Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

2 imént Európáiban (balkán-/háború), most meg Amerikában. Hol itt, bol ott lobog fel a háború tüze, de mindig lobog valahol és ez előreláthatólag igy is lesz a világ vége­zetéig. Mert gondolatnak magasztos és gyönyörű az örök béke, de a valóságban csak ábrándozok soha meg nem valósuló utópiája. Az ábrándozok békeszózatába hangos cáfolatul mindig beledördülnek va­lahol az ágyuk. Örök háború az van, de örök béke nem lesz, mig ember él e sárte­kén. A király állapota. — Elmarad a miramarei ut. — (Saját tiulósitóntílól.) A király legszű­kebb környezetében az a vélemény, 'hogy a király állapota tegnap óta ismét tetemesen javult. Amilyen pesszimisztikus volt a föl­fogás a hét elején, olyan reményteljes most. Minden jel arra mutat, hogy a király szer­vezete a betegséget már legyőzte. A király az éjszakát általában igen jól töltötte el. Nyolc órakor nyugovóra tért és éjjifélig nyu­godtan aludt. Csak akkor fogta el köhögési inger, amely nagy szünetekkel hajnali három óráig tartott. A köhögési inger semmiképpen sem nyugtalanító jelenség, mert csak termé­szetes visszahatása az ©fajta hurutoknak. A király csütörtökön reggel is igen jól érezte magát. Reggelijét igen jó étvágygyal köl­tötte el. Erőbeli állapota kitűnő és a láznak semmi nyoma sincs. Bécsből jdentik: Ortner és Kerzl dr. teg­nap este megvizsgálták a királyt és megálla­pították, ihogy őfelsége állapotában , tegnap délután, nem történt változás. Este nyolc óra­kor -a ifelség lefeküdt és nyugodtan aludt éj­félig, de innen kezdve többször fölébredt, mert köhögnie kellett. Bár a király aludt, a köhö­gési roham rövid időközökben ismétlődött. Kerzl dr. és a komornyik a szomszédos szo­bában volt, de nem volt szükség rá, hogy j elő nem adható operák a vidéki színpadokon aratnak helyi érdekű sikereket. Voltaképen nem is az opera keletkezésé­ről akarok írni, hanem a vidéki szinházi opera előadásairól. Előre keil bocsájtanom, távol áll tőlem a vidéki zenekedvelő közön­ség zenei Ízlését lekicsinyelni, mert hiszen a mai közlekedési eszközök minden távolsá­got megszüntetnek s bárki kénye-kedve sze­rint akár a fővárosban vagy külföldön hall­gathat operákat. Remélem, 'hogy Edison meg lep bennünket oly találmánnyal, hogy szük­ségtelen lesz a moziba menni, hanem otthon egy tükör gramophon 'készülékkel bármely opera-előadást élvezhetünk. Mint ahogy a virágnak a nap melegére van szüksége, ugy a vidéki közönségnek elkerülhetetlen életfen­tartási szükséglete az opera. Minden szinház direktora évenkint legalább egyszer a Truba­dúrral, Pillangókisasszonnyal, Bűvös vadász­szal, Sevillai borbéllyal, Canmennel, Paraszt becsülettel vagy Bajazzóval kedveskedik a közönségnek. E nagv műsorral be is fejez­tem a vidéki primadonnáik és igazgatók re­pertoirjait. Érdekes az ijedtség és izgatottság ilyen operaélőadások alkalmával. A karmestertől fölfelé az utolsó kulisszatolóig mind figyel, reszket, mikor unja már a jó közönség az ilyen zenei kihágásókat. Sajnálatos körül­mény, hogy az előadásokhoz a kilhágási rend­őrkapitánynak nincs beleszólni valója. A vidéki igazgatók jövedelmező estéi kö­zé tartoznak az opera-élőadások. Különösen, ha lokális szerző operája lesz előadva. Még a karzat is operázik. A jó izlés, a zenepárto­1 DÉLMAGYARORSZAG bármelyikük is a felség hálószobájába men­jen. A király ,a szokott időben, kevéssel négy óra után evett egy kis süteményt és rögtön ismét dolgozni kezdett. Reggél hat órakor Kerzl dr. ismét meg­vizsgálta a beteget s megállapította, hogy a hurutos tünetek még változatlanul megvan­nak, láz nincs és az érverés rendes. Az ét­vágy és az erőbeli állapot kielégítő. A király ma nem volt olyan friss és jókedvű, mint máskor, -mert éjjeli pihenése nem' volt za­vartalan. Kerzl dr. észleleteit telefonon kö­zölte Ortner dr.