Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-03 / 103. szám

HMBI 4. DÉIMAGfARORSZÁG 1014. május 8, Ez a beosztás kvadrát .a főispán: ur szentesi és hódmezővásárhelyi hivatali beosztásával is. A közigazgatási bizottság üléseit, mint eddig, ezután is a hónap tizenötödikén tartjuk meg. A magyar kereskedők óhajai. (Tízéves az OMKE. — Országos kongresszus Budapesten.) (Saját tudósítónktól. Vasárnap, május 3-án ünneplik meg az Omke tiz éves fönnállását, május 4-én és 5-én pedig országos kongresszust tartanak, amelyen ügyes-bajos dolgaikat vitatják meg, állást foglalnak gazdasági életünk nagyobb jelentőségű ak/tuális kérdéseiben, hangoztatják sérelmeiket, megállapitják kívánságaikat, törekvéseiket, valamint a megvalósításukra legcélszerűbbnek mutatkozó módokat és eszközöket. Remélhetőleg nagy számban jelennek meg a kereskedők a kongresszuson és beható érdeklődéssel vesznek részt a tanácskozásokban, amelyeken Igazán a kereskedővilág életbevágó érdekeinek nagy tömege .kerüli szóba. Alább ismertetjük a megvitatás alá kerülő javaslatok közül azokat, amelyek az ez idő szerint leginkább előtérben álló kérdésekre vonatkoznak. Vámpolitikánkban a kereskedelmi szabadság lehető érvényesülése kivánatcs és mezőgazdaságunk, számos iparágunk és az öszszes közgazdaság érdekében szükséges. A hazai termelés védelme szempontjából, illetőleg a hazai piac biztosítására a versenyző országok vámjai képezik azt a (határt, melynél magasabb vámok rendszerint nem szükségesek. Pénzügyi szempontból az eddigi vámok magasságukban fenntarthatók, amennyiben oly cikkek után szedetnek, melyek fogyasztási adórendszerünk szellemének megfelelnek. Állategészségi ürügyek ne gátolják a szabad forgalmat. Oda kell hatni, hogy az Adatforgalom szabadságának biztosítása nemzetközi uton rendeztessék. Mondja ki a kongresszus, .hogy: 1. kívánja az agrárvámok mérséklését és a takarmány neműek vámjának eltörlését; 2. kívánja a malomipar érdekében a gabonabehozatali jegyek intézményének, úgyszintén a huskikészitési eljárásnak még a folyó évben, a keleti államokkal kötendő ideiglenes megállapodásak keretében való életbeléptetését; 3. kívánja az ipari vámok terén a félgyártmányok, valamint a további ipari faldolgozásra szolgáló készgyártmányok vámjának a mérséklését; az egymással kapcsolatos iparcsoportok vámvédelmének az országos érdekeknek megfelelő igazságos arányosít ását; 4. a feldolgozó ipar és kereskedelem érdekében kívánja a kikészitési eljárásnak liberális alapon való reformját, a kikészitési el járás alkalmazását megnehezítő fölös formalitásoknak és ellenőrzési módszereknek minél messzebbmenő egyszerűsítését; 5. a keleti államokkal való behozatali és kiviteli forgalom érdekében olyan vámpolitikát óhajt, mely a keleti országokban a magyar ipar és a kereskedélemnek biztosítja egykori pozícióját és a Keleten meginduló nagy kulturális munkában megfelelő szerepet juttat a magyar vállalkozásnak; 6. óhajtja a vámeljárás és a vámkezelés lehető egyszerűsítését; 7. felkéri a .kereskedelmi kormányt, hogy a külkereskedelmi hírszolgálatot az eddiginél is nagyobb áldozatkészséggel fejlessze és ebbeli akciójának intézésébe és irányításába 'be vonja a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem gyakorlati szakembereit é> érdekképviseleteit ; 8. a kongresszus felkéri az Országos magyar kereskedelmi egyesülést, hogy alakítson — az összes fiókjainak bevonásával — állandó vámügyi agitáló bizottságot. A hazai kereskedelem joggal kívánhatja, hogy vasúti hálózatunk teljesitőképessége minél sürgősebben fokoztassék. Ugyancsak joggal követelheti, hogy összes szállítási vállalataink egyenlő feltételek mellett mindenkinek egyaránt álljanak rendelkezésére. A szállítási vállalatok, elsősorban a Máv., kivételes, illetve dijkedvezményes tarifákat csak az összes termelési ágak előzetes hozzászólása, illetve hozzájárulása mellett engedélyezhessenek. Az ily kedvezményes tarifák igénybevétele ne oly feltételekhez legyen kötve, 'hogy azokat csak egyes .kiváltságos cégek, Illetve érdekeltségek vehessék igénybe. Az 1907. évi XXXVI. t.