Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

1914. április 24. DÉLMAGYAR0RS2ÁG mól áldozatot a darab korhű beállítása érdekében. Szornory Dezső nagyhatású történelmi színjátéka ia szezon egyik legsikerültebb drámai újdonsága, amely remélhetőleg Szegeden is beváltja a hozzáfűzött reményeket. Elviszik a legények elejét. — Megkezdték a sorozást Szegeden. — (Saját tudósttónktól.) M.a reggel 8 órakor az Iskola-utcában lévő, régi állami főgimnázium első emeleti helyiségeiben megkezdődött az idei fősorozás. A sorozó bizottság elnöke Bokor Pál helyettes polgármester volt; a sorozáson részt vett a közös hadsereg részéről Schiffer Alajos alezredes; a honvédség részéről Lőcsey Károly őrnagy; továbbá Tóth Mihály tanácsos, a katonai ügyosztály vezetője, Hegedűs Antal osztályjegyző és Balogh István. A hadköteleseket Gábor dr. és Bodács dr. ezredorvosok vizsgálták meg. Már korán reggel kezdtek -gyülekezni a régi gimnázium előtt a sorozásra kerülő legények. Legnagyobb részük földmives és napszámos volt. Alsóvárosról meg a tanyákról érkeztek. Ki -gyalog szerrel, ki meg kocsival. Egy paraszt szekéren nyolc atyafi került be a Felsőtanyáról: mind a nyolcan be voltak rúgva. Aliig tudtak letámolyogni a kocsiról. A legjózanabb még viccelt is: — M-ajd kirúgják kendtöket, ha látják, liogy be vannak rugvá. — Ki-é? — felelt egy hatalmas termetű, széles legény, aki a lovakat hajtotta. Ott löszök én is, — szólott és fölhajtotta kabátja ujját, hogy mutogassa izmos, napbarnított karját. Alig bírta az .atyafiakat lecsöndesíteni az -egyik rendőr, aki a kapuban őrködött. Félnyolckor a folyosókon nagy volt a sürgés-forgás. Az ujonc-jelöltek -nagy része épen nem kívánkozott bent maradni katonának. Egy iparos kinézésű, pelyhedző állu gyerek, büszkén mondta társának: — Én -bizony „ántimilitárista" vagyok, nem szeretnék, „ta-uglik" lenni, mert a katonáéknál ugyancsak megyülne a bajom. — Ne félj, nem leszel katona, — vigasztal a másik, hiszen olyan vékony vagy, mint a pipaszár. — Mán mög te beszélsz! Hisz én voltam a legjobb súlydobó a polgáriba. Mig most is fődhöz tudnék vágnii egy-két olyat, mint te. A vitának azonban hamarosan véget vetett egy kémikus látvány, amelynek megcsodálására összefutott -az egész folyosó népsége és jövendőbeli katonasága. A lépcsőn egy kis emberke sompolygott fel. Nem lehetett magasabb 100—110 centiméternél. Arcra, termetre olyan volt, mintha hét-nyolc éves kis fiu lenne. Ellenben széles karimájú fekete kalapot, lakkos csizmát, sujtásos nadrágot viselt és a tekintély kedvéért óriási esőernyőt tartott a balkezében. De hogy jövetele felől senkit ne fogjon el kétség, katonai behívóját, azt a jól ösmert vörös cédulát a jobb kezében lobogtatta. Mikor fölért a folyosóra, egyszerre körülállták, halk elfojtott nevetéssel. De ő — ugy látszik — már hozzászokott az ilyesmihez, mert a világ legtermészetesebb hangján kérdezte, egy kicsit vékonyítva ugyan: — Itt soroznak kérem! — Magát a dedóba sorozzák, — szólt egy mély basszus. Erre aztán már senki sem tudta visszafojtani a nevetést. Ugy kacagtak az aggódó újonc jel öltek, b-ogy a könyük is kicsordult. A nagy liejelmjának a sorozó bizottság egyik tagja, Balogh István vetett véget, aki nyolc óra előtt kiszólt a gyülekező terembe: — Vetkőzni emberek! Két rendőr felolvasta a névsort és az első húsz legény szépen lehúzta ruháját és fél ádámosan -az ajtó előtt sorakozott. A kintmaradottak szívszorongva lestek -az eredményt. Nemsokára kivonult az -első csoport. A busz -legény közül tizenkettőt soroztak be katonának, Erre a liirre egyszerre csönd lett. Csak a tiz önkéntesjelölt, akiket szintén mára idéztek he, viccelt tovább. Egy bosszú barna fiatalember, aki gyakran látható a korzón is, nagyon ironikusan szólott: — Csak nevessetek, az nevet legjobban, aki utoljára nevet. A tiz önkéntes közül négynek el is ment a kedve egy esztendőre a nevetéstől, besorozták őket. Egyébként a mai sorozás, amelyen az első korosztály került sor a-lá, nagyon szép eredményt tud felmutatni. Tizenkét órakor ért véget és a 140 álkitásköteles közül hatvanhatot soroztak be közkatonának és négyet önkéntesnek, vagyis épen az 50% vált l>e. Azokat, akik ta-ugl.ichok l-ettek, a sorozás befejeztével -feleskették. A sorozást holnap reggel folytatják. Holnap is -az első korosztály kerül még sor alá; a 141-től 310-ig biró sorszámuakk-al. A képviselőház ülése. A képviselőház ma a bizottságokat választotta meg, azután a költségvetést kezdte tárgyalni. Az ellenzék, határozatához hiven, természetesen ma -sem jelent meg a Házban. Az ülés előtt Tisza István gróf fölkereste a Ház elnökésgét és Beöthy Pál -elnökkel, Szász Károly és Simonsits Elemér alelnökökkel hosszasan tárgyalt. Hir szerint a parlament munkarendjét vitatták meg. A képviselőház holnap a delegátusokat választja