Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-07 / 82. szám

1914. április 7. DÉLMAGYARORSZÁG 3 ben áll -azzal, -hogy -tudjuk a magyar ipart fejleszteni. — Még -egy szempontra: a. magyar mun­kaerők foglal-koztatására -és ezzel kapcsolat­ban a kivándorlásra kívánok rámutatni, hogy közgazdasági helyzetünket ezzel is 'job­ban meg világi team. 1899-itől 1900-ig átlag 38000 volt évenként a kivándorlók száma, 1901-tol 1905-ig 85000-re, 1906-tól 1910-ig 125000-re szaporodott • évenként. -1911-ben 04000, 1912-ben 105000, 1913-han pedig 81000 volt. Amerikában ezidőszerin-t 1 millió 200000 magyar állam polgár él, de állandóan nagy a vérveszteségünk, a, -munkás, -dolgozó -ke­zekben. v-aló veszteségünk. Ha ennek -az -okait kutatjuk, lia -azt- kéressük, miért nem tudjuk ezeket a munka-erőket itt 'tartami, csak -egy — általánosi -okot — m-an-dliatuök. Nem tu­dunk nekik biztos foglalkozást adni. A ki­. vándorlás -oka közelebbről, a föld kedvezőtlen eloszlásában rejlik. A legjobb eszköz a, ki­vándorlás ellen erős magyar .ipar m-egalapi­t-ásia, a,mely a munkások százezreinek képes fegl-alikozás-t nyújtani. Arra kell -törekedni, hogy miután közgazdasági él-etünk fejlődés-ét más irányba terelni nem tudjuk és eredmé­nyeket nem várhatunk, az ipar fejlesztését, mczdii-suk elő tőlünk telhetőleg. A legköze­lebbi esztendők fontosak lesznek arra nézve, hogy miit. tudunk tenni a magyar ipar fej­lesztésére. (Az uj szerződései;,) A kereskedelmi szerződések megkötésé­nél nem szabad az alkalmat elszalasztani, hogy olyan ik-e-dvező itermieilésii felitétiellieket tudjunk elérni .a magy-ar ipar számárai, -a melyek a -fejlődését biztosítják. Az ipar fej­lődése általában -attól függ, hogy a:z egyes országok hogyan tudják a, termelési különb­ségekéit kiegyenliteni. A termelés feltételei különböző -országokban kü-lönbözők. Ha sza­badjára volna h-agyva ia közgazdasági fej­lődés menete, iákkor azok az államok, ame­lyekben minden feltétel meg van, mértani -arányokban szárnyalnának -előre, igy Anglia ós hatalmasan túlnőné iparilag Németorszá­gom, mert .Angliában -a termelés fettételei jobbak. De éppen Németország -példája bizo­nyítja, hogy mesterséges iparfejlesztési po­litikát kell ,inaugurálni, mint ahogy e-zt esi nálja Németország Angliával szemben -ós nemsokára már tu-1 :is szárnyalja -a sokkal kedvezőbb feltételek közt dolgozó angol -ipart. M/a -legfontosabb nekünk, h-o-gy -azokat a különbségeket, amely-ek ;a termelésben köz­tünk és -a mi versenytársunk: Ausztria közt v-an, mesterséges iparfejlesztési politikával áthidaljuk. (Mert li-a; (ilyen p-o|lit-ikánk pirit csen, akkor Ausztria messze túlszárnyal j-a -a mi fejlődésünket. Ha vizsgáljuk m osztrák és a magy-ar ipari termelés élőföltételeit, -aizt látjuk, hogy ezek aránytalanul kedvezőbbek Ausztriában, A szénellátás dolgában határo­zottan előnyben v-an Ansz-tira. Mu-nkaerők dolgában is-. A textil-iparral! a mai munká­s-oknak már az ősa-pjuk foglalkozott, mig nálunk most emeljük kd az embereikeit a me­zőgazdaságból és s-zoktatjuk ia.z iparhoz. Tő ke dol-gában, -ami termelésinek szinten -leigel­sőrendü előfelté-teile, Ausztri-áb-an megint sok kai előnyös-ebb -a helyz-et, -Sokkal .inkább ké Pes -a helyéit magáillni, mint mi, kedvezőtlen viszonyok között is, ha kell, áldozatokkal is kitart vagy agresszív versenyt folytat. Föld­rajzi fekvése is kedvezőbb a mienkónél, kü -lönöaen a nyugati -államok felé. Mindezeket a különbségeket el kell enyésztenünk, ki kell egyenlítenünk mesterséges közgazdasági po Htika utján. Mind-en ország, -amely ilyen, helyzetben volt, egy hatalmas -eszközt tudat: felhasználni arra, hogy