Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-07 / 82. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 7. 19] Gratz Gusztáv előadása aktuális ipari kérdésekről —• A GyOSz szegedi fiókjának közgyűlése — (Sujdí tudósítónktól.) A Gyáriparosok Országos Szövetségének szegedi fiókja vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűléséi Wimmer Fülöp elnöklésével a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. A 'közgyűlésen Gratz Gusztáv dr. országgyűlési képviselő, a szövetség budapesti központjának igazgatója is meg jellent, aki aktuális közgazdasági kérdésekről tartott rendkivül érdekes, tartalmas előadást. Az érdeklődés igen élénk volt a közgyűlés iránt, amelyen megjelent a város hatósága is Bokor Páll helyettes-polgármester, Tuschler Endre főjegyző és Balogh Károly pénzügyi tanácsos képviseletében. Hegedűs Loránd dr. országgyűlési képviselő, a GyOSz elnöke, a közgyűléstől való távolmaradását táviratiban mentette ki. A távirat', amelyet Wimmer Fülöp elnökhöz] intézett, igy szól: Kedves Barátom! Rendkivül köszönöm a szegedi meghívást, igen kérem, hogy most az ülést nélkülem megtartani és lejövetelemet majd egy későbbi időpontra kitűzni szíveskedjetek. Utolsó pillanatig reméltem, hogy a szegedi .kirándulás örömét magamnak megszerezhetem, azonban összes vasárnapjaimat lefoglalta .a. kormány, inig a költségvetés és delegációt el nem referálom. Sok üdvözletet .küldve szegedi barátainknak, maradtam igaz hived Hegedűs Loránd. A közgyűlést Wimmer Fülöp nyitotta meg a következő szavakkal: — Mélyen tisztelt, 'Uraim! Amidőn a GyOSz szegedi fiókjának ez évi közgyűlését van szerencsém megnyitni, üdvözlöm a megjelent urakat, elsősorban Gratz Gusztáv dr. országgyűlési képviselő urat, a GyOSz ügyvezető-igazgatóját, aki ez alkalomból szíves volt körünkben megjelenni. A lefolyt évről az elnöki székből keveset mondhatok, •inert mindannyian tudjuk, hogy a lefolyt év közgazdasági viszonyai a gyárakra nézve nemcsak hogy kedvezőtlenek, de majdnem katasztrofális következményüek voltak. Sajnos, semmiféle uj alakulás nem történt1, sőt a régebbi alakulások között voltak, amelyek a rossz közgazdasági viszonyok miatt elhullottak. Annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a pémzviszonyok javulásának az lesz a következménye, hogy a pénz, amely ma még könnyebben helyezhető el, mihamarabb mégis kénytelen lesz az ipar felé fordulni és a legközelebbi közgyűlésünkön remélhetőleg már kedvezőbb jelenségekről lesz szerencsém beszámolni. Most1 pedig átadom a szót Gratz igazgató urnák, aki aktuális ipari és kereskedelmi kérdésekről fog .előadást tartani. (Éljenzés.) (Gazdasági dekadencia.) Nagy figyelem és érdeklődés közben emelkedett szólásra Gratz Gusztáv dr. és a következő beszédet mondotta: — Mélyen tisztelt Uraim! Az elnök ur utalt arra, hogy az elmúlt esztendő kedvezőtlen viszonyai milyen pangást idéztek .elő a közgazdasági életben s majdnem katasztrófái is hatásuakká váltak .a magyar gyáriparra nézve. Nem kell messze mennünk, hogy az okait ennek megállapítsuk. Az európai bonyodalmak s az európai államok között beállt feszültség maguk után vonták a iközgazgasági forgalom megbénulását s /a katonai készülődések előtérbe nyomulása elvonta az országokat az iparuktól. Maga a balkáni háború három milliárdott emésztett föl, a hadakozó államoknak azonban összesen, egy milliárd állott rendelkezésükre, mig a többi két milliárdot az európai pénzpiacon kellett felvenniük. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy a balkáni háború miatt a legközelebbi évek során még igen nagy összegekkel, mintegy tiz miUárddal kell száhinlnáok az — És majd megőrzi? — Oh, dehogy! — feleltem. — En a képeimet el szoktam adni! — A'h! ' , I A szócska ugy hangzott, mint egy fájdalmas sikoly. A leány elhalványodott. Nem tudtam szabadulni egy gondolattól, mely egészen megzavart. Talán szerelmes belém? És azt hiszi, hogy én szerelemből festem a képét? i. I! í A nyugalmam meg volt zavarva. Hirtelen félbeszakítottam' a festést s a leányt hazaküldtem. Másnap, harmadnap ugy találtam, hogy a leány halványabb és átorándo7.