Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-03 / 103. szám

1914. május 3. DÉLMAGYARORSZÁG tólag blúzt hoztak, de a dobozt az anyja el­zárta -agy szekrénybe. A bluz boldogtalan tulajdonosa most már egy kissé megnyugodott. Este félihétkor visszament ismét az anyja lakására, hogy a blúzt végre átvegye. Itt nem kis hossza,nk-o­dására megtudta, hogy közben a blúzt vissza­vitték az üzletbe, mert az inas azt mondotta, hogy nem oda küldték, ,A nő ezekután vég­kimerülve vágtatott el a blúzért az üzletbe, ahová ismét későn érkezett. Közben, ugyanis a barátnője betelefonált, hogy ha a bluz meg­érkezik, vigyék el az ő lakására. Az asszony most már nem birta tovább a hajszát. Beült egy kocsiba és vágtatva 'haj­tatott barátnője lakására. Lihegve rohant fel a lépcsőn, bement a lakásba és végre meg­találta a hluzot. Mikor azonban a csomagot felbontották, a sárga selyem, fehér moáré ki­hajtásos bluz helyett, egy kék, fehér virá­gos egyszerű szatí/n ruhát találtak a doboz­ban. Erre csak az történt: hogy mindakét asszony eljáutt, Á sárga selyem bluz megtalálója jelent­kezzék á Dugonics-tér és Kálvária-utcák sarkán délután félháromkor és illő jutalom­ban fog részesülni. Mennék vagy nem mennek? (A pétervári ut. — Felelet Károlyi Mihálynak.) (Saját tudósítónktól.) IIlletékes helyről a következőket közlik egyik budapesti félhiva­talos kőnyomatosban: A Magyarország áp­rilis 30-iki számálban Károlyi Mihály gróf gazdátlan himek, majd utóbb vak hírnek, a melyet a Magyarország már hetekkel ez­'előtt a valósághoz hiven megcáfolt, nevezi a függetlenségi párti képviselők pétervári ut­jának hiréit és aziti mondja, hogy a miniszter­'elnök fantáziáját alaposan megereszti, ami­dőn megállapítja, hogy tüntetni megyünk Pétervárra a hármas-szövetség élteik Ezzel szembeni csak mellékesen konstatáljuk, hogy: t. A Pesti Hírlap április 7-iki száma Szerint „ma a függetlenségi pártban fönt járt képviselők, élükön Justh Gyulával élőször beszéltek Károlyinak tervbévett óroszorszá­ki útjáról. Arról értesülünk, hogy a hír való és hogy körülbelül harminc képviselő kiséri él Károlyit." 2. A Magyarország április 8-iki számá­ban Bec-k Lajos nyilatkozik, amely szerint "'hivatalosan ilyen eszme nem alakult ki, de szóba került beszéd közben". 3. Április 9-én mind a tyét lap megcá­folja a hírt. A Pesti Hirlap szerint Károlyi csak rokonát látogatja meg Pétervárott, akit 8-iki számában — nyilván, hogy ezzel is nö­fmlj-e Károlyi tekintélyét legújabb demokrata barátai előtt — attaséból pétervári nagykö­vetté léptet élő. 4. Április 17-én mind a két lap kommen­tár nélküli,i közli a Novoje Vremja cikkét, a mely szerint „Tisza Istvánnak nem fog si­kerülni, hogy megakadályozza Károlyi és az ellenzéki képviselők pétervári látogatását". 5. Április 29-én ugyancsak kommentár nélkül közli a Pesti 'Hírlap a pétervári hírt, amely szerint a magyar ellenzéki képvise­lők megérkezése már meg v,an állapítva, a leglelkesebb fogadtatást készítik elő és a nép minden rétege örömmel várja a venégeket; 6. és végül, hogy április folyamán mind a két lap politikai rovatában rendszeresen üzi a hangulatkeltést Oroszország melléit és Németország ellen. (Mindezeknél nagyobb figyelmet érde­mel a Magyarország április 28-i-ki számában megjelent közlemény, amely szerint Justh Gyula a Makói Függetlenségi Újság munka­társának elmondotta, „hogy a pétervári uiti, ámbár a hármas-szövetség ellen fog de­monstrálni, csak barátságos látogatás lesz". Ezek után végezze el Károlyi Mihály gróf Justh Gyulával, hogy gazdátlan vak hir-e a ipétervári ut és fantáziáját' eresztette-e meg a miniszterelnök, ,amidőn, ebben a hár­mas-szövetség ellen való demonstrációt Iá­totó. Ki kínozta meg Király Ferencet. Rémes inkvizíció Alsótanyán. <Saját tudósítónktól.) Pénteken délelőtt egy brutálisan megkínzott1 embert vettek fel a szegedi városi közkórházba. A neve Ki­rály Ferenc, ahogy Ők mondják: nyolc éves kora óta örökségből volt a néhai Baruczáék tanyáján. Az apja Király Mihály, gazdaem­ber, lakik Domaszék 206. A 21 éves, jóképű és jól megtermett fiatalember büntetlen elő­életű. Most egy kisebb 