Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-01 / 102. szám

1914. május 1. jén, hogy némelykor vízszintes helyzetben állt. Aztán rosszul lettem és elájultam. Később* mikor feleszméltem, a kosár fenekén találtam magam, alig volt annyi időm, hogy a gömb száját kioldozzam, midőn heves szédület fogott el, melyből csak akkor térlem magamhoz, amikor a léghajó kosara erős zö'kkenéssel földet ért. Peros nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a mai viszonyok között pilóta az ő általa elért magasságod nem érheti el. A (léghajós, ha elájul, vagy elszédül, akkor legfeljebb a kosár fenekére esik és ott tér magához, mig a pilóta ezt nem teheti, mert ne'ki folyton kell a gépére ügyelni. Ha a magassági rekordok táblázatát nézzük, akkor is arra a meggyőződésre jutunk, hogy egyelőre nem várható meglepetésszerű rekord. Laikus szemmel nézve a rekordtáblázatot azt hiheti az ember, hogy óriási meglepetések várhatók. Miért? ... Azért, mert az első rekord 1908-ban 25 méter volt és a legutóbbi A képviselőház ülése. — Költségvetési tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház némi szünet után ma folytatta a kereskedelemügyi költségvetés tárgyalását, amire az •ellenzék természetesen ma sem jött el. Soraiból csupán Polónyi Dezső jelent meg a folyosón, aki azért jött, hogy az elnöktől sürgős interpellációra kapjon engedelmet. Ö ugyanis már a mult hét keddjén bejegyezte a honvédelmi miniszterhez intézendő interpellációját, de mindeddig nem mondhatta el, mert az uj ülésszakban tudvalevően csa'k szerdán (lehet interpellálni és szerdán nem volt ülés. Az interpelláció meghallgatására az ellenzék is bejön a Házba. A munkapárt — értesülésünk szerint — szeretne mielőbb végezni a költségvetéssel és őzért meglehetősen siettetik a tárgyalás menetét. Még ma elmondta beszédét Harkányi báró kereskedelmi miniszter, aztán a délutáni ülésen megkezdték a földmivelési költségvetés tárgyalását. Valószínű, hogy a hét végére végeznek teljesen a költségvetéssel s igy a jövő hétre már csak az apropriáció marad. • Beöthy Pál elnök tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Jelentette, hogy Kam-. merer Ernő és Solymosy Ödön lemondtak a delegációban viselt tagságukról, helyükbe tehát póttagokat hivnak be. Jelenti, hogy Po'önyi Dezsőnek sürgős interpellációra adott engedelmet. Polónyi a honvédelmi minisztert fogja interpellálni a létszámemelésnék Ausztriában a 14. szákaszszal történt életbeléptetéséről. Ezután áttért a Ház a napirend tárgyaására, a kereskedelmi költségvetés 'tárgyalására. Az első szónok Szabó János (iklódi) a •vámpolitika időszerű kérdései vej foglalkozik es kívánatosnak tartja a vámszövetség föntartását -Ausztriával. .Ez érdekünk nekünk, de még inkább érdeke Ausztriának, azonban ennek ellenére is el kell készülve lennünk a ^fövetség mai formájának megszűnésére. Hosszasan beszél tengeri hajózásunkról, a hajóstársaságok szubvencionálásáról és főként keleti kereskedelmünk érdekeiről. A költségvetést elfogadja. Oratz Gusztáv a következő szónok. A uiunkásbiztositó intézményének bajairól beszél és az intézmény gyökeres reformját kívánja. Egyik igen nagy baja ennek az intézménynek az óriási deficit, amellyel állandóan dolgozik. A legutóbbi évi jelentés ugyan csak nyolcszázezer korona deficitet mutat ki, •azonban tekintetbe kell vennünk, hogy uyyauebben a kimutatáebau aktiváuak szeDÉLMAGYARORSZÁG • - — 1913-ban 6150 méter; tehát az öt év alatt a rekordjavitás 6125 méter. Most a laikus ember igy számit: Ha 1908-tól 1913-ig 6125 méterrel javították meg a rekordot, akkor 1918-ig tehát ismét öt év alatt ugyanannyival. Ezt persze csak olyan ember mondhatja, aki nem ért az aviatikához és nem tud a sorok között olvasni. A táblázat sorai között olvasva, a következőket vesszük észre: 1908-ban 3-szor ütötték le a világrekordot, 1909-ben 5-ször, 1910-ben 14-szer, 1911ben 3-szor, 1912-ben, 3-szor, 1913-ban 2-szer. 1911. óta mindössze 8-szor, mig 1910-ben egymagában 14-szer ütötték le a rekordot. Ez a számarány mutatja azt a pangást, amelyet csak valami gyökeres változás szüntethet meg. Ha igy megy, akkor Legugneux legutolsó 6150 méteres világrekordját 1914-ben nem üti le senki. repcl tiz millió korona be nem hajtott hátralék is, aminek alkalmasint a fele sohasem lesz behajtható. Tehát ennek az egy évnek a deficitje nyugodtan tehető hat millió koronára. A másik baj az óriási hátralék. Igy például 1912-ben huszonkilenc millió korona összes aktívával tiz millió he nem hajtott hátralék állott szemben. Igen nagy bajok mutatkoznak a tartalék kérdésében is. A bajok közé tartozik a balesetbiztosítás költségeinek abnormis emelkedése. Meg kell állapítani, hogy hol vannak a bajai annak az intézménynek, amely ily kevéssé felel meg tai vatásának. A hátralékok 'behajtására vonatkozó törvény elégtelen, azonban a baj gyökere nem ebben van és ezen az oldalon hiába is próbálnának segíteni. Az egyes kerületi pénztárak maguk állapítják meg a járulékokat és a kiadásokat, de semmi kockázatot nem viselnek. Az országos pénztár egy nagy középponti intézetnek készült, e helyett azon ban középponti deficit-gyiijtőtelép lett, a mely már nem is tndja, hogy a hozzáözönlő deficitet miből fedezi. Ezután az adminisztráció roppant bajáit ismerteti a szónok. Az intézmény nehezen funkcionál és bürokratikus tullengésben szenved. Ennek az oka az, hogy az autonómiát hibásan használják föl. Igen nagy baj továbbá a komplikált függőségi helyzet is. Ezután Söpkéz Sándor, majd Szentpály István beszéltek s a javaslatot elfogadták. Elnök az ülést délután négy órára halasztotta. Negyedét órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök az ülést. