Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-23 / 119. szám

> Szeged, 1914. MEGÉPITIK^^H A TANYAI VASUTAT. A korszakos alkotásnak ígérkező lá­tó; yasut közeledik a megvalósulás 'felé. taros tanácsának. pénteki ülésén Balogh aroly tanácsos terjedelmes claborátu­iei teJÍesztett elő, melyben részletesen fos*<% a kivitel lehetőségeit és kézzel ?natóa,n bebizonyiitja, bogy egy kis jó jattal már a folyó évben meg lehet kez­m a vasút építését, 'ha a város közön-' akarj aZ in'téZímény létesítéséit komolyan ^ A legnagyobb elismerés illeti Balogh Oj. • y tanácsnokot az energikus kezde­ezésért, mélyítek komolysága megíe­tos tóranciáit nyujit az iránt, hogy a vá­tár ez 'alkalommal igazán elhia­felé°ZÓ llépést kíván tenni 'a megvalósulás a • tez alább közölt elaborátum szerint taodíf r°$ bánmely pillanatban íolya­0Sitik az engedélyokirat kiadásáért és npriTw..M_ r, , „,1, /Uot L-rvn_ lil. évfolyamJi9L8zám. Szombat, május 23. avuuütiK az engedélyokirat maaasaeri es Mennyiben a Balogh tanácsnok által kon­AmPláiüt anyagi alapot szinten minden tadály nélkül előteremtheti, a vasút meg­Dbesének mi sem áll többé útjában. Ull Í9ÜII1 Cl'll lUU'UW Uf.jW.JXJ... 2ést tó~(am,rn,e' 'üdvözöljük a kezdeménye. vek. ta'eg azért, meít a Szesztay-féle ter­s, en lefektetett toeskenyvágányu gazda­ámeiVa&Ut !éteslitése mélliett foglal állást, 5 s ^ Vasu'tnaik egyedül van jogosultsága jaVaegedi tanyákon. Egyetlen hiánya a ^tatnak, amiin különben a részletes tár r0s . . könnyen segíthet, az, hogy a vá­!etöl taferületén létesítendő végállomás, il­je2j tó kiiinduló ponit tekintetében nem fe­tasát' h Varos közönségének azt az ó'haj­sZjvÁ l0?y a kiinduló állomás a város m'jnt' en legyen. A Szesztay-féle terveik, tóegj tó* a Délmagyarország már többször Wnli ' a magyar államvasút tiszai te­lüló -TaUdvar'a ,táíá(n helyezik el a fciin­a'°má's't' aminek csupán abban az fendon 'enne értelme, ha a tanyai vasút kesjjcs nyomtávolsággal épittetnék. A nyvá'gányu kisvasúinak ellenben az a söbb érdeke, hogy a város legben Ajríj. P'acán rakja ie szállítmányait. rÖk C*** kö'rülliményt az hfeüélkes kö i"e njua?02h Károly tanácsnak elismerés­Sz^j.- , ° munkássága minden valószínűség Vár0s , ta^ fogja teremni gyümölcsét. A ütir;-,n zönségének kötelessége, hogy az ópitLy. tegleges megállapításával az ütbói Z6S. jetién akadályát elhárítsa az rtó, h a .'hatóságra pedig az a feladat já­3 kormányhatóság felsőbb jó­róyasát soronikivül kieszközölje. A pénzügyi tanácsos elaborátumát, a mely szombaton délután letárgyalás céljából a pénzügyi bizottság és a tanyai vasút ügyé­ben kiküldött bizottság együttes ülése elé ke­rül, nagy fontosságára való tekintettel egész terjedelmében itt közöljük: Tekintetes Tanács! A tervezett Szeged-alsótanyai keskeny­vágányu gazdasági vasútnak közigazgatási bejárása 1912. március 31-én kelt kereskede­lemügyi miniszteri rendelet alapján fogana­tosíttatott. Ezen közigazgatási bejárásról 1912. ápri­lis 16-án felvett jegyzőkönyv a vonatkozó tervekkel együtt a nagyméltóságú kereske­delemügyi miniszter ur elé terjesztetett, aki 1912. szeptember 23-án kelt rendeletével ar­ról értesítette a város közönségét, mint a Szeged-alsótanyai keskenyvágányu gazda­sági vasút tervezőjét, hogy a jegyzőkönyv­ben megállapításokat és a bejárásnál alapul szolgált terveket egyes módosításokkal a vasút létesítése érdekében megindítandó tár­gyalások alapjául elfogadhdtónak találta. Egyidejűleg elrendelte a miniszter ur, nogy Szeged város közönsége, a tervezett vasutvonalakról pontos és minden részletek­re kiterjedő költségszámításokat készíttessen és azokat hozzá két teljesen egybehangzó példányban mutassuk be. (A technikai megoldás.) Ezen rendelet folytán a város tanácsa rövid uton azonnal kiadta a terveket és a jóváhagyó rendelet hiteles másolatát a ta­nyai vasút műszaki munkálataival megbi­zott Szesztay László mérnök, budaipesti mű­egyetemi magántanár urnák, hogy a kívánt költség száimitásokat készítse el és a város tanácsához küldje mieg. Szesztay a kívánt költség-fszálmitásökat a miniszteri rendeleti­nek megifelelőleg elkészítette s azokat a vá­ros tanácsának jelentése kíséretében meg­küldötte. •Ezek szerint a tervezett vasút összes vo­nalhossza 69'682 kilométer, kiépítési össz­költsége 2.469,000 