ezeket kiegyenlítse és ez: a vámvonal megállapitása volt, Azt ki szem — legalább az eddigi tapasztalatok azt mutatják —• hogy ez az eszköz a legkönnyeb­ben simul a viszonyokhoz, ezzel lehet meg­adni az iparnak azt- a védelmet, amely bizto­sítja- más országok kedvezőbb termelési fel­tételei veil szemben a fejlődését. Ilyén nél­kül -a magyar ipar olyan arányban fejlőd­hetni neon fog, mint más országok ipara; üdvös volna persze, ha -csak a kezdetét tud­nék biztosítani -a magyar ipar ilyen alapon v-a-ló fejlődésének. A helyzet -az, hogy szá­molnunk kélil vele, hogy ezeket az élőfeltét-e­,-eket mostan, a jelenlegi körülmények között talán nem is f-ogjuk megteremthetni. De az agiitációt meg kell. kezdeni és folytatni kelt ugy, hogy az eszme ne mehessen feledésbe. Két; nagy csoportra tehet -osztani -azo­ca-t a feladatokat, amelyek megvalósitiandók lesznek. Az egyik az Ausztriával való ki­egyezésben, illetőleg a külföldi államokkal­vötött szerződésekben valósítandó meg. A mostani -állapotok fenntartásába Magyaror­szág n-cm mehet bele. A maii vámtarifa fen­tartás-áha se. A mostani vám-ok bizonyos ipari cikkek tekintetében nem védik meg a magyar termelést. A magyar cipőipar pél­dául most abban a kedvezőtlen helyzetben van, hogy -a nyers-termékek á-r-ai -olyan h-atial­másán felszöktek, hogy a némeit ipar az öl­esé vámtarifa miatt igen könnyen el tudj,a átni nemcsak a magy-ar, de az egész osz­trák piacot. A második csoportba tartozó f-el a fiait -a kikészitési eljárás terén fennálló állapot megváltoztatása. Sem Ausztria, de különösen Magyarország nem valósított,a meg azt az iparfejlesztési eszmét, hogy a külföldi nyers-terű lékeket olcsón tudja -behoz­ni -akkor, ha a lcés-z gyártmányt kiviiszi nyu­gatra. Magyar-ország szerepe közvetítő sze­rep volna. A magy-ar ipar -nehezen tud le­jutni a Balkánra ás, mert nálunk -a -nyers­anyag árai oly -nagyok, hogy dacára kedve­zőbb geográfiai fekvésünknek, nem tudjuk kiállni a versenyt a nyugati államokkal. -FeT­dolgo-zott vasat például mi -n-om tudunk ki­vinni -a keletre. — A legfontosabb -a kikészitési eljárá­sok sorából az őrlési forgalom kérdése, a mély — megbocsáthatatlan közgazdasági hi­bánk folytán — a beállott szünet -miatt ma­ga után vonta, hogy a malmok -kénytelenek voltak üzemüket redukálni. Ez a redukció -a külföldön: számunkra -elveszett piia-cot jelent, -amelynek talán csak egy részét tudják visz szasz-erezhetni. Ninicsen semmiféle közgazda­sági ok, amely indokolná, hogy ia mi m-al inaink ne hozhassanak be olcsóbb búzát, ha azt a külföldre kiviszik. Azt hiszem azonban, hogy ennek a kérdésnek -a. rendezése lehető­vé fog válni. (A Balkán felé.) — A további f-ciladat a husbehozatal dol­gában -a Balkánon folytatott politikánk meg­változtatása volna. Jelenleg fix összegben van megállapítva a husmennyiség, a-móit on­nan behozhatunk. -Élő állatokat nem hozha­tunk be. lE-nnek határozottan iparfejlesztő hatása volt a balkáni államokra, amennyi­ben -a húst igyek-ezn-ek most már maguk fel­dolgozni. így be tudják hozni hozzánk -anél­kül, hogy ia hus feldolgozására felügyelhet­tünk volna, — A vasúti csatlakozások nagy szerepeit politika is kedvezőtlen tehát iparunkra néz­ve. — Ami a kereskedelmi szerződésünk jö­vő kialakulását illeti, el lehetünk készülve rá, hogy a különbségeket kiküszöbölni telje­sen nem lehet ugy. hogy erős iparfejlesztési politikára lesz szükség. Az -előkészületek már megindultak -és az bizonyos, hogy nem fogunk eltekinteni attól -az álláspontunktól, hogy a magyar gyáripar az állam részéről pénzbeli támogatást is nyerjen. Ezeket -az ügyeket nem szabad azzal a bürokratikus