Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-03 / 78. szám

1914. április 3. DÉLM AGYARORSZ A G 3 nagy hajóépítő műhelyekben különös féktelenséggel jelentkezik ez a türelmetlenség. Az egyik nagy hajóépitőgyár (Wockmann et Clook) tulajdonosa szitja ezt a gyűlölséget. Ez az ur munkásait a gyártelepen gyakorlatoztatja — (bizonyosan része van ebben annak is, hogy ezalatt a .munkások nem is gondolnak 'bérkövetelélsekrei. (De igazságtalanság volna azt állítani, hogy az összes protestáns munkások ilyen türelmesek más hitű és véleményű munkástársaikkal szemben. Csakhogy a fanatikus kisebbség valósággal terrorizálja a más érzületű többséget. Gyakran megtörténik, bogy a protestáns munkások képviselőválasztásoknál katholikus demokratára szavaznak protestáns reakcióssal szemben. Igy például Devlin, ir uacionálista, aki demokratának és munkásképviselőnek vallja magát, Belfast egyik kerületét képviseli, amelyet protestáns munkások szavazata nélkül nem tudott volna meghódítani. De ennek ellenére nagy munkástömegek készülődnek a „pápisták" ellen való harcra, amelyet a nacionálisták ellen irányuló élethalál küzdelemnek fognak föl. Ezek a tömegek egyrészt nem hiszik azt, hogy az angol kormány az Ülszteri lázadást, de másrészt abban bizakodnak, hogyha ez mégis megtörténnék, akkor Németország, mint protestáns állam segítségére fog jönni haderejével a protestáns UIs zt érnek, amely nem akar a pápisták uralma alá kerülni. Bizonyos, hogy az ilyen középkori vallásos világnézletben élő népességnek kevés érzéke van koruk szociális kérdései iránt. Ezek ugy vélekednek, hogy minden bajnak a vallás az oka. Szerintük Írország azért szegény és iparilap fejletlen, mert katholikus. Igy gondolkodnak a protestáns ulszteriek. Arról hallani sem akarnak, ami pedig történelmi tény, hogy Írország angol urai mesterséges eszközökkel fejlesztették az ülszteri vászonipart és tönkretették a katholikus irvidékek gyapotiparát, csak azért, ihogy az Ulszterben táborozó csapatoknak nagy gazdasági hátvédjük legyen. A vallási és nacionálista gondolatok uralma természetszerűleg eltereli a belfasti munkások figyelmét gazdasági érdekeikről. .HBBasaaBBaaaaBBBtsgiiiBBBaaiaigaBnaaaaBBaasBaHBaaaaaBiaBBaniiBBBtisflBBBHBsaBBBaa aKBasBaBaaasBBaisEaBonaEaaBaaismeBi 40 házat el akarnak temetni \ Rókuson. — Forrong a lakosság. — Indítvány az áprilist közgyűléshez. — (Saját tudósitónktól.) A rókusi városatyák és az érdekelt polgárság holnap este a .Módos-féle vendéglőben gyűlést tartanak, amelyen szembe akarnak helyezkedni a mérnökségnek azzal a szándékával, hogy a Rókuson levő Fertő-utcát az eszményi nivó magasságára töltsék föl. (Ha ez megtörténik. A rókusiak szerint negyven épületet temetnek el a föld alá, úgyannyira, hogy még a kapukat sem léhet tmajd kinyitni. A Fertő-utca feltöltéséről éppen a legutóbbi közgyűlésen volt szó. Kormányos Benő dr. tett indítványt, hogy a közgyűlés akadályozza meg, hogy a Fertő-utcát az eszményi nivó magasságára töltsék (föl. Hangsúlyozta az indítványozó, hogy az érdekelt rókusi polgárság kívánságának ad kifejezést, • amikor a közgyűlésihez fordul ezzel a kérelmével, mert abban az esetben, ha a Fertő-utcát az eszményi nivó magasságára töltik fel, ez