-ral, aki a vizsgálatnál nem volt ott. A király délelőtt megtartotta a szokásos fogadásokat. Tiz órakor egy csésze erőlevest kapott és munkálja közben fogadta Mária Va­léria királyi hercegasszonyt. Délelőtt a kö­högési inger kisebb volt. A hivatalos lap csütörtöki száma a ki­rály állapotáról a következő orvosi jelentést teszi közzé: őfelsége állapotában ma semmi jelen­tékeny változást megállapítani nem lehe­tett. A hurutos tünetek változatlanok. A szívműködés, az étvágy és erőbeli állapot kielégítő. Kelt Bécsben, 1914. évi április 22-én, este. Kerzl dr. s. k. kezelőorvos, Ortner dr. s. k. tanár. A király állapotáról csütörtökön hivata­losan azt közlik Bécsből, hogy az éjszakát köhögési inger zavarta. A hurutos jelenségek egyforma intenzitással vannak jelen. Az erő­beli állapot és étvágy kielégítő. Bécsből jelentik: Délben közli a Neues Wiener Tagblattal egy, a király környeze­téből való személyiség, Ihogy a király dél­előtt frissebb volt, mint reggel, lehangoltság nem látszik rajta és mind a két reggelűét jó étvágygyal fogyasztotta e'l. A fáradtság­nak nyoma sincs rajta, kora reggeltől dol­gozik és azt hiszik, Ihogy az éjjel jelentkezett köhögési ingert nem lehet nyugtalanitó jel­nek tekinteni, hanem ez a köhögési inger ter­mészetes következménye a hurut oldódásá­lás megköveteli az áldozatot, hiszen az ilyen előadások rendkívül költségesek, rém pén­zébe kerülnek a direktornak. A város apraja­nagyja megy színházba, csakhogy a direktor ne zúgolódjék. Még a karszemélyzet is meg­szólná a várost, ha üres nézőtér előtt adnák elő a Paraszt becsületet: — Hja! más város Piripócs, minden este zsúfolt ház mellett énekeltük az operát. Mi­lyen műértő közönség van ottan. Az ilyen előadás után a közönség nagy része komolyan szeret tárgyalni és kritiká­ját gyakorolja az egyes előadókkal, karmes­terrel és személyzettel szemben. — Hogy tetszett a Paraszt becsület elő­adása? — Na-na, megjárta, csak az énekesek hadilábon álltak a zenekarral. — No, Ihat mit akar, tálán a m. kir. ope­raház tagjai énekeljenek magának, nem tud­ja, vidéken vagyunk. Ez a szó, hogy vidéken vagyunk, min­dent mond. Nemcsak az opera, de minden művészeti ága érzi a vidéki életnek nehéz helyzetét. Télen még a vidéki színházak ope­ra előadásai ©fogadhatók, tekintve, ha zene­karral rendelkezik a társulat, de nyáron, sze­gény direktor öt-tiz tagból álló zenekarral nem tud operázni. Boldogult Aradi G erő vei történt. Egy vidéki városba vonult be társu­latával és az előadásnak a Bűvös vadász volt hirdetve. Aradi Gerő szeretettel kulti­válta az opera előadásokat, Mándoky és La­tabár iskolájából került ki. A társulat őt ta­gú zenekarral összeült a próbára. A nagy­bőgőst Bécs városából hozatta a direktor. A • " 1914. április 24. I nak. Ezt az is bizonyítja, hogy a köhögés következtében elegendő volt a nyálkaváladék és a köpet. A király környezetében vasárnap