Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

1 i. DÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség Kárász-utca 9. Tddanzán: 305. Egyes tda ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7'— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81, Egyes szám ára 19 fillér. Szeged, 1914. ill. évfolyam 96. szám. Péntek, április 24. Estados Utiidos de Mejico. A világ nagy színpadján újból felgördült a függöny. Ágyúdörej, puskaropogás és halálhörgés vezeti be a történelem legújabb tragédiáját, melynek előreláthatólag az Estados Unidos de Mejico bukása lesz végeredményképpen a Kifejlődése. Mexikó népe, melynek csalk egy ötöde tiszta, vagy csaknem egészen tiszta fehér, négy ötöde pedig szines és erősen kevert, nyugtalan és örökké háborgó, akárcsak nagyszámú vulkánikus hegyei. Sehol anynyi tűzhányó egy csomóban nem található a földkerekségén és sehol e nagy világon annyi bellső forradalom és lázadás nem ment még végbe, mint éppen itt. Ilyen belső forradalomnak lett egyik szánandó áldozata Habsburg Miksa is, aki 215 előkelő mexikói polgár hívásának engedve, 1864ben elfogadta a császári trónt, de 1867ben tábornokaival együtt golyó általi ha* láilt szenvedett. A meztioek, mulattok, zaimbók, csinók korcs népe, miként azelőtt, ugy azóta sem nyugodott meg és folytonos belvillongásokfcal tette ,magát hírhedtül nevezetessé. Hogy ilyen körülmények közt a műveltség még két évtizeddel ezelőtt (1905.) is ott tartott, hogy több eretneket elevenen égettek el, azon nincs mit csodálkoznunk. Amint nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a nagy észiakameri'kai Unió végre megsokalta a tőszomszédságában folyton duló harcokat és most fegyveresen avatkozik bele a mexikói dolgok folyásába. Mennyire komoly jellegű ez a beavatkozás, kitűnik abból, hogy az Unió szenátusa ugyanakkor, amikor megszavazta a kormánynak a fegyveres erővel való beavatkozásra vonatkozó javaslatát, törülte ugyanabból a javaslatból azt a passzust, -'hogy az Unió a nyugalom és rend helyreállitása után Mexikóból kivonul. Az Égyesült-Álilamolk tehát ezzel kimondottan hódító hadjáratra indult a vele szomszédos köztársaság ellen. , Miután pedig minden háború elsősorban pénzkérdés, az Egyesült-Államok győzelme úgyszólván biztos és csalk idő kérdése. Előbb vagy utóbb, de Mexikónak, az örökös belviszályokban elgyöngült és elko'ldusosodott Mexikónak végül is el kell buknia. Az amerikai yankeek bizonyára nemcsak Mexikó belnyugalma és rendje miatt háborúra és áldozatra készek, hanem szükségük van Mexikó cukornádjára, kitünö kávéjára és kakaójára, pamutjára, indigójára és dohányára, egyáltalán ezen köztársaság elhanyagolt, de kiváló termőképességü földjére, amely nemcsak felszínén nyújt gazdag termést birtoklójának, de a méhében rejlő arannyal, ezüsttel, ólomimal, vassal, rézzel, higannyal és sok mindenféle más érccel is busásan megfizeti egy még oly hosszú és még oly drága háború költségeit. És még egy, ami ebben a most kitört háborúban a végcélt tekintve talán elsőrendű fontossággál bír. Mexikó Elfoglalásával az Unió egy óriási lépést tesz a szárazföldön a Panamacsatorna felé. Nincs ugyan még egy hónapja sem, amikor az Egyesült-Államok nagylelkűen elhatározta, hogy lemond arról, hogy a Panama-csatornán keresztülmenő hajójáratai partmentieknek tekintessenek és igy a nemzetközi forgalomban semmiféle privilégiumra