Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-26 / 98. szám

Szerfcesztőség Kárász-utca 9. Ts2lzJa.Dsz.3jm: 365. Egyes sxim ára í« fiitér. ÉLŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 — félévre . . K 12negyedévre K 6'— így hónapra K 2ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81, Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 98. szám. Vasárnap, április 26. Kelet felé. A németetk és franciák már megegyeztek a 'kisázsiai vasutak kérdésében és egészen rövid idő kérdése, hogy az ebben a kérdésiben érdekelt összes országok egymással megegyezésre jussanak. A megegyezés következtéiben az 'anatóliai, valamint a bagdadi vasutak, továbbá a szíriai és északanatóliai vasutak egymáshoz való viszonyaiban az érdekelt német, francia és angol hatalmak között részletes megállapodások létesültek és résziben még ezután fognak létesülni, ami a kisázsiai vasutak kiépítésének ügyét jelentékenyen elő fogja mozdítani. Kétségtelen, hogy ezeknek a vasutaknak gyors kiépitése egészen uj vonalakat fog megnyitni a távoli Kelet felé, másfelől ia jelentékeny fejlődésre hivatott és a vasútépítés következtóben teljesen az európai kultura befolyása alá kerülő kisázsiai tartományokat egészen közel fogja hozni Európához. Már ma is rendkívül nagy érdeklődést kelt iá kérdés, minő átalakító 'hatással lesznek az uj vasúti vonalak a Kelet *és Nyugat eddigi forgalmára és minő eltolódások fognak az uj útirányok következtében előreláthatóan bekövetkezni. A nemzetközi áruforgalom Európa és a távoli Kelet között ma csaknem teljesen a tengeren és a szuezi csatornán keresztül bonyolittatik le, mert ez az útirány közvetlen és olcsó összeköttetést biztosit a távoli Kelet összes 'kikötőihez. Ezzel az útiránnyal szemben az áruforgalom terén a kisázsiai utvonalak megépitésével sem számithatunk jelentékeny változásokra. Legföljebb arról "lehet szó, hogy bizonyos árucikkek, amelyek a költségesebb szállítást elbírják, a kisázsiai vonalakat használnák aikkor is, iha azoknak felhasználása többszöri átrakodással is lenne egybekötve. Ebben az irányban a kisázsiai vonalak fokozni fogják a Konstantinápolyba irányuló vasúti forgalmat és megfelelő tarifapolitikával esetleg elérhetjük azt, bogy a Nyugat- és Közép-Európából Kelet felé irányuló átmeneti forgalom egy részét a magunk javára biztosithatjuk. Ez a forgalom azonban, amint arra már rámutattunk, nagyobb méreteket csak akkor ölthet, ha a kisázsiai török tartományok és a mögöttük levő kontinentális országok gazdasági fejlődése jelentékenyen emelkedik, mert ebben az esetben a forgalom ép ebben az útirányban jelentékeny méreteket öltbet. Ez az útirány azonban még távol van attól, hogy már gyakorlati aktuá'litásra | számithasson. Alig egy hónappal ezelőtt j azonban nagy ünnepiességek között meg!j kezdették az úgynevezett larissza—szaloj nitki vasútvonal épitését, amivel Görögor| szágnák régi vágya megy teljesedésbe. Ismeretes, hogy Görögországot Európa többi részedtől szárazföldi ösíszekötltetós tekintetében teljesen elzárta ellenkezése, amelylyel Görögországnak vasúti csatlakozását a keleti vasutak szaloni'ki-i vonalához következetesen megtagadta. A háború okozta elváltozások, illetőleg hóditások következtében eze'k a területrészek Görögország fennhatósága alá kerültek és a vasúti csatlakozás 'kiépítésének mi sem áll az útjában. Az alig 100 kilométer hosszú vasúti vonal kiépítését a görög kölcsönnel kapcsolatban a franciák szerezték meg, a kik viszont