Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-24 / 120. szám

'jjfoged, 1914. május 24. DÉLMAGYARORSZAG D isz­ol© 5. Ezután a kalapod vidd liaza, nehogy tá'egye a csősz báasi. *>. lEsőernyét feltétlen hozz magaddal és tahd ki, mert máskülönben agyon spriccel a kertész bácsi. i. Lélegzetet lehetőleg kicsit és lassan foryél, mert máskülönben azzal a váddal íl­foaek, hogy akadályozod a füvek növését es ker elkerget a menhely-bácsi. K 'Ha kisétálod szemeiddel magad, ak­kor ne a füvön, ne a járdán és ne a rácson keresztül távozzál, lianem lehetőleg párologj . 9- Ha ez szerencsésén sikerült, akkor tondenkinek dicsekedj, hogy milyen nagy­szeriiek, ozóndusok, kellemesek és kenyel­mesek a szegedi sétányok. Milyen udvarias a menhely „bácsi, a kertész bácsi, a mezei le­és a rendőr bácsi. , M- Ezek titán pedig, ha sétálni akarsz, csak maradj otthon. Sétálj szobádban 3 téka, hitelbe vett, füimitáció szinü szo­fototé, ismerőseidet pedig, .akiknek a sze­sétányokat ajánltad, gondosan kerüld (h. i.) jjíIUBIBM""'1" get a peres eljárás gyorsításával, a progresz­szióra való törekvéssel és az oktalan peres­kedéstől való elriasztással. .',0i>iiig>HBiGaeaaaasHHiaa»aaiaM»HBaaHaHaaaraBH Kossuth agóniája. A kormány uj javaslata. " Bélügyj és igazságügyi dolgok. — ü (Satit tudósítónktól.) Sándor János bel­törvminÍSZter a közigazgcitási reformról szóló téyjavaslatot megküldötte a miniszterek­tónulmányozás végett. A kabinet a leg­.. . C 1 „1 ".„o vcgcil a ívnciijr v.v *— az előzetes szentesítés nem késik, a bel dísztér junius elején a törvényjavas­" Ház asztalára teszi nek kö2e|l4"ulmanyozás végett. A kabinet a ieg kozjfo minisztertanácsok egyikén. foglal hozzá-? tóvaslattal, amelyet azután előzetes Ha ' ,u,lás végett a király elé terjesztenek, t1" . . _ i i foytnih tótot J^ MOOIU1U1 Ci b^oxxx. él,;nks.munkapártban már most szokatlan tókor tggel Mglal'koznak azzal a kérdéssel, tetw üljön a közigazgatási reform a par­egy ; téPirendjére? A kormány táborának Sel jseSZe Ugy gondolja, hogy ezzel a kérdés­fo'egezzenek a nyári szünet előtt. toetrT A harc a nyári szünet előtt semmi % foem lehet olyan heves, mint a pihenés elokejfo hitegette tegnap este is a párt egyik ke, lll0 agtá- — Pedig a pártnak nagy érde­^gy a reform minél előbb elintéződjék. István forgetésekkel szemében azonban Tisza várni, "fol-fo2 a felfogás, hogy lehetőleg ki keli Va%ok n ;f°gadja a közvélemény a ja­teri an ^erényi Zsigmond belügyminisz­5 követlmtltkár a kérdésről tudósitónk előtt . ^ kezö nyilatkozatot tette: totnók Nagyon kívánatos volna, ha letárgyal­kogy a reíorm,javaslatokat, de attól tartok, nyári * S lesz beIöle valami. Pedig kár. A aIatt — tette hozzá tréfásan ­órán. a| kit anulják a javaslatokat s három .' majd meglátják, egyetlen szónok 0gÍ!a adni. >Zh T képvi'selöház legközelebbi ülésén Ba­irvénvn° dr> isazságügymini'szter két ujabb tátaztrif Vaslatfo terjeszt elő. Az első az keiye Ya Val0 jogsegély-egyezmény becik­tletéklT1 szól> a második a törvénykezési lo to Aü (Saját tudósítónktól.) Kossuth Ferenc a tegnapi éjszakái annak ellenére, hogy ál­lapota a legválságosabb és minden pillanat­ban várható a katasztrófa bekövetkezése, — mégis meglepően nyugodtan töltötte. Nagy fájdalmai, ameiyek tegnap még oly irtózato­san kínozták, mintha megszűntek volna, leg­alább is Kossuth az éjszaka nem panaszko­dott. Az éj folyamán egy kis hőemeíkedés mu­tatkozott, bár a betegnek láza egyáltalán nem volt. Néha egy-egy korty vizet ivott,'egyéb­ként teljesen kimerülten, végtelen apátiával feküdt ágyában. A nagybeteg az éjszakát álmatlanul töl­tötte: csukott szemmel feküdt ágyában, még­is néha felpillantott, szólni azonban nem tu­dott. Pallay Sándor dr. félóránként oxigén­belélegzéseket alkalmazott, minden órában megszámolta a beteg érverését. A család, mivel Kossuth nyugodtan töltötte az éjsza­kát, hosszú idő óta ma pihent le éjjel. A be­teg szobájában egy rézágyban feküdt Kos­suth felesége, egy-egy karosszékben pedig az inas és az ápolónő. Pallay Sándor dr. fél­óránként a beteghez lépett és figyelte álla­potát. Kossuth Lajos Tódor a szomszéd szo­bában pihent, de ő is nagyon sokszor bené­zett bátyja szobájába. Éjjel három órakor Pallay Sándor ismét megvizsgálta Kossuth Ferencet, aki huszon­négy óra óta ekkor tudott legelőször szóla­ni: — Segítsenek, segítsenek! — mondotta elhalóan, egyebet azonban nem tudott mon­dani. Müller Kálmán tanár Kossuth állapotáról a következő kijelentést tette: — Mára a sziv működése gyengült Ál­lapota változatlanul válságos. , Az ujságirók megkérték 'Müller báró ta­nárt, hogy nyilatkozzék a betegség lefolyásá­ról, amire Müller tanár a következőket mon­dotta: — Kossuth Ferenc egész életében tiltako­zott az ellen, hogy betegségéről a nyilvá­nosság számára közléseket tegyünk. — Tanár ur milyennek látja a krizist? — kérdezték az ujságirók. — Kérem egyebet nem mondhatok, minthogy én résen vagyok. A bulletinek — a halál 'haditudósitásai — tehát végleg lemondtak Kossuth életéről. Ezer és ezer sóhaj, rettegés, remény zarán­dokol az árnyakkal teli szoba felé, ahol Kos­suth Lajos idősebb fia viaskodik a halállal. A harc már régóta tart, az élet már a fel­legvárba menekült, minden nap: egy uj kapi­tuláció, minden óra: egy uj rés, amelyen a gyilkos kór uj pozíciókat foglal el a szerve zetben. Kossuth Ferenc a halállal viaskodik és ahogy lélekzetvisszafojtva lesik mindenek a szive fáradt ütemét: érezzük, hogy ez több, sokkal több, mint egy emberélet naplemente, ez: história . . . Kossuth Ferenc régóta beteg. Csuz gyö­törte; esztendők óta rótta a fürdőket: Nau­heimot, Herkulesífürdőt, az állapota hol ja­vult, hol rasszobbodott ... az utolsó években rosszabbodott. Két esztendővel ezelőtt — ka­rácsony napján — hirtelen összeesett és a hozzá siető professzorok megállapították, hogy epeliólyaggyuladása van. A környezete, — a pártja, — a nemzete szinte fölriadt, va­lami nagy izgalom rázta meg az országot és rettegve lesték mindenütt a baj kifejtését . . . és a hirek egyre kedvezőbbek voltak és nem telt bele három hét: Kossuth Ferenc felgyó­gyult. Azt hitték: felgyógyult, ö is azt hitte és újból belevetette magát a napi politika hullámaiba, dolgozott szóval, dolgozott tol­lal, agitált, irányitQtt, ha kellett: csittitott, ha kellett: tüzelt csak . . . csak egy kicsit fáradt volt, csak: néha szédült és a lapokban mindsürübben jelent meg a nyomasztó hir: Kossuth Ferenc az ágyat őrzi. A műit év november másodikán riasztó hir verte fel az országot: Kossutlh Ferenc nagybeteg . . . állapota válságos ... a ka­tasztrófa minden pillanatban bekövetkezhetik. Az epekövek áttörtek a bélbe, ami bélelzáró­dást okozott. Beszállították a Herczel-szana­tóriumba, — pár napig élet és halál között lebegett, de aztán jobban lett és három hét után hazaszállították a Gresham-palota má­sodik emeletén levő lakására. Feküdt. Január tizenegyedikén kelt fel először, — de rosszul lett, összeesett. A rákövetkező napon volt az esküvője s azóta hol jobbra, hol rosszabbra fordult az állapota és március végén elhagy­ta az ágyat. De április első hetében — vá­ratlanul lecsapott a láz s a hőmérséklete azóta sose szállt a 38 fok alá. A fájdalmai mind kinzóbbak 'lettek s naponta 'legfeljebb ha két-három órát aludt, az se volt alvás, csak kábult szendergés, amiből rettentő kinok ver­ték fel. Most már a szenvedései lassankint elhagyják, egészen elhagyják . . . Az albán események. A Kölnische Ztg külön tudósitója Gravosából a következő táv­irati jelentést teszi lapjának: Tiranában, a hová Berghauser dr., a fejedelem háziorvo­sa ügyesen be tudott jutni, forradalom van. A Tiranából Sijakba vezető országúton öt­ezer főnyi ellenséges csapat táborozik, mely Durazzó és Tirána ellen vonul. A bégek kö­rül vannak zárva. A fölkelőkre tegnap Du­razzóból lövöldöztek. Tirána közelében a kormányosapatok vereséget jszenvedtek. Berghauser dr. egyik jelentése szerint a helyzet igen komoly. — A Durazzóból ma érkezett hirek szerint a városban nyugalom van, osztrák-magyar és olasz őrjáratok cir­kálnak az utcán és ellátják a rendőri szol­gálatot. A fejedelem palotáját ós a követsé­gi épületeket szintén osztrák-magyar és olasz matrózok őrzik, A fejedelem már több nap óta nem mozdul ki a palotából. Az ország belsejéből rendkivül komoly hirek érkeznek. Középalbániában az Esszád basa hivei által felbujtogatott mohamedán törzsek lázonga­nak s a csendőrség ós a fejedelemhez hü csapatok lassan Durazzó felé húzódnak visz­sza. Tirána teljesen a lázadók kezében van. Eddig (Esszád basának hatvan agitátorát tet­ték ártalmatlanná. — Durazzóból jelentik, 'HONVÉD ZENE

Next

/
Thumbnails
Contents