'lopássál — tudomá­sunk szerint, minden tárgyi adat hijján — gyanúsítva a rendőrség kezébe került és ott állítólag ugy ellátták a baját, hogy minden bizonnyal élete végéig megemlegeti. Elöljárójában emlékeztetnünk kell még arra, hogy azoknak az eseményeknek nagy részéből, amelyek eddig a rendőrségről nyil­vánosságra' kerülitek* arra következtettünk és váltig azt is hagoztattuk* hogy ott modem és emberséges szeltem uralkodik. (Mi ebből a rettenetes esetből annyival kevésbé kívánunk az ellenkezőjére következtetni, menti még nincs elég bizonyíték arra, hogy azt a rend­őrségen követték el. De amilyen könyörte­len őszinteséggel és az elképzelhető objek­tivitássál adjuk át a nyilvánosságnak a ren­delkezésünkre álló adatokat, olyan agresz­szivitással Sürgetjük a legszigorúbb vizsgá­latot, a legteljesebb és tegpéldásabb elégté­telt. Király Ferenc nyolc éves kora, tehát tizenhárom év óta Baruczáóknál szolgált örökségből. A fizetése koszt és kvártély volt, meg az a néhány pengő forint, amáiti hébe­korba odavetettek neki. Jóindulatu legény tehet, a Baruczáék tanyáján a fiatal Bancze szerepét tölthette be. özvegy Baruczáné -r a férj már előbb meghalt — ez év március 9-én a kútba ugrott. Az öngyilkosságot még aznap észrevették, meghalt Baruczánét an­nak rendje és módja szeriint eltemették és attól fogva a Barucza-portán a főörökös­lukacs Imréné vette át a kormányzást. De csak nagyon ideiglenesen. Igaz, hogy Baruczáné végrendelkezett a vagyo­nával és hogy ezt a végrendelkezést nagy izgalmakkal vánta Király is, lévén neki meg­igérve Baruczánétól, hogy hűsége jutáimául néhány száz rud szőlőt ráirat. A végrendelet állítólag meg is van és ugy tudja Király, hogy ebben sokkal bőkezűbben történt róla gondoskodás, mint ahogy az igérve tett. Az* mondja ugyanis, hogy 10,000 koronán ha­szvott rá végirendeleti'teg néhai Baruczáné. De hogy tesz-e áldás ezen az állítóla­gos r0,000 koronán, vagy sem, azt majd a hitelezők fogják eldönteni, akik — ugy lát­szik — fölös számmal vannak. A szép Ba­rucza-tanya ugyanis hüs fenyvesével és ki­enc és fél holdas szőlőjével rövidesen dob­ra és 29,000 koronákért Dobay Gyula dr. kezére került. (Tolvaj a tanyán.) Április 19-én kinnjárt Dobay a feleségé­vel és .anyósával a tanyán, hogy megmutassa nekik az uj birtokot. Megnéztek szobát, kony­hát és mi egyebet, amelyekiben a bútorok, ágynemük és tollak szintén árverésre vár­ak, alighanem május 4-én. A szobákat lezár­ta Dobay, az ablak — és ezt jól jegyezd meg olvasó — vasrácsos. És mégis, mire most ked­den újból kiment a tanyára Dobay, eltűntek a szobából az ágynemük, a tollak. Király köz­ben ideje nagyobb részét a városban töltötte, az apjánál is járt, ő vitte ki kocsin-lovon Do­bayt. Egyetlen lélektani motivnm van, — de ez persze anyagi bizonyítékok 'hijján na­gyon labilis alap — amiből arra következtet­hetne az ember, hogy ő a tolvaj és ez az, hogy az a bizonyos 10,000 koronás örökség nagyon is a levegőben lóg, hogy Baruczáék Ígéretük ellenére sem 'gondoskodtak Király Ferencről, aki most esalatkozásáhan a maga primitív módján a párnák elemelésével vette ki fizetését tizenhárom évi szolgálatáért. Ez­zel szemben áll persze — ami súlyosabb 'bi­zonyíték, hogy mindig becsülettel szolgálta Baruczáékat, hogy büntetlen előéletű ós a többi között egy kedves epizód. Május 4-én árverésre kerül néhai Baruczáék egyik lova is. A ló eledele elfogyott, nem akadt, aki ve­gyen neki, mit tett tehát Király Ferenc. El­vitte az apja portájára ós azóta az kosztolja a lovat Szó a mi szó: Dobay dr. meghagyta Ki­rálynak, hogy jelentse az esetet az alsóköz­ponti rendőrségnek, ahol most helyettesítés folytán Bozsó Antal, rendőrtiszt a hi­vatalfőnök. Király ennek eleget tett, de mint­hogy közben a városba is kellett jönnie, csü­törtökön délelőtt indult el .AlsóközponUfelé, hogy 1 '.hallgatása céljából jelentkezzék a rendőrségen. Ép ekkor érkeztek a helyszínére Bózsó és egy rendőr. Ami itt és útközben tör­tént, csupa lényegtelen dolog. Bózsó gyanú­ja mindjárt Király ellen irányult és mint­MINDEN VASÁRNAP HONVÉD ZENE HNNGVERSENY

Next

/
Thumbnails
Contents