nemcsak az illető (háztulajdonosoknak, hanem az érdekelt lakosságnak is kárára lesz. A köztisztasági telep már az eszményi nivó Imagasságián van s a mérnökség azért akarja a Fertő-utcát is ilyen magasságra feltöltetni, hogy a Fertő-utca csatornáját a köztisztasági telep csatornájába bekapcsolhassák. Kormányos Benő dr. kérte a közgyűlést, hogy ezt se engedje meg, hanem utasítsa a mérnökséget, hogy a Fertőutca csatornáját a Szűcs-utca csatornájába kapcsolják bele. Tóth Mihály főmérnök ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az épitési szabályrendelet előírja, hogy csakis az eszményi nivó magasságán szabad építkezni, a mérnökségnek tehát kötelessége megakadályozni az ennél alacsonyabb épitkezéseket. A közgyűlés végül is a főmérnök felfogásával egyező tanácsi javaslatot fogadta el s ezzel — láthatólag — el is intéződött az ügy. Most aztán Kormányos Benő dr. az érdekeltek nevében liráslbeli linditványt nyújtott be az áprilisi közgyűléshez, amelyben újra szóváteszi a Fertő-utca feltöltését. Az inditvány ez: Nagyságos Polgármester 'Ur! Kérem az alábbi indítványomat az áprilisi közgyűlés napirendjére kitűzni. Indítványozom sürgős és azonnal való felfüggesztését a Fertő-utca feltöltésének, úgyszintén indítványozom, hogy a köztisztasági telep csatornája ne a Szűcs-utcai fedett csatornába, hanem a Makkoserdő-sor mellett levő nyilt árakba vezettessék, illetve kapcsoltassák be és a megkezdett bekapcsolási munkálatokat azonnal szüntessék be. Indítványomat élő szóval kivánomi indokolni. Mély tisztelettel Kormányos Benő dr. Munkatársunk felkereste Tóth Mihály főmérnököt, akinél érdeklődött az ügy mibenléte és részletei felől. ;A főmérnök a következőket mondotta: — Nekünk ,a csatom afenékkel 5.40 méter magasságiig kell mennii. Ehhez hozzájön még 80 centiméter, ez .a .csatorna magasság, azután 15 centiméter, ez a csatorna boltozat és a kövezet 45 centiméter. Ez összesen 6.85 méter, ia legminimálisabb magasság, amelynél kisebb ;a feltöltés nem léhet. A végleges, vagyis az eszményi mivé magassága 6.95 méter volna. Az tehát tény, hogy majdnem az eszményi nivó magasságára akarjuk feltölteni a Fertő-utcát, ezzel szemben az építési engedélyeket csakis ugy adhatjuk ki, ha az építtető a 6.95 méteres magasság betartására kötelezi magát. Ha lesz valami eltöltés a Fertőutcában, ugy ezzel csakis a pincéket temetjük be, de ez se lesz nagy baj, mert az építési engedélyben ki van mondva, hogy a pincét lakásnak használni nem szabad. Ugyanez az esetünk volt a Hétvezér-utca feltöltése alkalmával is, mint most a Fertő-utcánál s akkor még röpirat is jelent meg a feltöltés ellen. S íme, most még sincs semmi haj. Ha lesznek majd pincék, amiket el kell temetni, erről mi nem tehetünk, miért épitiik ugy, hogy az a szabályrendelettel ellenkezik? Ha vannak olyanok, akik renitenskednek és csalnak, hát az ő káruk lesz. — Hát a mérnökség nem kiséri figyelemmel a építkezéseket? — kérdeztük. — Dehogy is nem, csak néha nem veszszük észre idejekorán, liogy ki, hogyan épített és mennyiben tér el a szabályrendelettől. És ha néha nem vesszük észre, erről se tehetünk, mert puskás őröket nem állithatunk minden épülő házhoz. Igy fest az ügy a főmérnök világításában. Ezekután