Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-04 / 79. szám

1914. április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 11. vezetnek, de nagyold) esőzés esetén a gyűjtő­csatorna eltömése folytán ,a város nagy ré­sze viz alá kerülhet. A bárányos! és .borosai árvízkárosultak között ma osztotta ki a pan­csovai főszolgabírói hivatal ,aa alispán ál­tal utalványozott 700 zsák krumplit ós 700 darab kenyeret. Hasonló a veszély Nagybecskereken is. Ma reggel ,a városnál? már két oldaláról is jelentették, hogy Bogának vize az éjszakai újbóli rohamos áradás folytán bejött .az ut­cákba s a pincéket is megtöltötte viizzel. Az egyik rósz az Amerika városrósz nyugati ol­dala, az Arany János- és Bajza-utcák, a má­sik rész a. vásártérnek ,a. folyóhoz lenyúló ré­sze. (Ezek közül, az .amerikai rész vain legin­kább érintve, még pedig több részről. Az at­let.ikai-klub tenníszpá.lyájáit mára már egé­szen elborította .a viz, hason! óképpen a Se­lyem-utcát, ahol térdig ér már a viz. Az Arany János* és 'Bajza-utcák keresztezésénél egy tó képződött, amely megakasztotta a for­galmat s a viz a házak legszéléig húzódott föl. A házak pincéinek javarésze itt megtelt vízzel, mely ,az esővizlevezetőárkokon ömlött át a Bogából. Itt az árkok (nyúlásait elltömet­te a hatóság, de a víztől meglazult földön ke­resztül ínég mindig szivárog a viz s félni le­het, hogy li,a még árad a Bega, ugy az egész tömést el fogja mosni. A vásártérnek a Regára lenyúló részét szintén elöntötte a víz s a szélső utcákat itt is eltorlaszolta a Beg,a vize. A hatóság emberei nagy buzgal­mat fejtettek ki, hogy a viz útját lehetőség szerint meggátolják. A folyammérnöki hiva­tal jelentése szerint, most jön az Óbega .leg­nagyobb árhulláma, amely ma Csenénék kul­minál. Az árhullám Klekknél fog beömleni a Bega-csatornába s egy-két nap múlva Becs­kerekre ér. Ez az árhullám igen veszedelmes, mert a Bega .amúgy i.s elérte a legmagasabb vízállást s a vizet még inkább meg fogja da­gasztani. A vármegye más vidékein az át­veszed elemtől egyelőre csak Borcsa és Bárá­nyos községek szenvednek. Itt a helyzet még mindig változatlan. A két község viz alatt van s ma .is több ház dőlt össze. Pancsováról jelentik: A Duna vázállása még mindig emelkedik, ma délután elérte a 7 métert. Az áradás azonban már lassúbb s amint tegnapi számunkban megírtuk, pénte­ken, legkésőbb szombaton reggel kulminál­ni fog. Pancsován az ármentesiitő társulat ál­tal elzárt Topolya vize benyomult a Náddá érbe, azt teljesen megtöltötte s bár az ár­mentesitő társulat gőzszivattyui szakadatla­nul dolgoznak, nem képesek átszivattyúzni a nagy víztömeget a Dunába s a Nádela a vá­rosnak ia bavanistei ut felé eső alsóbb fek­vésű részeit ©Döntéssel fenyegeti. A várói mérnöki hivatal a védekezésre mindent meg­tett. Nagy becskerekről jelentik: Az éjszaka folyamán a Bega mintegy tiz centiméternyit áradt. Az uj áradás folytán .a viz az Atléti­kai Klub hajóházának ajtajáig emelkedett, •elborította az egész vontató partot s már az Erzsébet-liget egyes részeibe i.s beszivárgott. A Széchenyi-part utcarészének felét a kaná­lison átömlő viz szinte ellepte. Tisza beszédének hatása. Politikai kö­rök felfogása szerint Tisza István grófnak a román liga legutóbbi ülésével szemben elfog­lalt álláspontja az egyedüli helyes és kor­rekt. Tisza Istvántól távol áll, hogy az olyan­fajta társadalmi mozgalmakat, aminő a liga akciója, lebecsülje. Tisztában van az ilyen mozgalom jelentőségével, de másrészt nem is becsüld tul. Ha Tisza István annyit mond, hogy a mozgalmat éber figyelemmel kell ki­sérni, akkor mindent elmondott, amit a nyil­vánosság előtt mondott és politikai körökben teljesen tisztában vannak vele, hogy Tisza ezt a kötelességet nemcsak ismeri, de igen komolyan is fogja fel. Tisza nyilatkozatának jelentősége a bécsi sajtóban is tükröződik. A Neue Freie Presse szerint Tisza nyilatkozata egy nagyhatalom önérzetéhez méltó volt. Jelentős körülmény, hogy Tisza nem szólt a szoros barátságról, melyet Berchtold grót még a novemberi delegációban erősen hang­súlyozott. Tiszának van érzéke a nyilvános­ság iránt. Vele és benne él. Beszédének ér­téke abban van, ihogy ugy gondolkozik, mint a monarchia millió embere, ugy beszél, hogy a nép egyszerű embere is megérti és hisz neki. .Minden mérsékelt és tartózkodás mel­lett nem kerülheti el a figyelmet annak a mondatnak komolysága, amelyben Tisza a monarchia éberségét hangsúlyozza. A Reichspost szerint Tisza köszönetet érdemel azért, hogy beszédében világosan