Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-24 / 120. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. május Ü Wimmer Fülöp: Annál is, mert bár a közkórházra is szükség van, égető szükség, de mii mégis az életnek dolgozunk. Ebből a szempontból pedig halaszthatatlan a vasút kiépítése. Kéri a bizottságot, hogy a már bejárt vonal mellett maradjon meg, a kis eltérések pótlásáról pedig gondoskodni lehet a kiépítés után is, mert egv vasutat mindénkor . ki lehet terjeszteni annyira, amennyire akarják, illetve amilyen miértékben azt a forgalom érdekei követelik. Becsey Károly dr. nem ajánlja, hogy a vasút a röszke-szentmiihályi tanyákig lekerüljön, mert arrafelé van már vasút. Azt ajánlja, hogy az egyik irány Zákány felé, a másik Feketeszél felé térjen ki. Ezek rövidebbek, mint a röszkei vonalak. Kéri a tervek ilyeténvaló módosítását. Balogh Károly miiszaki véleményeket olvas fel, amelyek mind pénzügyi', mind technikai okokból helytelennek mondják a vasútnak olyan vonalvezetését, amilyent Becsey dr. indítványoz. Kéri az előadó Becsey dr.-t, hogy indítványától álljon el. (Hnsz éves jubileum,) Oblcith Lipót a város forgalmi szempontjából birálja a kérdést. iNem ért egyet Wimmer Fülöppel abban, hogy a tanyai termények a tanyai vasút utján a szegedi központi piac forgalmát fogják növelni. A tanyai vasút csak tranzité forgalmat fog szolgálni, mert a tanyai terményeket nem a város szívja majd fel, hanem távolabbi keres- í kedeimi gócpontok. Elnök (Obiáthoz): Elsősorban az irány fölött tessék disszertálni, mert a bizottság a tárgyalás menetének alapjául az irány eldöntését jelölte ki. A kérdés gazdasági oldala csak azután lelhet vita tárgya. Gerle Imre dr. szólt hozzá most a tárgyhoz. — Húsz éves jubileumát üljük ennek az ügynek — mondotta. A baj oka mindig az volt, hogy kétféle emberek ültek a bizottságban. Az egyik abszolúte nem ismerte Al sétányát, a másik érdekelve volt. Aki azt akarja, hogy a vasút minél hamarabb meginduljon, az nem enged semmiféle változtatást a terveken, A tanyai vasutat azért épiti a város, hogy az ottani lakosság ne menjen Szabadkára és Horgosra. Ha ezeket Szeged érdekkörébe akarjuk vonni, csakis a hejárt vonalat fogadják el, mert az minden érdekeltségihez a legközelebb fekszik. Véleménye szerint nem azt kell kutatni, ihogy merre vannak a lakottab'b részek, hanem vezessék a vonalat akár egyenes irányban, keresztül a pusztákon is, mert ott a vasút csak kulturát teremt. A herce-liurcát ekörül a kérdés körül ne folytassák tovább, mert ha a terveken megint változtatni fog a bizottság, a vasút megvalósítása ismét halasztást szenved beláthatatlan időkig. Ő még kibírja tizenöt évig is, de vannak a bizottságban, a kik nem birják ki. Dobay dr. bizottsági tagnak az a véleménye, hogy arra vezessék a vonalat, amerre nagyobb érdekeltség járul hozzá a költségekhez — nem állja meg a helyét. Az érdekeltség nem járul majd hozzá, •csak akik kötelezve vannak s akik nincse nek, nem lehet jogosan követelni tőlük sem-, mit. Olyan kijelentéseket, amilyeneket Oblátlh úrtól hallottunk — mondotta — csak negyven évvel ezelőtt olvashattunk. (Derült ség.) Indítványozza az eredeti tervek