Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-04 / 79. szám

2. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 29. lakozzék s uralmuk alá kerüljön. Hogy vetemedhetnek hát mégis műveltnek számító, előkelő társadalmi állású emberek olyan hóbortra, mint amilyenek előbb Belgrádban, most Bukarestben mondandódnak és íródnak? Ugy, hogy az irásotk és nyilatkozatok stílusát egy gőgös nagyhatalmi önérzet eszközei diktálják s az illető szónokok és( cikkjirók előbb-utóbb maguk is kénytelenek ráutalni, hogy ők tulajdonképen egy igen nagy hatalom támogatásának biztos tudatában irnak és beszélnek. Ez pedig az orosz. Külpolitikai dolgokban nem tudnak eléggé mindenkit a legnagyobb óvatosságra inteni a kósza hírekkel vagy felmerülő konkrét jelenségeikkel szemben. Tudvalevő, hogy az, egyes államok között való összeköttetések nem érzelmi áradozásokon, hanem hideg számításokon és érdékközösségen alapulnak. Igy aztán minden államban megtörténhetik, hogy egyes csoportok szimpátiáijánák vagy ellenszenvének megnyilatkozása sok tekintetben ellenkezik az állam hivatalos külpolitikájával. Más a felelős vezetők külpolitikája, akik rideg, számító ésszel döntenek abban, hogy mi az érdeke az országoknak és megint más a felelőtlen nép tribünöké, akik illúzió fölkeltésével csak az utca olcsó tapsaira spekulálnak. A felelős és felelőtlen politikának ilyetén ellentétbe kerülését tapasztalhatjuk most éppen a velünk szomszédos Romániában, ahol az a „hires" kulturliga legutóbb tartott közgyűlésén valóban túlhajtott, meggondolatlan ellenséges nyilatkozatok hangzottak el Magyarország és Ausztria ellen. Nálunik emiatt sokan elkeseredetten követelik, hogy a monarchia diplomáciája valamelyes formában elégtételt vagy megtorlást szerezzen a mi megsértett önérzetünknek. Váratlanul még a főrendiház csütörtöki ülésén is szóba került a dolog. Ugy, hogy Tisza István gróf miniszterelnök szükségesnek látta egy felszólalásban elmondani, hogy eddig semmi ok sincs a nyugtalankodásra. Igaz ugyan, hogy a román liga legszélsőbb sovinizmusának frazeológiája fölöttébb ellenséges érzülettel nyilatkozott meg ellenünk, de hát szerencsére nem a liga intézd Bukarestben a külpolitikát, hanem ott is a felelős állásban levő államférfiak. Az pedig hűvösebb fejjel gondolkozik, mint a liga felhevült agyú népszónokai. Mindazáltal — mondotta Tisza István, — a magyar kormány éppen ugy, mint a közös külügyminisztérium a legé'berebb figyelemmel ikiséri a szomszéd államokban felmerülő szimptómákat, mindig tisztán látja a helyzetet és kész is abból adandó alkalommal a kellő konzekvenciákat levonni. Jeleni esetben azonban nem látja szükségét semmiféle hivatalos diplomáciái lépésnek, mert utóvégre i|s egy olyan országban, ahol szabad sajtó van és a legmesszebbmenő gyülekezési jog, ilyen kirohanások megtörténhetnek. Való igaz, mert hiszen igy van nálunk is. Például Károlyi Mihály és elvbarátai már hónapok óta támadják Németországot és a hármas-szövetséget. Kinek jutna eszébe Károlyi Mihályék aggresszivitását egy percre is a magyar és osztrák hivatalos külpolitikájának tartani? Helyesen tolmácsolja tehát Tisza István, hogy az ilyen szimptómákat, egyes népek túltengő önérzetéből fakadt utcai felelőtlen elszólásokat kellő értékükre kell leszállítani és a legnagyobb hidegvérrel kell fogadni. Nyugtalankodásra és idegeskedésre nincsen ok, de annál nagyobb szükség van a fölényes, imponáló nyugodt magatartásra, mert csak ez a jele az erőnek, amely tekintélyt ad államunknak arra, hogy imponáljunk vele az ország határain belül és kivül, barátnak és ellenségnek egyaránt. A király Budapestre jön. Bécsből jelentik: A király április 26-án Budapestre megy a delegáció megnyitására és körülbelül négy hétig, május végéig marad a magyar fővárosban. Közben Gödöllőn is fog tartózkodni. szony ment előttem a férjével. Nyugodtan félretoltam a férjet, megcsíptem az asszonyka állát és igy szóltam ihozzá: — Uncili, smuncili, Ihacaeáré. A következő pillanatban, rémles pofont kaptam. De én egy cseppet sem ijedtem meg. Hangosan fölkacagtam és nagy bátran igy szóltam: — Hát látni szeretném, mer-e még egy pofont adni. Kaptam még egy pofont, mire én bátran nekimentem a férjnek és bátran meg akartam verni, de, sajnos, erősebb volt nálam és védekezés közben gyáván és halotthalványan remegve ugyan, de pofonvágott, mert ő erősebb volt. Kaptam még néhány pofont, bátran mondhatom, hogy lehetett öt is, mire a férj remegve és fogvacogva nézett rám, mert olyan bátran