Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-29 / 100. szám

1914. április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 11. rály a gyógyulás utján van és bár lassan, de mégis halad a teljes javulás felé. Ma megjelent a királynál Ferenc Fer­dinánd királyi herceg trónörökös és tanács­kozott vele a delegáció megnyitásáról. Ez alkalommal bizta meg a király a trónörököst a Fejérváry báró temetésén való képvisele­tére is. agbxaasbabbssaisssbbesaaaeasaaaiiaasceasbbaaimbsbaaai (Saját tudósítónktól.) A város taná­csa 'kedden délelőtt Cicatricis Lajos dr. főispán elnöklésével ülést tartott, amelyen a szerdai közgyűlés ügyeit készítették elő. Ennek a tanácsülésnek a formai érdekessé­gén kivül, amely abban nyilvánült, hogy Cicatricis Lajos dr. először elnökölt a ta­nácsban, különös jelentőséget ad az, hogy a főispán a munkaasztalnál is — program­jához hiven — ugy mutatkozott be, mint aki igazán első akar lenni a tisztviselők között a város érdekeiért való munkálko­dásban. Alig került a tanácsülés asztalára olyan városi kérdés, amely felől előzete­sen behatóan ne informáltatta volna ma­gát s alig volt a fontosabb ügyek között olyan, amelyikben tisztán a közönség ér­dekeit szolgáló tárgyilagos kritikájának ki­fejezést ne adott volna, még akkor is, ha ez a tanács tagjait kissé kellemetlenül érintette. Amikor azt látta, hogy az indít­ványok egész lavinájával ostromolja a közönség a város hatóságát, nem hall­gatta el ezt az apercu-jét. — Ugy látszik, iti\ kívülről kormá­nyoznak mindent. Azután sorra jöttek a többi ügyek, amelyeknél a főispán megint csak csodál­kozásának adott kifejezést. A Wimmer­féle inditvánnyal kapcsolatban emiitette meg, hogy sok olyan égetően fontos kér­dése van a városnak, amelyeknek nincs a tanácsban reprezentánsuk. Ilyen az uj kórház ügye és a régi kórház adminisztrá­lása. Azt a véleményét fejezte ki, hogy a mai rendszeren és a mai állapotokon vál­toztatni kell és pedig ugy, hogy a város­nak legyen beleszólása a kórház ügyeibe: legelsősorban. Majd a szegedi paprika vé­delméről nyilatkozott. A főispán kijelenté­se szerint azokat a vállalkozókat, akik spanyol paprikát hozatnak Szegedre, hogy a valódi szegedi paprikával keverve, in­nen mint szegedi paprikát küldjék szét a világba, ép ugy kellene büntetni, mint a borhamisítókat. — Magyarán mondva: ez csalás és kíméletlenül kell eljárni a visszaélőkkel szemben, mert Szeged egyik legelsőrendii érdeke forog kockán — mondotta Cicat­ricis Lajos dr. és megígérte, hogy a maga részéről is mindent el fog követni a sze­gedi paprika hírnevének védelme érdeké­ben. Schönbrunsnból jelentik: őtfelsége álla­potáról ma azt közlik, hogy az elmúlt éjsza­kát köhögés időnkint megzavarta ugyan, de egészben véve az éjszaka jól telt el. Étvágy, erőbeli állapot és közérzés teljesen kielé­gítő. a tekintetes Tanács tagjaival. Remélem, hogy főispáni működésemben mindenkor ta­lálkozni fogok az urak jóakaratával és meg­értésével, viszont a magam részéről biztosí­tom a tekintetes Tanácsot, hogy ugy a vá­ros közönsége érdekeibe vágó közdolgokat, valamint a tisztviselők érdekeit mindenkor a legnagyobb készséggel fogom támogatni. A 'főispán szavaira Bokor Pál helyettes­polgármester a következőkben válaszolt: — Ugy a város tanácsa, mint a magam nevében köszönöm a főispán ur biztató sza­vait s ama meggyőződésemnek adok kifeje­zést, hogy a tanács eddigi munkásságát a főispán ur vezérsége alatt még fokozottabb mértékben fogja folytatni. Ezután a közgyűlés élé kerülő ügyök tárgyalására tértek át. INDÍTVÁNYOK. Magyar József indítványa került sorra először. Az indítványt keddi számunkban részletesen ismertettük. Azt kívánja az in­dítványozó, 'hogy a csatornázási kirendelt­ség terveit mellőzzék és Balogh Lajos nyu­galmazott százados tervei szerint csatornáz­zák a várost. A tanács azzal a javaslattal terjeszti az indítványt a közgyűlés élé, hogy részletes megvitatás céljából adják ki a mű­szaki bizottságnak s ennek a véleménye alapján tegyen a tanács előterjesztést a ju­niusi közgyűlésnek. Kiss Gyula a Nagy-kör­uton belül fekvő összes utcák gázvilágitással való ellátását sürgeti indítványában. A ta­nács javasolja, utalják az ügyet a mérnök­séghez költségvetés készítése céljéból. Kör­mendy Mátyás a Feltámadás-utca csatorná­zását kéri. A tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől költségvetés készítésére. Pillich Kálmán azt indítványozza, hogy a város Ger­liczy Ferenc bárónak a Tisza túlsó oldalán levő birtokaiból vásároljon meg 24 holdat hatvanhatezer koronáért. A gazdasági bi­zottság drágának véli ezt az összeget s kü­lönben sem tartja célszerűnek az üzletet a városra. Ezen az alapon a tanács sem pár­tolja az indítványt. Kormányos Benő dr. azt kéri, hogy