Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-07 / 82. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 7. 19] munkájukat és anyagilag össze ne roppanjanak. Ha az évi jelentéseket figyelemmel kisérjük, látjuk, .'hogy az aktivá'k nagyrésze behajthatatlan követelés és nagy latens paszszivát is 'mutatnak. Summa-summánum: a munkásbiztositó intézménye ma olyan komoly pénzügyi kérdések előtt álll, amely a működését előbb-utóbb lehetetlenné fogják tenni. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy ezek az állapotok bekövetkeztek, de ez már a mi természetünkben gyökerezik: nem szeretünk fizetni! — Ha ilyen hibák vannak, törvények alkalmazásával kelll megtalálni a módot azok megszüntetésére. (Elkerülhetetlenül szükséges tehát a munkásbiztositó reformja, bár a közmondás azt mondja, ne nyúlj a darázsfészekbe, mert megszúrják a kezed, a német azonban hozzáteszi, ha azonban bele kell nyúlnod: csak erősen! Nem lehet apró reformokkal, kis tapaszokkal boldogulni, hanem a legradikálisabb reformokra van szükség. — Három dolgot akarok leszögezni és ezeknek a legmesszebbmenő propagandát kell, hogy csináljunk: a munkások ellátása rosszabbá semmiesetre ne váljon és maradjon meg a munkások és munkaadók közös együttműködése is, de ne intézzenek olyan ügyeket, amelyek adminisztratív és üzleti jellegűek. A másik, amit megállapítani kívánok, az, hogy a balesetbiztosítás és betegsegélyezés szétválasztandó. Végül: a imnnkáspénztárak pénzügyi reformálását illetőleg szükséges, hogy minden pénztár maga állapítsa meg a járadék-kulcsát, mert ma az a helyzet, az a törekvés alakult ki a munkásbiztositónál, hogy mindegyik maga költse el a jövedelmét, mert egyiknek se érdeke, hogy abból másnak is jusson. (Uj Magyarország.) — Igen nagy és jelentős feladatok várnak tehát a magyar gyáripar szempontjából megoldásra. A magyar gyáripar törekvései azonban keLlő nyomatékkal é9 súllyal mindeddig nem tudtak érvényesülni főleg a politikai szervezettség hiánya miatt, A parlamentünk ugy van összeállítva, hogy az ország iparosnópének minimális óhajait képviseli csupán. A magyar gyáripar nincs kellő mértékben képviselve ia magyar parlamentben (Ugy van!1) A közvélemény is sokkal kevésbé reagál emiatt a mozgalmainkra, propagandáinkra, mintha a gyáripar kívánságai a parlamentben kellő mértékben lennének képviselve. Ezen pedig nem lehet másként segíteni, minthogy szervezkedni kell a saját ipari érdekeink megvédésére! Örömmel konstatálom, hogy Szeged városa volt az, amely az igen tisztelt elnök ur íbuzgó <agitációja folytán fölismerte a szervezkedés szükségességét és elsőnek mutatta meg azt az utat, amelyen fokozatos haladással a célt. elérhetjük. A helyzet a szervezkedés szempontjából most a legkedvezőbb, úgyannyira, hogy ilyen kedvező még soha nem volt (Méltóztatnak (tudni, hogy a legközelebbi választások már az uj rendszer alapján fognak megindulni. Választásoktól sóba talán nem függött Magyarország jövője ugy, mint most. Egy uj Magyarország áll előttünk. A parlament munkaképessége, ami a gyáriparnak elsőrangú érdeke, helyre van állítva. Ezután nem lehet aTyam alakulást elképzelni, amely 'Magyarországot visszavetni az obstrukeiós időkbe s éppen ezért most már azon kell lenni, hogy a politikai alakulásokat ne csak hatalmi kérdések irányítsák, hanem az ország közgazdaságának fejlesztése a nyugati államok arányában. Erős ipari közvéleményt kell teremtenünk, amely a benne rejlő dinamikus erőnél fogva hivatva lesz a magyar ipar céljait keresztülvinni a törvényhozásban is. A Kereskedelmi 'ós Iparkamara, továbbá az érdekelt szövetségek az utóbbi 10—20 esztendőben sokat tettek az ipar érdekében s ennek tulaj donitható jórészben, hogy az ipart ma már mégse tekintik hamupipőkének, mint azelőtt, amikor még lenézték. Nem jelszó-politikát akar folytatni a GyOSz, KEDDEN Még soha annyit