Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-29 / 100. szám

2. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 29. ban a tanács a megoldásra már régen megérett és sürgetett ügyeket? Miért várt a közvélemény teljes felzúdulásáig a viz­kérdés rendezésével? Ezt a nagy munkát úgyis neki kell elvégeznie és 'ha önszán­tából, a saját 'kezdeményezésére és a sa­ját erejéből teszi, méltóvá válik arra a bi­zalomra, amelyet előlegeztek neki és meg­óvja a nyilvánosságot olyan közgyűlési látványosságoktól, amelyek kellő eredmé­nyek; nélkül a legjobb esetben szereplési formáknak tekinthetők. Tizenhárom szavazókör lesz Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A kedden délelőtt tartott tanácsülésen Taschler Endre főjegy­ző az uj választási törvény alapján javas­latot tett a szegedi szavazókörök uj beosz­tására vonatkozólag. A főjegyző a szegedi választó kerületet tizenhárom körzetre oszt­ja, amelyből négy körzet jut az első, öt kör­zet a második és négy körzet a harmadik ke­rületre. A felosztás a következő: Első választókeriilet. 1. körzet: Újszeged egész területe, Tisza. LajosJkörut páros olda­la a Dugonics-térig, a-Dugonics-tér délre né­ző oldala, Somogyi-utca délre néző oldala a Tisza-partig, az Erzsébet-rakpart a Somogyi­utcától, a Tisza Lajos-körűt a felső végéig. 1932 választ, köztük 300 munkás. 2. körzet: Felsőtiszapart, Római-körut, Brüsszeli-körűt páros oldal®, Csongrádi-sú­gárut páratlan, oldala, Szentistván-tér nyu­gatra néző oldala, Vidra-utca (nyugatra né­ző oldala, Tisza Lajos-körut páratlan oldala a Felsőtiszapartig. 981 választó, köztük 180 munkás. 3. körzet: Vidra-utca keletre néző oldala, a Szentistrván-tér északra ós keletre néző ol­dala, Csongrádi-sugárut páros oldala, Párisi­körnt. és Londoni-körut páros oldala, Dugo­nics-tér délre néző oldala a Tisza Lajos-kör­utig. 1056 választó, köztük 200 munkás. 4. körzet: Somogyi-utca páros oldala, a Dugonics-tér északra néző .oldala, a Kálvá­ria-utca páros oldala, Berlini körút páros, Béesi-körut páratlan oldala, Oldal-utca pá­ratlan oldala, Bánomkert-sor, Erzsébet-rak­part a Somogyi-utcáig. 1070 választó, köztük 175 munkás. Második választókerület. 1. körzet: Fel­sőtiszapart a Római-köruttól kezdve, Etelka­sor, Gyevi-sor a Vásárhelyi-sugáruitig, Vá­sárhelyi-sugárut páratlan odala, a Római­körut páratlan oldala. 801 választó, köztük 415 munkás. 2. körzet: Vásánhelyii-sugárut páros olda­la, Gyevi-sor, Makkoserdő-sor, Fertő-utca a Pacsirta-utcáig, Pacsirta-utca páros oldala, Kossuth Lajos-sugárutnak páratlan oldala és a Pacsirta-utcától a PárLsi-'körutig terjedő ré sze. 878 választó, köztük 436 munkás. 3. körzet: Pacsirta-utca páratlan oldala, Körtöltés-sor, Siha-utca, Dülő-ut, rókusi pá­lyaudvar, Kossuth Laj'Os-sugárut páratlan oldala a Pacsirta-utcáig. 884 választó, köz­tük 476 munkás. 4. körzet: Kossuth Lajas-sugárut páros oldala, Pultzalitábornagy-utca páratlan olda­la, Dorozsmai-sor s Hajnal-utcáig, a Hajnal­utca páratlan oldala, .Móra-iutca páratlan ol­dala, Berlini-körut páratlan oldala a Móra­utcától kezdve, a Londoni-körut páratlan ol­dala. 918 választó, köztük 473 munkás. 5. körzet: Hajnal-utca páros oldjál a, Kor­da-sor a Rákóczi-utcáig, a Rákóczi- és Vas­pálya-utca páratlan oldala, az Indóház-tér középvonala, személypályaudvar, Tisza-pá­lyaudvar, vasúti töltés (Bánomkert-sor kö­zépvonala), Oldal-utca páros oldal, Bécsi­körut páros oldala, Berlini-körut páratlan ol­dala a Móra-utcáig. 941 választó, köztük 490 munkás. Harmadik választókerület. 1. körzet: A város többi része a körtöltésen belül fekvő részekkel. 1156 választó, köztük 500 munkás. 2. körzet: Domaszékii, feketeszéli, nagy­széksósi, röszke-szentmihályteleki .kapitány­ságok. 1071 választó, köztük 66 munkás. 3. körzet: Átokházi, csorvai, királyhaLmi, mórahalmi, zákányi kapitányságok. 921 vá­lasztó, köztük 80 'munkás. 4. körzet: Balástyai, csöngőiéi, fehértói, gajgonyai, öszeszéki, szatymazi kapitánysá­gok, Bakitó, Rácok kertje. 