elfogadását, továbbá azt, hogy az ügyet a leg közelebbi közgyűlés elé vigyék. Papp István a város érdekéből, de meg azért is, liogy a vasút mihamarabb kiépüljön, az eredeti vonalvezetést fogadja él. Holtzer Aladár azt a kérdést veti föl, hogy melyik irány érint több városi birtokot, mert minél több városi birtok mellett I fut a vasút, annál nagyobb lesz a bérlők | hozzájárulása a költségekhez. Elnök Jakabffy László városi mérnöktől kér felvilágosítást a kérdésre. Jakabffy László azt mondja, hogy az északi oldalon, tehát a Tüsöksor felé több a városi birtok. Balogh Károly: Azt tessék megmondani, hogy az eredeti vonalvezetés érinti-e a mó rahalmi ötezer holdas birtokot? Jakabffy László: Érinti, de az északi oldalon még több városi föld van. Balogh Károly: iMi azonban Szabadka felé gmvitálunk. (Tizen — hét ellen.) Kiss Ferenc szólalt iföl ezután. Nem ajánlja az. eredeti terv elfogadását, mert a Tüsök-soron több városi birtok van, mint a déli vonalon, ahol a birtokok harmadrésze magánbirtok. Elesik az az indok is, hogy a felsővonalhoz az államvasút! fővonal közelebb esik, s ezért nem ajánlatos a kiépítése. Szerinte a tanyai vasút elvonja majd az államvasút érdekeltségét is. Gerle Imre dr.: Ha ezt az indtványt elfogadjuk, megint tiz évvel később épül ki a vasút. Az elnök ezután elrendelte a szavazást. Heten a bejárt vonal mellett szavaztak, mig tiz bizottsági tag a vasút irányának a Tiisöksor felé való kiépítését kívánta, A többség tehát az eredeti tervektől eltérően a Tüsöksor felé vezető irány mellett döntött s ilyen érteimii javaslatot terjeszt a májusi közgyűlés elé is. *MMsaanakUBBanaHa»a*aBBMflcaaniia>iH»asa»iBBaEa» Tisza gróf magyarázó nyilatkozata. Tisza István gróf miniszterelnök ma este a következő nyilatkozatot publikáltatta: — Az eddigi nyilatkozataim egészen világos értelmének elcsavarására és a tényállás elferditésére irányuló rendszeres törekvéssel szemben még egyszer konstatálni kivánom, miszerint 1. A köztem és Rakovszky István ur között felmerült ügy elintézése közben Polóriyi Dezső ur személyét semmiféle tekintetben nem érintettem. Azt az eljárásomat, hogy Polónyi Dezső úrtól elégtételt nem kértem1, nem az ő személyére vonatkozó körülményekkel, hanem azzal az elvi álláspontommal indokoltam, miszerint a jelenlegi állásomban politikai ellenfeléim részéről jövő valamennyi sértést lovagias eljárás tárgyává nem tehetem. 2. Elvi álláspontomat világosan odapreciziroztam, hogy a) feltétlenül elégtételt szolgáltatok azoknak, akik általam sértve érzik magukat, amennyiben egyáltalán elégtétel kérésre képesek; — b) velem szemben elkövetett politikai vonatkozással biró sértésekért nem kérek minden esetben elégtételt. 3. Az a kijelentésem, hogy személyes ismerőseimmel vagy velem ugyanegy társaskörhöz tartozókkal szemben teszem ezt a kérdést lovagias elintézés tárgyává, minden kételyt kizárólag nem azt jelenti, hogy csak ilyenektől jövő sértésre reagálok-e, — a kijelentés világos tartalma az, hogy ilyen urakat vonok kérdőre abban az esetben, ha azt az eljárásomat, miszerint nem kérek minden politikai sértésért elégtételt a lovagiasság szempontjából kifogásolják, ebben a kijelenesben jóhiszemiileg nem