nagy volt a nyugtalanság a hirtelen föllépett lázas hőmérséklet miatt, de imost bíznak ab­ban, hogy a király egészséges szervezete ki­heveri a betegséget. Bécsből jelentik: Azzal a ihirrel szem­ben, hogy a király fölgyógyulása után Mira­mereba fog utazni, a Neues Wiener Tagblatt a következőket jelenti: Az utolsó napokban fölmerült ama :hir­rel szemben, hogy az uralkodó fölgyógyu­lása után délvidékre megy üdülni, ma már határozottan ki lehet jelenteni, hogy ez az utazás nem fog megtörténni, mert a király­nak az a rendíthetetlen álláspontja, hogy neki elég minden évben két hónapi üdülés és nem engednek neki több szabadságot ural­kodói kötelességei sem, amelyek előbbre va­lók neki, mint egészsége. Ha kezelőorvosa rá is birja venni a királyt levegőváltozásra, leg­följebb arról lehet szó, hogy a király néhány hetet Lainzban töltsön. Ha azonban az ural­kodó erre sem hajlandó, akkor csak arról lelhet szó, hogy a király valamivel korábban megy Ischlbe, mirít máskor. Mindez persze csak tervezgetés és a király elhatározásától függ. Az ilyen javaslatokat azonban őfelsége már nagyon gyakran elutasította, mond­ván: — Nekem nincs szükségem üdülésre, majd minden újra jó lesz, mint már annyi­szor történt. Bécsből jelentik: Még mindig nem tud­ják, hogy a trónörökös mikor érkezik ide Konopistból. Schönbrunnban csütörtökön, azt1 mondták, hogy a trónörökös csak kőzve tét­lenül budapesti utazása előtt érkezik 'Bécsbe s csak rövid ideig marad itt, kihallgatásra megy Sdhönbrunnba s azután elutazik Bu­dapestre. Késő éjjel telefonálja még bécsi tudósí­tónk, hogy a legújabban kiadott orvosi je­lentés szerint őfelsége állapotában lényeges, változás nem állott be. Ferenc Ferdinánd trónörökös még Ko­nopistban van, amiből következtetni lehet, hogy a király betegségéről szóló egyes hírek túlzottak. szinlapou hirdetve volt a bécsi nagybőgős első bőgőzése. összeült a zenekar. A kar­mester dirigálni kezdett, de a nagybőgős nem mozdul. A direktor ámul, kérdi a nagy­bőgőst, miért nem játszik? Kijelenti, hogy ő bizony életében soha sem nagyfoőgőzött. Ide van ugyan szerződtetve, de csak néhány nap­ra jött le, mig az ügynökség egy igazi nagy­bőgőst küld a társulatnak. Abban a Ihiszem­ben volt az ügynökség Bécsben, ahol ope­ráznak, ott több nagybőgős is vau. A Bűvös vadász-t nagybőgő nélkül adták elő. Kedvenc operája a vidéki közönségnek Carmen. Nagyon szép opera. Szintén egy vi­déki városban történt ezzel is. A társulatnak egy igen muzsikális korrepitora volt. A di­rektor kedveskedni akart a zseniális művész­embernek és megbízta Carmen betanításával és annak előadásával. Jött a dicső nap hajnala, s jött az esti élőadás. Művészünk ideges természetű em­ber. A karmesteri pulpituson ül, az előadás kezdődik, egyszerre a fölvonás közepén a karmester lecsöngeti a függönyt. A direktort majdnem a guta lapította meg. A primadon­na elájult. A közönség abban a hiszemben volt, hogv a szinpadon történt valami és ki­menekült a színházból. A mi művész karmes­terünk, mint aki legjobban végezte dolgát,.a pulpitusról lelépve, a szinpadra sietett. Hogy mi történt,- nem tudtam meg, de a második fölvonást már más dirigálta. Ilyen és ehhez hasonló epizódik minden vidéki opera előadásoknál fordulnak elő. Azért az én nézetem az, hogy egy rossz vi­déki opera előadásnál jobb egy jó — operas.

Next

/
Thumbnails
Contents