ismét csak a közgyűlés dönthet, hogy melyik részen van az igazság. A főrendiház ülése* — Tisza a román kulíurllgáról. — (Saját tudósítónktól) A főrendiházi ma délben ülést tartott, melyen először is a tengeri hajóstársaságok állami segitéséről szóló törvényjavaslatokat tárgyalta. A javaslatok ellen Dessewffy Aurél gróf szólalt föl, aki az ország gazdaközönségének álláspontját tolmácsolta s főként az ausztráliai és marokkói járatok állami segítését kifogásolta. Harkányi János báró kereskedelmi miniszter beszéde után a főrendek a javaslatokat megszavazták. A mai ülésen napirendre került a tengerparti területek kisajátításáról szóló törvényjavaslat is, amellyel kapcsolatban Tomasics Miklós volt horvát bán, és Tisza István gróf miniszterelnök is fölszólalt. Tisza gróf természetesen kiemelte, hogy a magyar államot illeti a kisajátítási jog és szólt arról, hogy a horvátoknak nyugtalanságra nincs okuk. A mai ülés fontos kérdése a román paktum ügye, illetve a román kulturliga ismeretes támadása volt. Károlyi Gyula gróf szólalt föl az Emke föliratával kapcsolatban és azt a szenzációs kijelentést tette, hogy az erdélyi határokon az oláh lakosságot fölfegyverezték, ugy, hogy minden család el van látva fegyverrel és lövőszerekkel. Tisza István gróf azonnal válaszolt és mende-mondának nevezte ezt s elismerte, hogy a kormány figyelmét is fölhívták erre a dologra, a kormány vizsgálatot ihditott, de kiderült, hogy nem igy áll a helyzet és kár beszélni s izgalmakat okozni ilyen tendenciózus hirekkel. A román kulturliga minapi támadására tért ki és azt mondta, hogy a román kulturliga támadásával a román kormány abszolúte nem azonositótta magát és igy semmi diplomáciai tárgyalásról se lehet beszélni. Az ülésről ez a tudósitás szól: Jósika Samu báró tizenegy óra után nyitja meg az ülést. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg Gruics Mihály károlyvárosi püspök és Somsich Imre gróf elhunytáról. Emléküket megörökítik a mai ülés jegyzőkönyvében. Napirenden vannak a tengerhajóstársaságok állami segitéséről szóló törvényjavaslatok. Dessewffy Aurél gróf a javaslatokat nem tartja edős-zerőeknek. 1917-ben járnak te kereskedelmi szerződéseink, nem helyes tehát kereskedelmi .politikáinknak prejudikálni, annál kevésbé, mert- Ausztriával kötött kiegyezésünk is 1917-ben jár le. Mivel egyetlen utunk a külföldre Fiume felé vezet, arra nagy súlyt kellene helyezni. Másrészt teherviselési képességünkhöz mérve azok a szubvenciók, melyeket ezek a javaslatok megállapítanak, túlságosan nagyok. Ausztria sokkal gazdagabb állam, mint Magyarország, mi nem tarthatunk vele lépést a tengeri hajózás segítségében. A javaslatok megokolásáhan nincsen kitüntetve, hogy mennyi Magyarországnak és mennyi Ausztriának a forgalma Ausztráliába és mennyi Marokkóba, igy tehát nem is igen tehet hozzászólni ahhoz, hogy a szubvenciók összege mennyivel haladja meg a megengedhető mértéket. Érthetetlen, hogy egy olyan miniszter, akinek közgazdasági ismeretei köztudomásúak, hogy tehette magáévá az ilyen törvényjavaslatokat? Kell lenni valami oknak, ami ezt megmagyarázza. Ez az ok más ,nem lehet, minthogy a Lukács László-féLe kormánytód egyszerűen át kellett venni ezeket a törvény ja-