meg, azután folytatja a költségvetés tárgyalását. Szombaton szintén lesz ülés és egész napon át a -költségvetést tárgyalják, m-ajd a jövő hét elején egészen csütörtökig szünete lesz a Háznak, Kedden a-iaku-l meg a delegáció, szerdán lesz az ünnepi tisztelgés a Várban és csütörtökön délután megkezdik már a delegációk munkájukat, A folyosón természetesen ma is sok szó esett a király betegségéről és igen leverően hatott egy ma reggel kiadott orv-osi jelentés, amelyet tizenegy óra tájban közöltek a képviselőkkel. Ez a jelentés a tegnapi igen kedvező orvosi jelentésekkel szóm ben kedvezőtlenebb fordulatról számol be. A költségvetést Hegedik Kálmán előadó .ismertette. Pénzügyi szempontból magyarázta a költségvetést s azt elfogadásra ajánlotta. Vajda -Sándor beszélt ezután. Kijelenti, liogy -az ellenzéket ő egyedül képviseli és guny-asan emlékezett meg az ellenzék politikájáról. Ha -a románok -azt tennék, amit az ellenzék tesz, hazaárulással vádolnák meg. Ajánlja, hogy a hadsereget a monarchiában minél inkább fejlesszék. A költségvetést nem fogadja el. — Tisza István gróf miniszterelnök válaszai Vajda beszédére. A r-ománságot senki se tartja harmadik nemzetiségnek. Reméli, hogy a tervbe vett kedvezményeket minél előbb megkapják a románok. Az ellenzék magatartására nézve egyetért Vajdával. -A hadseregről megjegyzi, liogy rendkívül modern minden tekintetben és semmi biván-ni valót se hagy fönn. Tisza beszéde után a költségvetést általánosságban elfogadták, Egyesülnek a mexikói seregek. — A verakruzi harc. — (Saját tudósítónktól.) A mai nap eseménye elsősorban az volt, hogy a mexikói fölkelők egyesültek Huerta csapataival. Minden jel arra vall, hogy Mexikó eléggé egységesen akar küzdeni az Unió csapataival és hogy szabadságharcnak tekinti a Iháborut. A verakruzi harcról a Daily Mail a következőket jelenti: A hadihajók reggel nyolc órakor kezdték bombázni a várost, miután Badger tengernagy még kétezer katonát szállított partra, a már korábban partra szállított ezer ember támogatására. A Prairie szállítóhajó és a Chester cirkáló félóra Ihoszszat lövöldözte a várost öthüvelykes ágyukból. Sok házat és középületet rommá lőttük, közöttük a tengerészeti akadémiát és az arzenált. Az amerikaiak azután -előrenyomultak a város közepe félé és gépfegyverrel és kézifegyverrel elűzték a szembekerülő kisebb mexikói csapatokat. A mexikóiak az ablakokból és a házak tetejéről lövöldöztek az amerikai katonákra, akik szuronnyal és dorongokkal űzték el őket. Félkettőkor a város az amerikai csapatok kezében volt. A szállókat és üzletéket, amelyeket tulajdonosaik becsuktak, újra kinyitották és minden egyes házat átkutattak (fegyveresek után. A Newyork Herald jelenti Mexikóból: Huertát a város lakossága, amikor átkocsizott a városon, lelkes ovációban részesítette. Huerta beszédet intézett a tüntetőkhöz, amelyben a többek között ezeket mondotta: — A felelősség a mai állapotokért az amerikai kormányt illeti. Mexikó mindent megtett, amit állami méltósága megengedett, hogy elkerülje az ellenségeskedést. Három hét iddit négy millió főnyi hadsereget tudunk fölállítani. Mexikó védelmezni fogja szuverénitását és függetlenségét, még ha hu szonöt évig kellene is háborúskodnia. Karanza tábornok nyilatkozatot tesz közzé, amelyben ismerteti a felkelők nézetét Verakruznak az amerikaiak által való .bevételére vonatkozólag. Karanza nem ismerteti azonban a nyilatkozatban a felkelők szándékát, csupán azt mondja, hogy az EgyesültÁllamok tévedésben vannak, mert eljárásuk, amelynek célja Huerta személye ellen irányul, a valóságban a mexikói nép ellen irányuló ellenséges magatartás. Londonból jelentik: Mexikó városában minden nyugodt. A kormány a helyzet ura és általános amnesztiát hirdetett, hogy az egész országot egyesítse. A Newyork Herald jelentése szerint Fletcher tengernagy Diaz verakruzi polgármesternek, az egyetlen föltalálható hivatalos személynek nyilatkozatot juttatott kezébe, a mely ezt mondja: A Verakruzban álló tengerészeti haderő kényszerítve Játtá magát a verakruzi vámhivatalt és kikötési helyeket felügyelet alá venni. Kérjük közreműködését a rendföntartásban és a gyilkosságok megakadályozásában. Az Egyesült-Államok hadserege Verakruz város polgári ügyeibe csak annyiból fog beavatkozni, amennyiben a közrend és a közegészségügy szükségessé teszi. A város lakói békében mehetnek dolgaik után mert az Unió flottájának védelme alatt biztosságban érezhetik magukat. A háztulajdonosok szigorú kötelessége lesz vigyázni arra, hogy ablakaikból sem az amerikai csapatokra, sem bárki masra ne lövöldözzenek. Ezek a haditorvényekkel ellenkező cselekmények szigorú intézkedéseket vonnának maguk után. Mint a Zeit jól értesült részről jelenti, a forgalomban levő hirekkel ellentétben a monarchia egyelőre nem szándékszik hadihajót