Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-24 / 120. szám

2i tárgf övetkeel?res üífh® Szégéá, 1914. május 24. indított eljárást harminc nap alatt nem fejezi be és .a panaiszló ettől az eljárástól az 'telet kihirdetése, illetőleg az egyezség megkötése előtt elállását bejelenti, követeléset az ipari biróság előtt érvényesítheti. A közrégi bíróságnak vagy az ipartestület békéb tető bizottságának határozatával eldöntött %«t a meg nem elégedő fél a határozat közlésétől számítandó nyolc nap alatt az 'Pari bíróság elé viheti. E szakasz többi része a végrehajtásra v<matkozik. Landesberg Jenő dr. (Folytatjuk.) Két év alatt kiépül a tanyai vasút. (Saját tudósítónktól.) A tanyai vasút "gyében kiküldött bizottságok szombaton délután tartották együttes ülésüket, amelyen állapították a tanyai vasút végleges iránycU- Azt kellett eldönteni, hogy a vasút a te'úlyhalmj tanyák déli, vagy északi részétok, az úgynevezett Tüsök-sornak a megkerülésével íusson-e be a végállomásra? A "isztay-féle — tervek szerint a vasút Ki ^ yhalom déli részén, Horgos határához kö Ze! haladna. Azért tervezték a vasútnak ezt a ^ágazását igy, hogy a Szabadka felé graVltálA i . DÉLMAGYARORSZÁG dal®1, illető daddi® mer szkest ít c ; alt at aki 'Iái ez er° ie! Í va1' & *i % ^ K be -oui Így, lllUgV a OMWUI1U oVltáló lakosságot a tanyai vasút érdekkörért'i ... . _ .1 4-íAWK be/ !?lvuS5iaSOt a xanyai vaam ammw.v ség 0niák. A bizottság ülésén azonban, a többésZalZt az ir<ínyt nem fogadta el, hanem az ^ vonalvezetés mellett döntött. Az irány hogy2es megállapitása azon fordult meg, tebb a Vasi,t északon, vagy délen érint-e vagvVaros,i birtokot, mert eszerint lenne több te ho Vesebb a városi bérlőktől követelheHn tZza^rulás összege is. A tanácskozás sobirt0kISZtáz6dott. hogy északon több városi Ság * /an' ttiint a vonal déli részén, a bizott^gf^/ftaVom szótöbbséggel ugy döntött, ni inLPoniI)'ás szomszédos kertet kívánta látréréKyszer, utoljára, résii gVakran látott egy szép, magas nöa viráS fiatal hölgyet, aki ugy lépdegélt totti között, mint egv királynő. Nantas °rban rwriantikus természetű; abban a ré dai'/teréyben más fiatalemberek szereltok, öj75/költenek és szép nőkről álmod- * M ' ' - — ' 11 ~ I + műff • » tvuueneK es szép nuwui Soii'L7 az előrehaladás vágya szállotta meg: a vái5 lépett még nő a sorsába és most, kellSf 0ráíában arra a büszke szépségre tóii^". ^'ajuoan arra a ouszuc azután •0nbofeia — de csak egy pillanatra, öklei/ °SSzeráncolta homlokát és megrázta -k'ktiek e öt is' mint mindenkit odaát, teadt át gazdaSsága ragyogón és gúnyosan . a kinyitott ablakokon keresztül . . . is szövetkeznék, eladnám teostan! annak, aki 5 frankot kölcsönözne ,v Ja olyeaS5Ü0n nevetett e gondolatnál. tebetsé n tólogház is lenne, ahol akarat.... Mg lg 1 !s lehetne elzálogosítani, mindjárt gv ére'ne nyomorának. Nevetnie kellett, b Sztófát ' gy a gazemberek, akik az n tönWoVarÍák, nem mennek nyomorultab£/re, mint ö> Jfetán Jzekkel a gondolatokkal" tósnj. em akart gyáváskodni, - szólt U11UU1U IU1V1VUI gyáváskodni, menekülést hogy a Szesztay-féle tervektől eltérően a Tüsök-sor felé javasolja a vasút kiépítését. A határozat — amint Balogh Károly pénzügyi tanácsos