óbb, mint valaha. Erővel siettettem a munkát s a kép végül elkészült. ^ Örömömben/ fölkiáltottam: ' — Ugy-bár, szép? A leány hosszan, mélyen elmerülve nézte. Még a szokottnál is fehérebb volt s homlokán mintha fietlihő ült volna. Karjával lassú mozdulatot tett, mintha a képet át akarta volna ölelni. A különös taglejtés célját későn vettem észre, már csak akkor, mikor kezében megvillant az olló s össze-vissza metszette. szurkálta a festményt. Azután diadalmasan rám tekintett. Remegve a dühtől, megragadtam a kézé:: — Miért tetted ezt? Mondd! Miért? És kezét nagy erővel odaszorítottam a vállához. A következő pillanatban már megbántam durvaságomat s gyöngéden szivemhez szorítottam. De ez csak egv pillanatig tartott, a harag ismét felülkerekedett bennem s rászóltam: — Most takarodjál! Tartottam tőle, hogy szerelmes leszek a .kis nimfába s hosszú útra indultam. Mire visszaérkeztem, a „rét" eltűnt a föld szinéről. A deszkabódék helyén paloták emelkedtek, a sovány filmező helyett pompás kertek tarkították a lejtőt. Mély szomorúság fogott el, azután érdeklődni kezdtem néhai modelem iránt. — A kicsike? — szólt az öreg ember, ki valamikor hozzám hozta — hát az bizony meghalt1! Megmondta a hallal okát !is. Valami titkos sóvárgás, megmagyarázhtatlan epedés vitte sirba. Egy pillanatig mardosott a lelkiismeret. Hátha én voltam oka szomorú sorsának! De azután körülnéztem és megvigasztalódtam. A „rét" leánya volt s a rét pusztulásával! el kellett tűnnie neki is. Az összevagdalt képet összeállítottam s ma te őrzöm. európai államoknak, akkor megállapítottuk azt, hogy mibein állott a válságos helyzet, amely alatt az iparnak szenvednie kellett. A ja.vulás jelei kezdenek mutatkozni ugyan, de biztató jelenségeiket nem találunk még •ma sem. Annak, hogy a kamatláb leszállt, ma ínég szintén nincs hatása, s hogy mit érünk vele, .azt eklatánsai! kifejezik egy tudósnak a szavai, aki azt mondotta, jobb szeretem ,a.zt ia 8—10 percentes pénzt, .amit, ma megtudok kapni, mint a 4 percenteset, amiit nem tudok /megkapni." (Külpolitikai tekintetekben ;is, dacára, hogy a háború be van fejezve, megnyugvást nem tudunk találni. Ennek következtében érthető, hogy .a kedvezőtlen viszonyok között élt gyáriparunkon se/m mutatkoznak a javulás jelei. Számos adattal tehetne megvilágítaná .a helyzetet, de elég •egy-egy adat is, hogy azok objektiv beállításában •olyan perspektívát kapjunk, amiből következtethetünk, milyen kilátásaink vannak 'és milyen viszonyokat várhatunk. Ha 'az államháztartást vizsgáljuk, a/ggaszitó adatokkal találkozunk. 1903-ban 1 milliárd és 82 millióra rúgtak a, kiadások, ma, tehát nem is olyan hosszú idő multán 2 milliárd 264 milliót tesznek ki, vagyis aiz. emelkedés száz percent. Aggasztó ez iaz emelkedés, ment a rendes kiadásaink is ilyen arányban /növekednek: 997 millióról 1/878 millióra, vagyis 89 százalékkal lettek 'nagyobbak tiz év alatt. A kiadásoknak nagy része beruházásokra esik, még pedig olyan beruházásokra, janiikét íteherndk kei\l itakilntenik mert nem gyümölcsöznek. Ilyenek például a katonai kiadások. — Ijesztő mértékben növekednek az állami adósságok is. Az utolsó 22 év folyamán 2 milliárd 188 millióról 4 milliárd 186 millióra emelkedtek, ami 110 pereentes emelkedésnek felel meg. Ha összeibasonlibáét tetszünk Ausztria, Németország és Magyarország közt az adósságok tekintetében, azt találjuk, hogy Ausztriában 175, Németországban 75, mig Magyarországon 283 korona •adósság terhel minden embert, amint a világra jön. Ha tekintetbe vesszük már most a továbbmenő szükségleteket, amikkel a baladást kell szolgálni, szükségleteket -a népnevelés, a kultúra fejlesztése terén, liogy a. haladást minél szélesebb rétegekre terjeszthessék ki, arra az eredményre kell jutnunk, liagy 'ezeket a terheket mindig nehezebben fogjuk elviselni, mert valami nincs rendben. Szükségünk v.a/n .arra, hogy uj adóalanyokat, expauzióra képes adóalanyokat teremtsünk; s azt csak ,az ipar tudja szolgáltatni. /S ha a magyar kereskedelmet, vesszük szemügyre, itt .is aggasztó átalakulásról győződhetünk meg. 1905-ig mindig több volt azoknak a cikkeknek .az érteke, amiket mi tudtunk a külföldre szállítani, mint azoké, amiket a külföldről behoztunk. 1910-ben 135, 1911-ben 251, 1912-ben 249 és 1913-ban 135 percent volt a deficit. Nehogy azt méltóztassék hinni, hogy ez a legutóbbi számadat talán kedvező jelenségre vall a többiekkel szemben. Ellenkezőleg azt mutatja, hogy 1013-ban kevesebb iparcikket voltunk képesek .igénybe venni. (A föllendülés ntja.) — Magyarország közgazdasága ugyanazon törvények alatt áll, mint egy magángazdaság. Ha kereskedelmi mérlegünk egyes részleteit kutatjuk, passzivitás tűnik ki belőlük, ami abból állott elő, hagy éppen az ipari termékeket kell a küldföldről behozni. Ha ezen segíteni .akarunk, arra a konzekvenciára jutunk, hogy Magyarország közgazdaságának fejlődése szoros összefüggés első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre is.