viselkedtem és remegve védekezett megint és védekezés közben, mivel, sajnos, erősebb volt nálam, kiütötte három fogamat, mire bátran nekimentem, mire ő sírva fél elméiben és ijedtében ismét védekezett és beverte a fejemet és belépett a gyomromiba, mire gyáván: elszaladt, én pedig bátran ott maradtam. Felépülésem után elmentem megint a német tanárhoz és bátran fölszólítottam, hogy varrja össze megint az elvágott idegszálat, mert különben nagyon megverem. Bátran kijelentettem, amit ezelőtt soha se mertem megtenni, hogy én gyáva akarok lenni, az sokkal jobb. A tanár megijedt és összevarrta az idegszálat. Kezet csókoltam neki, félénken megkértem, várjon a fizetésre és azóta elég jói érzem magam. Csak egyet sajnálok. Hogy abban az időben, mikor még át volt vágva az idegszál, elfelejtettem megmondani a véleményemet Lajos barátom1 legújabb versedről. U. i. Ezt a humoreszket még akkor Írtam, mikor még nem varrták össze az idegszálat. A délvidéki árviz. — Község a tengerben. — [Roskadozó házak. — Veszélyben Pancsova és Nagybecskerek. — (Saját tudósítónktól.) A Duna vizállása tegnap délután öt órakor — mint Pancsováról jelenti tudósítónk — elérte már a hat méter kilencven centimétert. A Pancsova—kubini ármentesiitő társulattól nyert értesülés szerint, a viz további növekedése vártható s miután a kulminálás legjobb esetben csak szombatra remélhető, minden valószínűség szerint el fogja érni az 1895-iki nagy árviz alkalmával észlelt magasságot, a 7 méter 33 centimétert. Azi 1895. és 1897-ben megerősített, szélesebbre alapozott és magasabbra emelt hatalmas töltés azonban, szilárdan és rendületlenül állja az óriási víztömeg szörnyű nyomását s sértetlenül kibírja majd ezt a mostani nagy árvizet is, ha csak valami irtózatos vihar közbe nem jő. Egy szemtanú ma a következőket irja nekünk: Elhaladunk a belgrádii vár mellett, bekanyarodunk a Borcsa vizébe s pár percre rá előttünk áll a vízben úszó község. Közvetlenül az emeletre épített községháza előtt horgonyzunk le. Ez még száraz hely, a legmagasabb ponton fekszik. Szemben áll vele a templom, annak az ajtaját már a hullámok nyaldossák. Egy hét óta nem harangoztak benne, mái egy hét óta nem tartott benne a pap istentiszteletet. A községháza udvarán kocsik, szekerek, elcsigázott 'lovak, aszottá soványodott szarvasmarhák. Mind berakásra vár. Maga a községháza még II. József császár idejében épült. Itt tartotta a kalapos király a törökök ellen vereséges háborújában főhadiszállását. Vén ház, ócska, roskadozó fa-tetővel. A jegyzőt és családját kilakoltatták belőle, csak még az irodahelyiség van ott egy szobában. Lent az utca egy méter magas vízben áll, rajta 70—80 csónak, a velencei lagunákra emlékeztetve, ha az emberek arca nem volna olyan szomorú. Ha Budapesten egy uri gavallérnak megfojtják a szeretőjét, lázban ég félmillió ember s az újságok egy hétig cikkeznek róla. Ha a fővárosi kültelkeken egy betöréses lopás vagy rablás történik, vagy egy pénzintézet tisztviselője elsikkaszt 100,000 koronát, az öszszes budapesti napilapok tiz napig élnek ebből a szenzációból. Itt, hetvenkét ezer holdról, ezer és ezer embernek a jólétéről, az életéről kellene beszélni! És egy hang sem szólal föl az egész országban! Az ár mentesítő .társulat mérnöki kara, élén Ullmer József társulati igazgatóm!, éjjel-nappal felváltva fáradhatatlanul dolgozik az árvízvédelmi munkálatokon. Pianosován a felsővárosban tegnap a Crepajai-ut és Damjanich-utca közötti csatornában a Temes-vizét az ár felnyomta az utca sízintjén fölül s a viz elöntötte az utcákat. A csatornát a városi mérnöki hivatal körtöltéssel zárta el s a vizet gőzszivattyuval szívatja fel s dobatja vissza a Temesbe. Az Alsó Temessoron a Dunagőzha józási Társaság hajóállomásától a Thököly-utcáig terjedő 8Ö0 méter hosszú csatorna is több helyen felszakadt a Temes folyó vizének nagy nyomása következtében. Az lalsó részebet a viz elöntötte s miután további csatornaszakadás várható, a vészbizottság tegnap esti ülésében ugy határozott, hogy teljesen elzárja addigra, mig a nagy vízállás tart, a Temesbe ömlő nagy gyűjtőcsatornát s az eddig felgyülemlett vizet két 6 és 8 hüvelykes gőzszivattyuval szivattyúzza vissza a Temesbe. Ha nagyobb esőzés nem lesz, ugy e munkálatok eredményre n Értesítés. ú Telefon 1203. sz. Kárpitos m MrHinelj tín ldfizclfirg is Dós választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rfien és olcsón eszközöltetnek. :: 53 kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szánt' 23