mondotta — a májusi közgyűlés elé kerül. Ha az nem fogadja el, akkor a vasút az eredeti tervek szerint épülhet ki. Ebben az esetben nincs más hátra, mint az építési engedély-okirat megszerzése a kereskedelmi minisztertől s szeptemberben már hozzá is lehet fogni az építkezéshez. Ha azonban a bizottság döntését a közgyűlés is elfogadja, akkor a megváltoztatott irány terveit csak ezután készítik el s meg kell tartani a közigazgatási pótbejárást is, hogy az ngedély-okirathoz hozzájusson a város. Hogy ez mennyiben késlelteti a vasút megvalósítását, erre a kérdésre Balogh Károly a következő felvilágosítással volt szives szolgálni a Délmagyar ország munkatársának: — Bármilyen irányban dönt is a közgyűlés, a vasút épitése ebben az évben okvetlenül megkezdhető. Ha a bizottság döntését is fogadja el, erről én nyomban értesítem Szesztay László műegyetemi magántanár ural, aki nagyon rövid időn belül elkészítheti az uj irány terveit is, mert hiszen ez csak egy kis darabja a vasút vonalának. Az uj terv alapján megtartjuk a közigazgatási pótbejárást s azon leszek, hogy ez a nyári szünet előtt okvetlenül megtörténjék, ugy, hogy az engedélyezési okiratot őszre már megszerezhessük. A közgyűlés — ekkor véglegezni fogja a dolgokat, megbízza a város tanácsát a részvénytársaság megalakításával — a melynek az elnöke a polgármester, igazgatósági tagjai pedig a nagyobb bankok képviselői lesznek — és a részvénytársaság foganatosítja a vasút kiépítését. Mivel az építkezés igen gyors tempóban megy, egy év alatt teljesen bevégezhetjük, ugy, hogy 1915. őszén, vagy telén, de legkésőbb 1916. elején a tanyai vasút már közlekedni fog. Ezeket mondotta a pénzügyi tanácsos munkatársunknak a bizottság határozatával kapcsolatban. A tanyai vasút vitáját pedig az alábbi részletes tudósításunkban közöljük. Az ülést Bokor Pál helyettes polgármester nyitotta meg. — A bizottsági tagokat — mondotta — azért hivta össze a város tanácsa, hogy bemutassa a tanyai vasút terveit, melyek a kereskedelmi miniszternél is megfordultak már s amelyekre a miniszter meg is tette észrevételeit. A miniszter a város közönségéhez intézett leiratában általánosságban elfogadta a vázlat-terveket a további tárgyalások alapjául. .A tanács ennek alapján kiadta azokat Szesztay műegyetemi magántanárnak, hogy készítse el a részletes terveket. Ezek el is készültek még a múlt év őszén, azonban miután a polgármester ur személyesen kívánt részt venni a tanyai vasút ügyének tárgyalásaiban, a terveket visszatartottuk. Most azonban a polgármester ur is hozzájárult, hogv az ad-hoc bizottság és a pénzügyi bizottság a tervek letárgyalásához az ő személyének közvetlen részvétele nélkül hozzá«•• - - T„i„l;Hn,nWnpti arról van- s CS"leüb helyére és megesküdött, a rés sötét lesz, kiugrik az ablakon. Ivének kozveuen í-eszvetcic ntmui "" kezdien Tulajdonképen arról van szo, hogy megállapítsuk a vasút végleges irányát mert az iránvt illetőleg alternatív javaslat fekszik a bizottság előtt. A miniszter Szesztay terveivel szemben nem tett kifogást az ellen sem hogy a vasút a Tüsök-soron vezettessék, ennek az eldöntését azonban a város közönségére bizta. Természetesen az engedély-okirat megszerzéséről s a