-c. imperativ intézkedéseinek betartásával engedjenek a gazdasági érdekeltségnek megfellelő befolyást közlekedésügyi politikánk irányítására. A végleges adóreformnak az állami élet terheit azokra a társadalmi osztályokra kell fokozatosan áthárítani, melyeket az eddigi adórendszer legjobban megkímélt s az uj terhek létesítésében kíméletesebben kell eljárni azon rétegekkel szemben, amelyek eddig is a többieknél súlyosabb adóterhet viseltek. A kisebb exiszteneiáknak adott könnyítéseket minden társadalmi osztály és .foglalkozási ág körén belül a nagyobb adóerejü rétegeknek kell viselni. Az adóalap megállapitása minden társadalmi osztálynál és foglalkozási ágnál egyenlő elvi alapon történjék. A kérdés egyik előadója a szövetkezeti jog revíziójával foglalkozik. Mondja ki a kongresszus, hogy függetlenül a csődtörvény megalkotásától, legsürgősebbnek tekinti a esődön kimül köthető kényszeregyezségről és a csődön kívüli támadó jogról Szóló törvények megalkotását; hogy emellett szükségesnek ós sürgősnek tekinti egy uj, modern csődtörvénynek a megalkotását, amelynek irányadó elvekül kell követnie; hogy a hitelezők egyforma kielégítésének elve minél hatályosabban érvényesüljön; hogy a csődügy minél gyorsabb lebonyolítása lehetővé tótessék; hogy a esődeljárás folytán felmerülő költségek a lehetőség végső határáig redukáltassanak:. Külföldi hangok Berchtold expozéjáról Konstantinápolyból jelentik: Berchtold gróf expozéja kormánykörökben kitűnő hatást tett. A Pejam a Vörös-könyvhöz kommentárt fűz és a bukaresti szerződés revíziójára irányuló követeléseket teljesen: igazoltnak tekinti, mert a mostani területmegosztás mellett a Balkánon zavarok fészke lett. Valószínű, hogy dőbb-utclbb a kisebb államok egymást fogják megtámadni. Törökországra nézve nehéz, úgymond a cikk, ezt az állapotot elismerni. A fenyegető veszedelmet csak a méltányosságnak jobban megfelelő teriiletföloszlással lehet elkerülni. A Turauie foglalkozik a Vörös-könyvvel és kifejti, hogy ez a könyv Ausztria 'és Magyarországnak a balkáni események alkalmával tanúsított magatartására vonatkozó számos legendát eloszlat és bizonyítja, hogy milyen okosan cselekedett Berchtold gróf a háború előtt és annak folyamán. A lap kiemeli Berahtold expozéjának Törökországra vonatkozó kedvező passzusát és konstatálja, hogy az expozé optimfsztikusan (ismerteti az európai helyzetet, ami egyes sajtóorgánumok pesszimisztikus Ítéleteivel szemben vezető európai államférfiak által megerősítést nyer. A párisi Journal Berchtoyd giróf expozéjáról a .következőket irja a többek között: Mi csak üdvözölhetjük mindazt, ami az osztrák-francia dententét akcentuálja, azzal a föltétellel, ha nem igényli, hogy Franciaország íinancirozzon egy, a hármas-szövetséggel összefüggő politikát. Sárga selyem bluz. — JHfajsza az ölfönydarab ufán. — (Saját tudósítónktól.) (Néhány nappal ezelőtt az egyik szegedi női divatárus cégnél megjelent egy előkelő szegedi uri'hölgy ós sárga selyemblúzt vett, fehér moaré kihaj fással. A blúzt azonban nem vitte magával, hanem bediktált egy oimet ós kérte a cég főnökét, hegy még azon a napon küldesse el a selyemblúzt a mondott cimre. A hölgy ezután eltávozott ós beszámolt eljárásáról egy másik urihölgynek, ,a harátnéjáinak, aki a tulaj donképeni vevő, mert ő vásárolta meg a blúzt, megtakarított konyhapénzéböl. A csinos, molett, barna asszonyka ugy spekulált, hogy a spórolt pénzéből vesz egy blúzt, de hogy az ura megne tudja, aki ugy látszik egy kissé fukar ilyen tekintetben, anyjának a cimére fcgja elküldetni a barátnéjával. Igy aztán férjének azt mondja, hogy az anyjától ka.pta a blúzt, anyjának pedig elárulja, hogy takarított pénzéből vette. (Ilyen ravaszok az asszonyok.) A dolog rendben is .lett volna, ha egy kis komplikáció be nem következik. Az aszszonyka miután megtudta a barátnőjétől, hogy a szép bluz már otthon van, boldogan sietett el édes anyja lakására.' Otthon aztán az a meglepő hir fogadta, hogy semmiféle blúzt sem vittek oda. (Ekkor megkezdődött az elkeseredett, hajsza, A barna hölgy elrohant barátnőjéhez és kérdezte, mi van a blúzzalf A barátnő rohant az üzletbe és szintén azt kérdezte: mi van a blúzzal? A kereskedő előhívott egy kis inast, megfogta a fülét és kérdezte: mi van a blúzzal? Az inas szepegve mondotta el, hogy a blúzt a mondott cimre vitte. Ottan egy ötven év körüli, ősz hajú asszonyság vette át a csomagot és azt mondotta, hogy ő a címzett. — De hisz az én anyám, — szólott a vásárló hölgy dühösen, — még csak harminchat éves ós egylátalán nem ősz. Erre lett aztán nagy csodálkozás. Végül is abban állapodtak meg a blúzt keresők, hogy a főnök visszaküldi az inast, elkéreti az ősz asszonyságtól a szép selyem sárga blúzt és visszaviszi az üzletbe, ahol aztán a vevő végre megkapja a sokat keresett portékát. A hölgyek erre eltávoztak az üzletből. A bizonyság kedvéért azonban az asszonyka még egyszer hazaszaladt, hogy hátha megkerül még is a bluz. Az édes anyját nem találta otthon, ellenben a kis huga emiitette, hogy látott valami kalapdoboz-félét, amiben ál'tf* Ha „SZEPLŐITŐL" szabadulni akar, használja a biztosan ható, valódi !í Vajda Imre és Társa drogériájában SZEGED, Kárász-utca.