1034 választó, köz­tük 90 munkás. A javulás utján. — A király állapota. — (Saját tudósítónktól.) A király állapota nem javu'l olyan gyorsan, mint vasárnapi és hétfői állapotából várni lehetett volna. A hu­rut oldódása, amely vasárnap éjjel kezdő­dött és vasárnap, valamint tegnap is kielé­gítően haladt előre, ismét megakadt és erre vezethető vissza, hogy a király a mult éjjelt nem töltötte olyan jól, mirít a két előző éj­szakát. Az orvosok azt 'hiszik, hogy az oldó­dás csak átmenetien állapodott meg. és hogy a király ennek ellenére 'is halad a javulás utján, bár lassan. Tegnap a király rendkivül friss volt és még nagyabb munkaprogramot végzett el, mint az előző napokon. A fogadásoknál a ki­rály, nem hallgatva az orvosok intésére-, nem kímélte magát a beszéd közben és en­nek tulajdonítható, hogy éjjel a köhögési in­ger erősödött. E miatt a király többször föl­ébredt álmából. A köhögést bő nyálkaválasz­tás kíséri és igy a köhögés nem olyan fájdal­mas. Mikor a király fölkelt, nem látszott le­hangoltnak. Első reggelije után azonnal mun­kához fogott. Jó étvágygyal fogyasztotta el a második reggelit és fáradtságnak nyoma sem vo'lt rajta. A király ma délelőtt is meg­tartotta a szokásos fogadásokat, azonban orvosa kérésére kímélte magát a beszédnél. Az idő szép volt ma és a király betegsége óta ma délben először sétált a schönbrunni kastély nagy képtárában. A képtár erkély­ajtait előzőleg kinyitották, hogy friss leve­gő jöjjön be a képtárba, mert ez a király hu­rutjának legjobb gyógyitószere. •Mint a Neues Wiener Tagblatt-al jól értesült helyről közlik, a hurut oldódásának megállapodása nem ad okot a nyugtalan­ságra és az orvosok kijelentik, hogy a ki­Estére kifáradva, boldogan mentek a szállodába, ahol laktak. — Fent vacsorázunk ugy-e, — kérdezte a férfi. — Nem, nem ,— mondta a leány, — mit gondolnának rólunk? Lent vacsoráztak hát az étteremben. A férfi' (kikeresett egy sarkot, ahol [lehetőleg rejtve voltak, ott leülitek. Cigány játszott;, a terem tele volt. Vacsoráztak. A leány jókedvűen evett, a férfi egy-egy csókot lopott a kezére és édes bort töltögetett neki. A terembe két konyhaszolga jött be; — széles deszkalapon egy óriási halat hoztak és letették a terem közepén egy üres asz­talra. Az emberek érdeklődve fordultak oda: milyen óriási állat! A hal ott feküdt az asztalon. A leány riadtan kapta föl a fejét. — Ni, a mi halunk. Az volt. Ugyanaz az óriási pikkelyes szörnyeteg. De már nem csapkodott. Feküdt a deszkalapon mozdulatlanul, csak a kopol­tyui jártak. Kopoltyui, lélegzőszerszámának e nedves fedői egyre mozogtak. — Lassan, ütemesen, szabályosan, mint valami gépezet mozgólapja: egy-kettő. A férfi bort öntött és a leány azt mon­dotta neki: — Nézze csak azt a halat. — Az ám, — mondta a férfi. — még él. Bámulatos ereje van az egy ilyen bestiá­nak, — hogy eddig bírja a levegőt. A leány elhallgatott. A villát és a kést letette és. nem evett többet. A férfi hiába kínálta borral is, a halat nézte rémült szem­mel. A kopoltyuk mozogtak. Az a szegény vizidög iszonyú kínokat szenvedhetett a le­vegőn. Élni nem tudott és nem tudott el­pusztulni sem. Az emberek közömbösen fe­csegtek, a cigány játszott, tányérozott, vil­lák csörömpöltek és a szegény hal ott feküdt az asztalon. A kopoltyui szüntelenül jártak, szakadatlanul, szünet nélkül mozogtak, — szabályosan: egy-kettő. / — Most ugy-e haldokol? A férfi boszankodva válaszolt: — Ugyan szivem, ne törődjék azzal a •hallal. Kivitetem innen, ha inem akarja látni. A leány nem tudta szemét elfordítani a halról, a szüntelenül mozgó kopoltyukról. — Sárikám, édes! '— könyörgött a férfi. A leány fehér arccal hanyatlott hátra a székén. Az ájulás környékezte. A férfi a karján vitte ki a teremből, fői a szobájuk­ba. A (szerelmes éjszakám rosszul vollt a leány. A férfi a csókjaival akarta elíeletjet­ni vele azt, ami bántotta. A leány fáradt volt és aludni szeretett volna, de alig, liogy el­aludt, fölriadt: — A hal . . . A férfi könnyezett. — Sárikám, kicsi leánykám, ne gondol­jon rá. Reggel felé elaludt a leány. Déltájban fölkelt és megint friss volt és jókedvű. A férfi mámoros örömmel csókolta. — Sárika! Sárika! Sétáltak, csókolóztak, nevettek. Az ebé­det a szolbájukba hozatták föl. A férfi sie­tett, a pincérre bizta, állítsa össze a me­nüt. A leány megint jókedvűen evett, bort is ivott. A pincér egy tálat hozott be és oda­nyújtotta a leánynak, hogy vegyen. A tá­lon szép, sima, egyenlő szeletekben puha, fe­hér, friss halhús fekszik. — A hal, — mondja a leány és ájul­tan esik le a székről. . . . Este visszautazott Budapestre, a sárosba, a piszkosba és hetekig reszketve kerülte a férfit. i mm es mm n nini i s első kézből, nagy választékban csakis az MiMml Ostor Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre Is.

Next

/
Thumbnails
Contents