költségvetés letárgyalásáról addig szó sem lehet, amig a végleges irányt meg nem határoztuk. Ha ez megtörtént, akkor következik az engedély-okirat megszerzése s annak az eldöntése, hogy vasutat házilag épitsük-e ki, vagy vállalkozót bízzunk meg vele, házi kezeiésben tartsuk az üzemét, vagv vállalkozónak adjuk-e ki? (Balogh javaslata.) Ezután Balogh Károly ismertette az ügy jelenlegi állájsát. — A tanyai vasútra vonatkozó eljárás — mondotta — hat évvel ezelőtt indult meg. Először az volt a terv, hogy Halas irányában egy széles nyomtávolságú vicinális vasutat építünk, ezt azonban a közgyűlés elvetette. Wimmer Fülöp: Bölcsen tette! Elmondja ezután Balogh Károly a Szesztay Lászlóval folytatott tárgyalások részleteit. Szesztay vállalkozott rá, hogy a legmérsókeltebb -díjazás ellenéhen kidolgozza a terveket. Tanulmányokat folytatott a szegedi és a tanyai forgalmi viszonyokról a amikor minden adat megvolt, akkor fogott hozzá a tervek és költségvetés részletes kidolgozásához, amelyekről 1910-ben emlékiratot is adott ki. A vasúti bizottság ezt elfogadta, a tanács pedig utasítást kapott a kivitelre. Többen a Petőfi Sándor-sugáruton, majd a Kálrvária-uton kívánták a vonal vezetését, erről azonban műszaki szempontból szó sem lehetett. A Szesztay által tervezett vonalon a közigazgatási bejárást 1912. április 16—17. és 18-án tartották meg. Ezután merült föl a másik irány terve s a miniszter a két irány között való döntésben szabad kezet engedett a városnak. Ismertette ezután az előadó a költségvetést, majd kérte a bizottságot, Ihogy a bejárt vonal mellett döntsön annál is inkább, mert uj közigazgatási be járással az épités halasztást szenvedne. Bokor Pál előadja, hogy a kérdés fordulópontja az irány megállapitása, mert ha a hejárt vonalat fogadják el, az engedély-okirat megszerzéséneik semmi akadálya nincs, ha azonban eltérnek tőle, uj tervet kell készíteni és uj közigazgatási bejárást kell foganatosítani. Kiss Arnold azt -kérdezi, hogy a város érdekét szem előtt tartva, melyik irány a jobb. Elnök: Épen azért hivtuk össze a bizottságot, hogy ezt eldöntse. Taschler Endre elmondja, hogy amikor a tárgyalások megindultak, miért tartották szükségesnek a vasútnak a Tüsök-sor mellett való kiépítését. Főleg azért, mert igy nem lenne olyan pontja a tanyának, amely öt kilométernél távolabb esne a vasúttól. Magyarázza ezután a királyhalmi vonalvezetés hátrányait, majd arról beszél, hogy a város egyelőre nem számíthat haszonra a vasút forgalmából. Végül a váras érdekéből azt javasolja, hogy a bizottság Tüsök-sor vonalát fogadja el. (Miért sürgős a tanyai vasút?) Wimmer Fülöp elvi szempontból szól a tárgyhoz. Azon kell lenni, hogv az engedélyezési eljárást mielőbb kieszközölje a város s azután is ráér arra, hogv mellékirányt építsen ki. Nem szabad késleltetni a vasút kiépítését uj tervek készítésével, amikor a régiek is tökéletesen megfelelnek. Kis eltérések iniatt ilyen óriási jelentőségű kérdés halogatása bün volna. Obláth Lipót: Olyan sürgős? Wimmer Fülöp: A legsürgősebb! Obláth Lipót: Az uj kórháznál is? Vasárnap délelőtt a maqy. kir. honvédkatona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Horváth Ferenc. vendéglős. —_—__—, i - •