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter beszélt. Nem akar, úgymond, programot adni, nehogy utólag szemrehányás érje. A legjobb tudása szerint dolgozik azonban. A közgazdasági élet immár a javulás útját mutatja és remélni lehet tehát reformok keresztülvitelét. Elismeri azonban, hogy legalább két év kell, amig a közgazdasági életben mindenképen kiheverjük a ba.joka.t Komoly gazdasági reformok: ez a legfontosabb, csak ez segithet. A kereskedelemügyi költségvetés részleteire terjeszkedett ki ezután. Elsősorban és főként a Mávról beszélt. A Máv. organizációját, fontosnak tartja. A Máv. bevételi csökkenése szoros összefüggésben van a gazdasági helyzettel. Az Ausztriával kötendő gazdasági megegyezés az Ausztrián keresztül való forgalom szabályozását tekinti mindenekelőtt. Kéri a költségvetés elfogadását. A Ház ugy általánosságban, mint részleteiben is megszavazta a kereskedelmi költség vetést. Polónyi Dezső interpellációjára került este 8 órakor a sor. Az újoncozás felfüggesztése tárgyában intézett, sürgős kérdést a honvédelmi miniszterhez s az osztrák 14. szakaszra is kiterjeszkedett, mert az szoros öszszefiiggósbe került a mi ujoucozásunk kérdésével. 5. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter azonnal válaszol. Kijelenti, hogy a 14. szakasz kérdése Ausztria belügye. Ahoz semmi közünk. A mi ujoncozásunkat ez abszolúte nem érinti. A Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. Napirenden az eszményi nivó ügye. — Másfél órás vita a közgyűlésen. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután tárgyalta a közgyűlés a Fertő-utea feltöltésének az ügyét, amelynek ,a .részleteit napokon keresztül szellőztették a lapok. A Fertő-utca feltöltése körül az érdekelt rókusi polgárság és a mérnökség kaptak hajba s azon élesedett ki a harc kettőjük között, hogy az utcát az eszményi nivó magasságára, vagy Farkas Árpád tervei szerint a leszállított nivómagasságig töltsék-e föl. A mérnökség, mint a királyi biztosság terveinek letéteményese és őre, görcsösen ragaszkodott az eszményi inivóhoz, viszont a polgárság mindenáron meg akarta akadályozni azt, hogy a Fertő-utcában vagy negyven házat a föld alá temessenek, aminek következménye a pincelakások lakóinak tömeges kilakoltatása lett volna. Felzudultak ez ellen a háztulajdonosok is, mert üresen maradt volna a házuk, ha a földszinti lakásokat eltemették volna. Hogy éppen a városvégi Fertő-utca miatt gyűlt meg a haj az eszményi nívóval, ennek az oka az, hogy ott épül a köztisztasági telep, amelynek a környékéhez a Fertő-utca is hozzátartozik, a környéket pedig rendezni s a telep szennyvizének levezetésére csatornát építeni kell. A közgyűlésen a legvehemensebb szócsatát provokálta ez az alapjában véve döntő jelentőségű ügy, amely föltétlenül kihatássál lesz a többi, árvizelőtti utcák rendezésére is. A mérnökség azért harcolt a nivó leszállítása ellen, mert el akart kerülni egy valóságos precedenst mindaddig, amig a miniszter nem dönt az eszményi nivó kérdésében. És ennek a körülménynek, — hogy tudniillik döntés még nincs — tulajdonitlható az a bizonytalanság is, amellyel ezt az ügyét a közgyűlésen kezdték. Ahány szónok annyiféle vélemény röpködött a levegőben. És jellemző, hogy több jogász-városatya szólt hozzá ehez a tisztán műszaki kérdéshez, mint műszaki ember. A főispán vagy négyszer intézett kérdést a főmérnökhöz, hogy mondja meg, leszállitható-e a nivó, vagy sem, de a főmérnök határozatlan kijelentései csak ujabb és ujahb, szinte már a végtelenségbe nyüló vitákra adtak alkalmat. Közben a főispán elnöklése óta az első rendreutasitás is megtörtént, Kormányos Benő dr.-nak szólt, mert haragosan szólt rá Tóth Mihály főmérnökre. Részletes tudósításunk itt következik: Kormányos Benő dr. indítványában azt kérte, hogy a köztisztasági telep csatornáját ne a Szücs-utca fedett csatornájába kapcsolják, hanem a Makkoserdö-soroin levő árokba vezessék. A tanács javaslata az, hogy a végleges feltöltésig a szennyvizek levezetésére átmenetileg külön csatornát építtessen a város. Kormányos Benő dr.-t szomorúsággal tölti el a tanács javaslata. (Derültség.) Valóságos szerencsétlenségnek tartja az eszményi nívót, amely ötven polgár vagyonát teszi tönkre a Fertő-utcában. A mérnökség nem akarja Far kos Árpád tervei szerint fel-