságos főispán ur, én csak azt mondhatom, amit már mondottam, hogy ha az utcát legalább 6.70 méter magasságra föl nem töltjük, akkor nem birunk csatornát építeni, erre pedig a köztisztasági telep szennyvizének levezetése miatt föltétlenül szükség van. Bokor Pál utal arra,, hogy amikor a közgyűlés a köztisztasági telep költségeit megszavazta, kimondotta, hogy a környékét az eszményi nivó magasságára tölti föl, tehát mar ezért sem lehet változtatni az eddigi terven. Félnyolc felé járt ekkor az idő, Becsev Károly dr. akart még fölszólalni, az elnök azonban annak nézetének adott kifejezést, hogy teljesen ki van meritve a tárgy, tehát fölösleges volna a bizottsági 'tagok türelmét még ezután is próbáira tenni. Becsey dr. erre elállt a felszólalástól. Az elnök most elrendelte a szavazást, amelynek eredménye az leit, hogy a közgyűlés a Fertő-utca 6.70 méter magasságig való feltöltését rendelte el. 'Ezzel az elnök az ülést berekesztette és a folytatását pénteken délután négy órára halasztotta. snaaa»>»»>MMMUMn»auMHiiwMi»segmdi<iK» SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Színházi műsor: PÉNTEKEN: A kis király, operett. Jakab ff y Dezső föllépte. Páratlan s/s. SZOMBATON: Böském .operett. Bemutató. Páros */»• VASÁRNAP délután: A koldusdiák, operett, VÁSÁRNAP este: Böském, operett. Bérietszimetben. Brnckner szimfóniái Irta: Szommer Endre. II. Bruekner összesen kilenc szimfóniát irt. Az első müvével, a c-moll szimfóniával Bruekner a működésének irányát szabta meg, Kitűnt a gondolatok eredetiségével s azoknak a zenekarban való felhasználásával. Egyszersmint a zenekar színezésének uj irányzata frappáns hatást ért. Első munkája úgyszólván zabolátlan. A második szimfóniáját nem szerette (1869-ben irta), egyszerű formában volt irva, nem tartotta komoly munkának annyira, hogy a szimfóniák sorából törölni szei-ette 'volna. A harmadik Wagnernek van ajánlva. A negyedik a hires Romantikus szimfónia. Az ötödik a B-dur. .Az Adur a hatodik. [Leghatalmasabb mestermüve a hetedik. A nyolcadik c-moll. A kilencedik . szimfónia d-moll és befejezetlen mü, az utolsó tétel hiányzik. Hangversenyek alkalmával i utolsó tételnek a Tedeuni-át veszik. Irt még azonkívül egy quintetett, három misét és a híres Tedeumot s több Ghora.lis dolgot, A bécsi életét Brahms liivei sokszor megkeserítették. Brahms hiveá minden eszközt felhasználtak, hogy Bruekner zenei értékét kisebbítsék s ez részben sikerült is nekik, amit speciel Bruekner egyéniségének köszönhettek, mert mint ember a modern világban különös helyet foglalt eb Modora alig elszivlelhető volt. A világon a zenén és a vallásán kivül nem érdekelte őt semmi. Annyira katbolikus érzelmű ember volt, hogy utolsó szimfóniáját barátjának a jó Istennek ajánlotta, értve mint túlvilági barátjának. Müvei különben jó barátainak és jótevőinek vannak ajánlva. Sajátságos, hogy Bruekner semmiféle irodaiam müveket nem olvasott; sokam ennek tulajdonítják müveiben az es-ztetikai egyenetlenséget, Biehmann, a hires zenetörténetiró azt irja Brucknerről: Müveiben magas művészi ihlet vonni végig. A zenetörténet uj k< rszakának egy legkiválóbb jelensége. Fiehtner Sándor, a .szegedi honvédezred karnagya, az országban az első dirigens,''aki ridékeU Rruckner-szimfoniát mert előadni. Tudvalevő dolog, hogy egy Bruckner-szimfo ni a előadásálhoz m a gy és jó zenekari appnrtftus kell. Azonkívül igazi zenei tudással kel' hirnie annak a karmesternek, aki Bruckners'/üufonia partiturát érvényre akar