a köztisztasági telep csatornáját ne a Szűcs-utca fedett csatornájába kapcsol­ják, hanem a Makkoser.dő-soron levő árok­ba vezessék. A tanács javaslata az, 'hogy a végleges feltöltésig a szennyvizek levezeté­sére átmenetileg külön csatornát építtessen a város. Magyar Péter a közvágóhíd váró­termének kibővítését, az Apácza- és Galamb­uteák rendezését kéri még ebben az évben. A tanács az indítványt pártolja. Szmollény Nándor a tisztviselők családi pótléka érde­kében nyújtott 'be indítványt. A tanács ja­vasolja a közgyűlésnek, hogy ezt a kérdést a pénzügyi- és a szervezőbizottságokkal tár­gyaltassa le. Kormányos Benő dr. azt indít­ványozza, hogy a városi főgimnázium öt ta-. uárának adjon a város évenkint és fejenkint 400 korona utazáisi segélyt/ külföldi tanul­mányútra. A tanács azt javasolja, hogy ezer koronát szavazzon meg a közgyűlés két, esetleg több gimnáziumi tanár számára. Fir­bás Nándor a harmadik polgári iskola lé­tesitését sürgeti inditványában. Lantos Béla a Széki ü-ügy gyei kapcsolatiban indítványoz­za, hogy a közgyűlés fejezze ki ragaszkodá­sát Rákóczi emléke iránt és a Rákóczi-szo­bor két 'reliefjére 5000 koronát szavazzon meg. A FŐISPÁN AZ UJ ÜGYOSZTÁLYRÓL'. Wimmer Fülöpnek az uj tanácsi ügy­osztály és egy kereskedelmi tanácsosi állás szervezését célzó indítványát tárgyalták ez­után. Az indítványt részletesen ismertette a Délmagyar ország. A tanács olyan javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy mondja ki, hogy az uj ügyosztály szervezését szüksé­gesnek tartja és utasítsa a tanácsot, hogv a szervező bizottság meghallgatásával a szer­vezésre vonatkozólag részletes javaslatot terjesszen a májusi közgyűlés elé. Az inditvánnyal kapcsolatban Cicatricis Lajos dr. igen érdekes kijelentéseket tett. — Ez is azt bizonyítja, — mondotta — hogy az egyes ügyosztályok munkája any­nyira fölszaporodott, hogy sok fontos ügy elintézésére nem is marad ráérő idő. Néhány évvel ezelőtt éppen a megíorditottja volt en­nek az állapotnak. Akkor még a meglevő tanácsi ügyosztályokat is redukálni akarták. Pedig az én nézetem az, hogy az indítvány­ban emiitett kérdéseket a mai öt tanácsi ügy­osztály keretében is el lehetne intézni, de nem minden ügynek akad reprezentálója a tanácsban. Itt van például a kórház ügye. Az uj kórház építése és a régi kórház adminisz­trációja a 'tanácsban njnes képviselve. Bokor Pál: Azért van a kórházi bizott­ság. Cicatricis Lajos dr.: A kórházi bizott­ságnak a kórház adminisztrációs ügyeibe semmi 'befolyása nincs ,ez az én tapasztala­tom. A kórházi bizottság éppen olyan szak­bizottság, mint a gazdasági, vagy a műsza­ki, vagy a pénzügyi bizottság. De beleszó­lása nincs a kórház adminisztrációjába. Bokor Pál: Ennek az az oka, hogy a mi­niszter a kórház gazdasági ügyeiben magá­nak tartja fönn az intézkedés jogát. Cicatricis Lajos dr.: Akkor meg arra kell törekedni, hogy a városnak legyen minél több beleszólása a kórház dolgaiba. A mai rendszer nem helyes a város érdekei szem­pontjából, azon változtatni kell. Én a magam részéről különben mindent el fogok követni arra nézve, hogy az uj kórház mielőbb föl­épüljön és hogy a kormány részéről is mi­nél nagyobb anyagi támogatásban részesül­jön a város. A tanács tagjai éljenzéssel feleltek a fő­ispán szavaira. A SZEGEDI PAPRIKÁÉRT. Csonka Gergely és Pick Jenő törvény­hatósági bizottsági tagoknak a szegedi pap­rika védelmére vonatkozó indítványait is­mertette most Balogh Károly pénzügyi ta­nácsos. A tanács az indítványokat azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy: írjon föl a város a kormányhoz, hogy az u) vámszerződések megkötésénél szigorúbb fel­tételekhez kösse a spanyol paprika behozata­lát, másrészt törvényes uton intézkedjék, hogy szegedi paprika név alatt csakis Sze­geden termett paprikát szabadjon forgalom­ba hozni; végül kérje föl a közgvütés a főis­pánt és a város két országgyűlési képvise­lőjét, hassanak oda, hogy a szegedi paprika jóhirneve a külföldi visszaélésekkel szemben biztosíttassák. Cicatricis Lajos dr. azt a véleményét fe­jezte ki, hogv az élelmiszer-törvény kereté­ben már most lehetne gondoskodni a szegedi paprika védelméről. — Azt hiszem, — mondotta, — hogy a főkapitány módot tudna találni erre. Mert miért hozzák be külföldről Szegedre a pap­rikát? Csalási szándékkal. Meg kellene tehát honosítani a nyilvános ellenőrzést az összes vállalkozókkal szemben, szisztematikusan. Akikről aztán kitűnik, hogy keverik a szegedi paprikát és valódi szegedi paprika néven A tanács ülését Cicatricis Lajos dr. fő­ispán a következő szavakkal nyitotta meg: — A munkaasztalnál — mondotta — most van szerencsém először együtt lenni A FŐISPÁN ÉS A TANÁCS. A SZERDAI KÖZGYŰLÉS ÜGYEI.

Next

/
Thumbnails
Contents