pedantériával kezelni, amilyennel az utóbbi években kezelték. Szükséges, hogy hivatott közegek vegyék a k-ezükbe ezt és maguk a gyáriparosok is közreműködjenek az erre irányuló munkába-n. (Kritika a munkásbiztositóról.) Igén tisztelt Uraim! Én még egy kér­dést -kiván-ok érinteni, amely az ipar terheit van hivatva megkönnyite-ni és ez: a mun­kásbiztositás ügyének kérdése. Az összes gyáripari k-örökben a legnagyobb elégedet­lenséggel találkozunk a munkásbiztosi tó in­tézményével szemben: Ez aiz elégedetlenség korántsem antiszociális forrásokra vezethe­tő vissza, mert azt hiszem, senki sincs a gyáriparosok között, aki meg akarná fosz­tani a munkást attól, hogy bélegség esetén kellő elkiMsban ''és gyógyításban részesül­jön, hanem arra vezethető vissza, hogy .nem a kellő módon, nem- olyan módon funkcionál, ahogy a m-unkások érdekei is megkívánják. Ha az-t nézzük, hogy mennyit fordítanak a munkásbiztositók táppénzekre -és gyógy­költségekre és összehasonlítjuk ezt azzal, a mennyit a tisztviselők és orvosok fizetésérc fordita-nak, arra a -tapasztalatra jutunk, hogy mig 1908-ban 55 százalék ment el a munká­sok segélyezésére -és 29 százalék a tisztvi­selők és orvosok fizetésére, addig ma 44 százalék jnt \a munkás dk gyógyítására 40 százalék a tisztviselők és orvosok fize­tésére. Ha ez igy megy, akkor mihamarabb megszűnik a munkásbiztositó intézmény és az orvosok nyugdíjintézete lesz. Hibája en­nek az intézménynek az is, hogy a kon­strukciója túlságosan komplikált. Á rmunkás­biztositó ügyeibe annyi embernek, annyi kü­lönböző gondolkozású és ellentétes vélemé­nyű faktornak van beleszólása, hogy lehe­tetíen elképzelni -egy egységes, (önálló vé­zetést. Olyan; kérdéseket, amiket' egy -okos ember néhány perc alatt el tud intézni, be kell vinni a fórumok egész tömegébe. 'Előbb kilenc ember mond róluk véleményt, azután az igazgatósági tagok, majd mint ellenőrző szerepel az állami hivatali, amely az utóbbi időben abban- kereste feladatát, hogy nehéz­ségeket okozzon. (Nincsen olyan kérdése a munkásbiztositónak, amelyben azok, akiknek beleszólásuk van, egy nézeten volnának. A munkások más nézeten vannak, a hivatalno­kok ismét más felfogást akarnak érvénye­síteni, a munkaadóknak is külön nézetük van és egy negyedik nézetet képvisel: az álílami hivatal. 'Ez a különbözők-épen való gondolko­zás megnehezíti az egész apparátust. A má­sik -óriási hi-bája a munkásbiztositó intéz­ményének a - túlhajtott bürokratizmus. Nin­csen benne üzleti szellem, mindenki fél a fe­lelősségtől s az egész imtézménybőll akta­gyár lett, mert a hivatalnokok nem tudják játszottak a kereskedelmi 'szerződések dolgá- mikor fognak beléjük botlani vagy a munká­ban folytatott legutóbbi tárgyalás-okban, itt adók, vagy az igazgatók, vagy az állami ,hi­is v-á-Itoztatiásna keli törekedni. A második vatal. Olyan nehézkes a munkásbiztositó bü­os-oportba sorozom még ,azokat a különbözete­ket is, am-elyek bizonyos hibás politikai és közigazdasági intézkedés következtében jut­tattak kedvezőtlenebb helyzetbe. A saját vasúti tarifánk bizonyos áruk -tekintetében lényegesen drágább, mi^t Ausztriáé. Az -adó­ro-kratizm-usa, hogy bár ebben a tekintetben a minisztériumok se kifogástalanok, de ai leg­bürokratizmusabb intézmény pia Magyaror­szágon a munkásbiztositó. Pénz-ügyilleg olyan stádiumban vannak mindenütt az országban, hogy tehetetlen, hogy Itovább folytassák ELSŐRANGÚ ÉTTEREM PRÓFÉTA ELSŐRANGÚ SZÁLLODA ÜH a város középpontján, Kárász-u. és Kölcsey-u. sarok. NAGY TAVASZI SALVATOR-SÖR SZEZON. + KITŰNŐ KONYHA. + ELSŐRENDŰ KISZOLGÁLÁS. MINDEN VASÁRNAP HONVÉDZENE =====

Next

/
Thumbnails
Contents