emelni. Nagyon nehéz dolog ez. Annál nagyobb érdeme a mi kiváló tehetségű karmesterünknek, Eichtnernek, aki ilyen .merész vállalattal lónett. tegnap a szegedi közönség elé é= nngy•zerii, emlékezetes sikert aratott a hatalmas, különös munkával. * A cigányprímás. Nyarai Antal játszotta el csütörtökön Kálmán Imre kitűnő operettjének főaiakját s tegyük hozzá mindjárt: annyira egyénien, hogy ezt a játékot aligha iudná valaki utána produkálni. A hányatott éietü öreg cigány sorsát megkapó drámai erővel színezte ki; nincs a szerepnek egyetlen részlete, egyetlen 'elnagyolt változata; mely ezt a vér teli ábrázoló művészt ne érdekelné. Aranyos kedéllyel, gazdag invencióval' adja át magát művészetének s lirai melegséggel hozza ki szerepének belső poézisót. A közönség elragadtatva tapsolta meg a kitűnő alakítást s élvezte Nyárai Antal tensőségteljes, szép énekét. Az előadás valósággal lüktető lázt kapott a vendég lélekkel teli játékától. Ezek a játékosok azok, akiknek jelenléte felvillanyozza az egész színpadot és megbecsülhetetlen elevenséget, áraszt maga körül. A környezetből Déri Rózsi játéka vált ki igen előnyösen. * Szomory Emil és Gajárí István Szegeden. Szomory Emil, a szombaton szinrekerülő Böském operett szövegírója pénteken Szegedre érkezik és a bemutatóig személyesen vezeti a próbákat. A bemutatón egyébként jelen lesz Gajári István is, az újdonság zeneszerzője is. * Uj müvészegvesület. A Pesti Hírlap irja: Azok a művészek, akik egyrészt a Műcsarnok, másrészt 'a Nemzeti Szalon és Művészház létező juryrendszerével és a müvészpolitikával nincsenek megelégedve vagy onnét kiléptek, a párisi Sálon des Indépendante mintájára Zsiirimentesek cimen uj egyesületbe készülnek tömörülni. Az előkészítés munkái magvban folynak. Az egyesület működése felöleli az összes művészeteket, zenét és költészetét. A párisi Sálon d'Autonine mintájára rendezni fog zenés matinékat, a'hol az egyesület zenész és költő tagjai fogják bemutatni legújabb szerzeményeiket. Az egyesület megalapításában részt vesznek eddig még a következők: képzőművészek: Bánszky Sándor (szobrász, Páris), Bornemissza Géza (festő, Budapest), Bednár János (festő, Budapest), Boromissza Tibor (festő, Nagybánya), Csorba Géza (szobrász, Budapest), Csákv József (szobrász, Páris), Károlyi Lajos (festő, Szeged). Karácsonyi Gáza (szobrász, Nagyvárad), Czigány Dezső í festő, Budapest), Homonnai Jenő (szobrász, Budapest), Mikes Aurél (festő, Nagyvárad), Papp Gábor (festő, Szeged), Pálya Celesz.tin (festő, Újpest), Pór Bertalan (festő, Budapest), Poroszlai Sándor (szobrász, Budapest), Pozsonyi Jenő (festő, Nagyvárad), Rápolti Lajos (szobrász, Budapest), Szőri József (festő, Szeged), Tibor Ernő (festő. Nagyvárad), Vigh Ferenc (szobrász, Szeged), Vigh Ferencné (festő. Szeged). A mozgalom megindítója Joachim Ferenc festőművész, ki nemrégiben tért haza Parisból. Az egyesület iránti kiérdezős'ködésekre szívességből felvilágosítást ad Bojár István dr. budapesti ügyvéd (Erzsébet-körut 44.). Május havában alakulógyülést hivnak össze az alapítók. * Állandó olasz opera-évad Budapesten. Quaranta doktor, annak az olasz opera-staggionénak az igazgatója, amely most pénteken kezdi meg vendég jé tákát a Népoperában, érdekes hirrel szolgáit tegnap az újságíróknak. Elmondotta, hogy Palermo, Bari és Trieszt mellett negyedik állandó állomása lesz ezentúl Budapest, mert az a terve, hogy SZÍNHÁZI CUKORRAK, a jándék-dobozok gyönyörű választékban K*rász-u., Ungár Mayer-palota. TBlBfOD 11—W