korona, vagy is kilóm éte­renkint 35,423 korona, A tervezett? vasútnak építési és iüzlet1­berendezósi tőkéjét, maximális tarifáját a város közönsége által kérelmezendő engedé­lyezési tárgyalás során, a kereskedelemügyi miniszter ur fogja megállapítani. A vasúti engedélyezési tárgyalás fog al­kalmat nyújtani a város közönségének arra, hogy a külön állami segély a postakincstár hozzájárulása és egyéb a vasút, építési és üzletberendezési tőkéjének s a vasút üzleté­nek javára szolgáló kedvezményekre vonat­kozó kérelmeit előterjeszthesse s a kormány­nál kieszközölje. A közigazgatási bejárás eredményét jóváhagyó kereskedelemügyi mi­niszteri rendelet nem tesz kifogást az ellen, hogy a Szeged-erdőőri iskolához létesítendő vonal a közigazgatási központból a müut folytatását képező szikes uton, s azután a Tüsök-soron vezettessék. Ha tehát a város közönsége ezen vonal­vezetést és forgalmi és gazdasági szempont­ból előnyösebhnek tartaná a bejárt vonallal szemben, ugy ezen variáns vonal tervei el­készítendők és ennek alapján közigazgatási pótbejárás kérendő és megtartandó, a költ­ség-számítás pedig ezen variáns vonal fi­gyelembe vételével készítendő. Meggyőződésem szerint a bejárt vonal általános közérdekből forgalmi és gazdasági szempontból előnyösebb, mint a Tüsök-soron át vezetendő vonal, tehát az eredeti vonal­vezetés fentartandó és az engedélyezési tár­gyalás megtartása* és lefolytatása iránt, an­nak folytán az engedélyokirat kiadása iránt felirati kérelem intézendő 'a kereskedelem­ügyi miniszter úrhoz. Az engedélyezési tárgyalást kérő köz­gyűlési határozatnak magába kell foglabda, hogy a vasút építéséhez szükséges építési tő­két engedélyes Szeged város közönsége szer­zi meg és adja azon összegen felül, amelyet a kereskedelemügyi miniszter ur az enge­délyezési tárgyalás során külön állami se­gély és pontahozzájárulás cimén meg fog ál­lapítani; továbbá Szeged város közönsége képviseletére meghatalmazottakat kell kikül­deni a közgyűlésnek az engedélyezési tár­gyaláshoz, akik jogosítva lesznek az enge­délyezési tárgyalás során a várost terhelő építési tőke megszerzésére vonatkozó nyilat­kozatot a fentebb előadott .formában meg­tenni. Az ügy mai állásában tehát véglegesén eldöntendő az a kérdés, hogy a. bejárt vonal­vezetést a közgyűlés elfogadja-e vagy sem. Ha elfogadja, ugy nincs semmi akadálya annak, hogy az engedélyezési tárgyalás meg­tartassák és az építési engedélyt a kereske­delemügyi miniszter ur a város közönségé­nek kiadja. Ha azonban ujabb vonalvezetést állapi­tana meg a közgyűlés, akkor ujabb terv ké­szítendő, ez alapon uj bejárás, "költségvetés s végül az ujabb közigazgatási bejárás ered­ményének miniszteri jóváhagyás után kér­hető az engedélyezési tárgyalás. Legjobb meggyőződésem szerint jelent­hetem a tekintetes Tanácsnak, hogy nincs semmi elfogadható ok arra, hogy a meglevő és bejárt vonalvezetés alapján ne kérjük Iazt e ngedély-okiratnak kiadását. Szorosan véve a tanyai vasút közigaz­gatási ügye az építési engedély-okirat meg­szerzésével aktmzerüleg befejezést nyer és ma csupán az képezheti a tárgyalás anyagát, hogy a megtartott bejárás alapján kérjünk-e engedély-okiratot vagy Sem, mégis szüksé­gesnek tartom, hogy a vasút kiépítése és üzemkezelésének kérdésével is már most rö­viden foglalkozom. (Városi részvénytársaság.) Szeged-alsótanyai gazdasági vasút építé­si tőkéje, — a költségvetés szerint előre lát­hatólag mintegy 2 millió 500.000 koronában dllapittdlik meg, a törvény szerint számitha­tunk arra, hogy a miniszter ur megadja ezen vasúthoz a 20 százalékos maximális építési segélyt, ami kitesz 500.000 koronát; a nyert információm szerint a város, mint engedé­lyes köteles lesz részvénytárságo>t alakítani, s a külön állami segély és pósta hozzájáru­lás cimén megállapított és adott összeg elle­nében részvényeket kiszolgáltatni. A keres­kedelemügyi iminiszter ur által eddig kiadott engedély-okiratokban a részvénytársaságok megalakítása feltétlenül mindig kiköttetett Az egyik közgyűlési határozatunkban még az is foglaltatik, hogy a 20 százalékos állami segelyen felül még külön államsegélyt is kérjen a város, ezen kérelem az engedé­lyezesi tárgyalás során a város meghatalma­zottjai ultal elő is fog terjesztetni, ezt azonban

Next

/
Thumbnails
Contents