láthatja senki azon ársaskörök kisebbítését, — amelyeknek tagja nem vagyok, — annak egyszerű érteim6 az, hogy e kérdés körüli lovagias eljárásba olyanokkal bocsátkozom, akikkel személyi ismeretség vagy ugyanazon klubhoz tartozaS révén olyan társadalmi vonatkozásban álló*amely ennek a kérdésnek tisztázását mind011 politikai tekintet nélkül indokolttá teszi. Ezzel az ügy tárgyalását a magam részéről befejeztem s némely uraknak ezzel kapcsolatos hajszáját mindem jóizlésü ember megítélés® alá bocsátom. Budapest, 1914. évi május hó 23-án. Gróf Tisza István. Mit csináljunk a sétányokon. Ujabb tiz parancsolat felnőtteknek, 91)f* mekeknek, hajadonoknak, öregeknek és wl" denkinek, aki a f riss levegőt meg a szép lt szereti. — (Saját tudósítónktól.) Szép idő lett végre a sok esőzés, menydörgás és zivatar llta ' A meteorológiai szakintézet a folytonost hive lévén, ugyan még mindig csapadékot helyenkint ihősülyedést jósolt, de ki te' arról, hogy ennek dacára kisütött a nap- „ nep volt ma és igazi, kellemes, tavaszi i ' érthető tehát, hogy én is kimentein a Ste' nia-sétányra, egy kicsit sétálni akarni. előre is jelzem, hogy itt egy be nem telje®3. akarásról van szó. A Stefánia-sétány /tóitrészén, amely gyermek játszóhelynek kész ^ tulaj donképen, egy mély ba&szus-ihang üto meg a fülemet: Itt nem szabad füre lépni! gazság ez ti taknyotsok, hogy össze akayat durni a virágágyakat. u y A csöppet se kedélyes „utasítást'' öreg, nyugdíjazott menhelyi lakó adta 1 hány kis uri gyereknek, ,ak;ik szétrébbe'1 iparkodtak menekülni a rosszkedvű öreg ^ emelt botja közeléből. A gyerekek közül ^ egyik, a rácson akart kibuijni az utcára; sza ott termett egy rendőr, aki fülön j08^ a szökevényt és dorgáló fölényessógg0' tattá: -j — Itt nem szabad keresztül ^asz Menjen vissza azonnal és a járdán i0-13 ki, mert mindjárt elveszem a kalapjátA kis fiu elkeseredetten bandukolt sza az útra, ahol épen locsoltak. A 1°°® ember bőszen ordított: , fll — Vissza! Vissza, mindjárt nya spriccelem! Ezek után kedvetlenül ballagtam a ^ fánián. A kis köröndnél, ahol szökőkút 1 ' megálltam egy kicsit. Odajött hozzám 0g „mezei" legény és felszólított: . 0t, — Ne tessék összecsászkálni a kavic nem láti, hogy épen most igazítjuk. Ej! — gondoltam, itt mindjárt az en lapomat is elveszik. Még egy egész sorolhatnék föl, amit a szegedi -sétányom;; nem szabad csinálni, végeredményül az/ ^ inkább egy tízparancsolatban, mint tóban foglalom össze azokat a fontos tu ^ valókat, amiket a sétányokon sétáim a rók szives figyelmébe ajánlok: 1. Ha sétálni akarsz, maradj otthon- ^ 2. Ha mégis sétálni akarsz, akk°ra]r Szegeden és ne sétányon sétálj, hanem v hol az országúton. , , 3. Ha mégis szegedi sétányra inC e0 sétálni, akkor mihelyt ki értél, ülj / $ Budhwald-féle székre és készítsd ki a 11 pénzt 4. Ha leültél, húzzál ki a zsebedből —iXUCCéClL XVI ct /jötór/o^- t kis szőnyeget és tedd a két lábad aH bogy a kavicsot bepiszkold. íi és minden nap Pí ma; világslágerSzaijaii ÖEiIiEnBf" HEZIlEfB B IÍPII|10I,' BIZANCZ Nagy Tombola»gg? utolsó napjai, remek ngereméngekkel' Nagyhatású dráma 3 felvonásban. ""'" "" kerülnek bemutatásra. kozilT hoz Ha sel >t0 £í 311 3 'köve