megszabta a román liga-gyülés értékének határát. nauijiinisBaie Fordulat az uj kórház ügyében. — Egy elkallódott és megkerült miniszteri leirat. - Állami kórházat nem, de meg­felelő államsegélyt kapunk. — (Saját tudósitónktól.) A mult év vé­gén Szeged város föliratot terjesztett a belügyminiszterhez, amelyben — mint is­meretes — állami kórházat kért Szeged­nek, abban az (esetben pedig, Iba az állam ezt nem teljesítené, bizonyos összegű ál­lamsegélyt, 'hogy az uj kórházat mielőbb fölépithesse. A föliratra Sándor János bel­ügyminiszter ez év januárjában válaszolt, a leirat azonban valahogy elkallódott és a tartalmáról nem tudott senki. Hivatalosan a tanács sem, a belügyminisztériumban nyert értesülés szerint csalk annyit, ihogy a miniszter állami kórházat nem adhat, államsegélyt azonban hajlandó adni. A miniszternek ez a leirata a legutóbbi köz­gyűlésen, amikor a kórház ügyét tárgyal­ták, természetesen szóba sem kerülhetett, minthogy a tartalmáról hivatalosan senki se tudott, pedig ha a közgyűlés előtt fe­küdt volna, a kórház ügye ma sokkal jobb utón haladna, minit amilyen útra a már­ciusi közgyűlés elhibázott határozata te­relte. Áfváros tanácsa néhány hét előtt föl­terjesztés utján kérte a leirat másolatának elküldését, amely pénteken le is érkezeit. A leirat tartalma uj fordulatot ad a kór­ház ügyének és megál'lapitható belőle 'az is, hogy a (közgyűlésnek ebben a kérdés­ben hozott ismeretes határozata teljesen célját tévesztette. A miniszter leirata határozottan mó­dot ad a városnak arra, hogy az uj kór­ház építését haladéktalanul rendelie el. mig ezzel szemben a közgyűlés belement abba, hogy a terveik átdolgozásával és a két rrtillió államsegélyt kérő fölirattal a kórház ügye a legbizonytalanabb termi­nusra tolódjék ki. íme a nagyfontosságú leirat szószerinti szövegében: A szabad királyi város közönségének, Szeged. Az állami kórház ügyében tett felter­jesztésére arról értesítem a Gimet, hogy az állami kórházat csak kivételesen és ott szán­dékozóm fölállítani, ahol annak létesítését már hasonló rendeltetésű egészségügyi in­tézmények hiányában a közegészségügyi ér­dekek parancsolólag megkövetelik. Mivel Szeged szabad királyi város mélyen átérzett szociális kötelezettségéből kifolyólag kórház­íentartási kötelezettségének eddig is eleget tett s a bábaügy rendezése s a trachoma le­küzdése céljából Szegeden oly állami intéz­mények létesíttettek, amelyek elsősorban a város polgárságának érdekeit szolgálják, a város törvénythatósági bizottságának 1912. évben hozott határozatában foglalt azon ké­relmét, ihogy a tervbe vett és a költségek fe­dezete szempontjából is letárgyalt városi közkórház helyett a már jóváhagyott építési tervek átvételével állami kórházat létesítsek, nem teljesíthetem. Megjegyzem azonban, hogy a város ezen kérelmének elutasítása nem jelenti egyszer­smind azt, hogy a város közönségét az előző tárgyalásokból ismert anyagi áldozdtokra kész törekvéseinek megvalósításában támo­gatni nem fogom s mivel az 1912. évi 67-ik törvénycikk módot nyüjt arra, hogy a kór­házépitő törvényhatóságokat készpénzben kii­utalható áll amsegél yiben részesítsem, ez al­kalomból arról is értesíteni Cimet, hogy a mennyiben az uj kórház építését, az eddig lefolytatott tárgyalások alapján megkezde­né, részemről is hajlandó vagyok megfelelő anyagi támogatásban részesíteni. Sándor Já­nos, belügyminiszter. Afölött már a közgyűlés' is napirend­re tért, hogy állami kórházait nem fog kap­ni Szeged. De, bogy 'az egyedül helyén­való és célravezető közgyűlési határozat az lett volna, amély a kórház haladékta­lan fölépítését rendelte volna el, ezt a vé­leményünket támogatja, sőt megerősíti a miniszteri leiratnak az a passzusa, amely azt mondja, ha az uj kórház építését az eddig lefolytatott tárgyalások alapján a város megkezdené, a miniszter hajlandó megfelelő anyagi támogatást nyújtani. Vi­lágos ebből, hogy a közgyűlésnek a kór­ház haladéktalan fölépitését kellett volna kimondani s csak azután fordulni fölter­jesztéssel a miniszterhez az államsegély kiutalása iránt, mert a miniszter a kór­ház fölépítésének elrendeléséhez köti az anyagi támogatás megállapítását. Annak pedig, hogy „az eddig lefolytatott tárgya­lások alapján" kezdjék meg a kórház épi­tését, semmi akadálya nincs, hiszen a mi­niszter elvben jóváhagyta a kórházi ter­veket s csupán apróbb változtatásokat ki­eEső kézbőg, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt | kaphatók, esetleg részletfizetésre Is.

Next

/
Thumbnails
Contents