jó árban eladták a Pireusztól a régi török határig terjedő vasúti vonalnak részvényeit a görög kormánynak. Szóval a franciák egészen ügyesen kereskedtek. A régi fővonalat jól értékesítették, mig a most építendő rövid vonalat, de a mely Európával a közvetlen kapcsolatot lesz hivatva megteremteni, mégis a maguk számára biztosították, nem szólva arról, hogy magukra a keleti vasutákra is befolyást tudtak szerezni. Hogy a görög kormány minő súlyt helyez a vasúti vonal gyors kiépítésére, kitűnik abból, hogy amennyiben a vasúti vonal tizenkét hónap alatt kiépül, a francia társaság egy millió frank jutalmat kap a görög kormánytól, viszont 18 hónap alatt az uj vonalnak a szerződésben megállapított birság terhe Fekete fuvar. Irta: Szekula Jenő, Virradt. Fekete árnyék borult a tájra. Az automobil vésztjósló tülköléssel rohant az elhagyott erdei uton keresztül. — Csak ideién elérnénk Ruszkinócra, csak idején odaérnénk — suttogta a softor kábultan maga elé. Az árokparti fák fázósan integették feléje. A csupasz fenyők megremegtek a Hajnali szélben. A felhők mintha összeolvadtak volna egészen a kísérteties hegyvidékKCi. A soffőr titokban keresztet vetett magára. - Kár volt talán ilyen korán útra Kelnem — mormogta. — A grófom talán meg is fog szidni érte. Hiszen délelőtt is ráértem volna. Különös és 'megmagyarázhatatlan oajsejteimek gyötörték. Hátranézett. A kocsi belseje villamfénnyel ki volt világítva, de üres volt egészen. A 'kék selyemülésen titokzatos női belépő szétterítve. Az ur és az urnő nyilván valami közeli fürdőhelyen töltik az estét, mig a soffőr a kora hajnali órákban kénytelen volt útra kelni. — Psak el ne tévesszem az utat — suttogta s a foga összeütődött az előre érzett, de megmagyarázhatatlan ijedelmektől. Ezer méteres szakadékok fölött száguldott el az automobil. A halványaöld égen, mint valami megriasztott vándor futott át a telehold, ijedten rejtve el fakó arcát csupasz felhőkárpitok alá. Előtte 'hatalmas fenyőóriások meredeztek. Hirtelen meredek hegyoldalhoz ért. A soffőr ijedten kapott a kormánykerék után. Kezét a szemernyője 'fölé illesztette. — Nini ... az ördög áll amott a keresziuton — dadogta a rémülettől 'halálsápadtra vált arccal. Nem az ördög volt. Csak egv zöld vadászkalapos férfi. De a toll ugy meredezett fö! a süvegéből, mintha szarvak nőttek volná ki a homlokából. S az arca is fekete voit egészen a virradat kábító világosságában, mintha puskaporiüzben és a pokol tüzében fogantatott volna ez az ábrázat. Két kezét magasra emelve, már messziről integetett a soffőr felé. — Álljon meg! — kiáltott rá parancsolóan, ellentmondást nem tűrő hangon. Az automobil vezetője riadtan engedelmeskedett. — Mit akar tőlem? — kérdezte ijedten. A söíétarcu idegen megállott a kivilágított automobil előtt. — Mennyiért visz el innen Felkára' — kérdé. — Nem tehetem — hebegte a soffőr. — A grófom összeszidna. — Öt aranyat adnék az utért — mondotta a vadászkalapos férfi vontatottan. (Zsebéből erszényt vont elő, amelyben sárga aranypénzek csillogták.) — Én szívesen elvinném. De reggelre Ruszkinócon kell lennem — mondotta a kocsivezető. Az idegen hátralépett. Szeme vésztjósló Vendéglőben m MMDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m KÁVÉHÁZBAN CiT^TT JC^TlI ÁM Füszerkereskedésben ^^ " ^^ • ÓVAKODJÉK • Csemege üzletben gj Q P | 3 ill 3 1 3 [ 3 S 5 P t, 3Z UTÁNZATOKTÓL!! ^ _i.cc'rrnrrr:'iüiflKffli""^TT " Wtinm*9 ...=" "ró ..••."' !-;»" ^WBwmV"PTVTitf^T"—:fiiBWf*- r.T.t—-. c~