NEM NEVETETT, mint a férfiakat átkozottul gyűlölő hajadonokon, akik a cimü 4 felvonásos bohózatban fogják Önt megnevettetni A szereplők azonosak a „Kék egér"-ben szereplő művészekkel, de szerepük még jobb és kacagtatóbb. VVVVV VVVV VVV VV V Előadások 5, 7 és 9 órakor Telefon 11-85. különösen nem, mert nincs szüksége rá akkor, ha vidéki tagjainak a támogatására számithat, (Eszembe jut itt az öreg Andrássy iGyu'la grófnak a jelszóra vonatkozó mondása. Azt mondta, hogy a jelszó az eszmének kii nem forrott stádiumát jelenti, némi tudatlanságot abban a tekintetben, hogy az eiű berek nincsenek tisztában a jelszó céljaival; Ma már nem tudunk boldogulni a régi idei 'OJógiákikal s bár vannak még, akik hazaárul lásnaik minősítik, de azt hiszem, önök neta értik félre, ha azt mondom, hogy el kell hagy ni a nemzeti sallangokat. (Ugy van!) A jeli szó-politika tette sivárrá eddig minden pof litiikai küzdelmeinket. Ennek az iránynak meg kell változni és hogy mi módon, arra ieszem.be jut a brüsszeli muzeumban levő Meunier-szobrokban kifejezett szimbólum, -a mely korunk forrongását hiiven' tükrözi vissza. A munkást, a hatalmas modern munkát és küzdelmet fejezik ki ezek a szobrok « amit a művészet is megtesz magáért s amit az irodalomban is látunk: modern küzdelt mehet, azt meg kell valósítani ipari politij kánkban is. Ipari politika kell nekünk is, hogy végre érvényre juttathassuk az ipari munka igazságait. A munka erre a legfontosabb eszköz, ez legyen az eszmény ünk, mert ez a. mai kor, evangéliuma! És ebben a munkában a GyOSz azt a szerepet teljesíti amit a katonaiban da* amely elől jár ;a sereg telkesítésében. A többi, ami a Telkesítés után következik, az önök munkája és meg vagyok győződve róla, hogy az önök .munka-; erejével sikerülni fog, ezt a harcot eredmény nyel keresztül küzdeni. (Hosszantartó, lelkei éljenzés.) (A GyOSz dicsérete.) A beszéd után Wimmer Fülöp a közgyűlés nevében köszönetét fejezte ki Gratl Gusztáv dr.-in.ak tartalmas és élvezetes elől adásáért, majd indítványára a közgyűlés táviratban üdvözölte Hegedűs 'Loránd dr. országgyűlési képviselőt', a GyOSz elnökét. Tonelli Sándor mondott most beszédet! Néhány reflekxiót kíván fűzni Gratz Gusztáv mély igazságokat tartalmazó előadásához! Gralz dr. katonabandához hasonlította a GyOSz szerepét, de ő ugy véli, hogy igl kissé szűkre van szaibva az a szerep, amit a GyOSz a magyar ipari politikában betöR Nagyon helyesen fejtette ki az eílőadó azokat az okokat, amelyek Magyarországot ipar teremtésére kényszeritik és helyesen jegyezte meg, hogy a külföldi országok és a közöttünk fennálló termelési különbségeket elírninálini kell. Oda konkludállt ezután, hogy egy erős virágzó ipar megteremtése nemzeti érdek, mert az olyan ország, amelynek csali egy karja van: a mezőgazdaság, de a másik karja: az ipar hiányzik, nem boldogulhat és nem versenyezhet a többi államokkalAhol erős, virágzó ipart teremtünk, ott a magyarosodás és a magyarsághoz való aszszimílálódás biztosítva van. Háromszöghöz hasonlítja az ipar fejlesztése érdekében való munkát, amely háromszögben találkoznak először maga az ipar, azután ennek nyomá" a magyarosodás és a kultura. Ha tehát 2 GyOSz szerepét akarná vázolni ebben a mutf' kában, azt kell mondania: kereskedelem aZ iparért, magyarságért és a kulturáért. Hangoztatta azután, hogy az iparfejlesztési politikát arra hivatott embereknek kell a ke' zükbe venni, akik hozzáértéssel és tehetség' gel 'tudnak dolgozni a magyar ipar érdekében. Végül arra buzdította Tonelli a megjelent gyáriparosokat, hogy a GyOSz-ba minél számosabban lépjenek be, hogy működésének eredményei annál hathatósabbak (legyenek. A tetszéssel fogadott beszéd után Wiitt' mer Fülöp megköszönte a tagok és vendégek érdeklődését és a 'GyOSz 'közgyűlésé1 berekesztette. Hirdetések közlésére legcéí' szerübb a Délmagyarország'