nem tart igényt, de nagy kérdés, vájjon ezen nagy önzetlenség mögött nem lappangott-e már Mexikó elfoglalásának a titkos gondolata? Igaz, hogy a háborúk hirtelen szoktak kitörni, de ia rájulk való elkészülés legtöbbször hosszú évtizedek gondos munkája egy jó előre kitűzött cél érdekében. Ha az Egyesült-Államok Mexikóban úrrá lesz, a Panama-csatorna fölött is fog mihamar dominálni és diktálni. Ezék és csakis ezek adják kézzel fogható magyarázatát annak, hogy miért nem fogadták el a Fehér Házban a mexikói Huerta fölkínált elégtételadását. Az Egyesült-Államöknak ugyanis nem elégtételadás kell Mexikó részéről, nem nyugalom és rend kell Mexikóban, hanem — maga Mexikó kell. Miért? Azt föntebb kifejtettük. i Végeredményképpen pedig megállapítható, hogy hasztalan az örök béke apostolainak minden buzgólkodása, az emberiség örök háborúban áll egymással. Egyszer Afrikában (angol-bur háború), máskor Ázsiában (orosz-japán háború), az Opera. Irta: Szommer Endre. Opera, a 'latin opus szónak a többes száma. Az olasz közönség áldozata ennek a szócskának, mivel operairói özönével árasztják el a színpadokat müveikkel s annyira termékenyek, hogy már az 1770-es évben élt két jeles olasz zeneiró: Fioravanti Valentino és Vinceneio. Ketten nyolcvannégy operát írtak. A rekordot mégis Draghi Antonio 1642. évben nyolcvanöt és Cimarosa Domemco 1749. évben kilencven operával érte él. Az opera szónak következő összetételeit ismerjük: 1. Opera ómmá: összes müvek. Az operakedvelő közönségnek legnagyobb örömére szolgál ez, mert tudniillik a szerző nem ír már több müvet. 2. Opera po&huma: valamely irónak halála után kiadott munkái. Ez a legszomorúbb és legboszantóbb az opera irókra nézve, — ném lehetnek tanúi munkájuk bukatnak. 3. Opera quae supersunt: valamely szerzőnek halála után fönmaradt müve. Nagyon tavés operaszerző dicsekedhet e kifejezéssel, hogy operái az utókornak tündöklő csillagtant ragyogjanak. Rendesen :a szerző halala "tán müveik letűnnek a világ szinpadarol. 4. Opera rariora: ritka müvek. A jó opera tudniillik a ritkaságok közé tartozik. 5. Opera selecta: válogatott munkák. E kifejezés inkább a színigazgatókat, jobban mondva az operaintendánsokat illeti. Azok nagyon rs válogatnak a benyújtott müvek között s jó szülők gyermekének kell lennie, kinek munkáját előadásra elfogadják. Hogy mi az opera? Az opera az öszszes művészeteknek, imiint: mimika, tánc, festészet stb. ide tartozó művészet egybeolvasztó kemencéje, hol még a zenének is némelykor szereplő helye van. Az olaszoknál kétféle opera volt: 1. opera serie, mely nálunk a vidéken ismeretlen és 2. opera buffo: a mai operetté vedlett zenemüfaj. Az opera alkatrészei: 1. A nyitány és előjáték, mely tisztán hangszeres részlet. A nyitány előtt rendesen a zenekari tagok hangszereiket hangölni szokták, ez semmi összefüggésben nem áll a szerző müvével. 2. Az opera énekes részletei: Az operában énekelhet: egy, kettő, három, négy s még többen is, aszerint ir a 'szerző earatinát, áriát, duót s több ilyen fajta énekeket s ha mindenből kifogyott a szerző, valamennyit énekelteti egyszerre, mely finale névvel a közönségnek tudtára adatik, hadd ébredjen, hiszen a fölvonásnak vége van. Wagner, az opera nagy reformátora, utolsó müveiben e régi beosztásokat elhagyta. Wagner utolsó müveiben a zenekar és énekkar teljesen függetlenül működnek, ugy, hogy például a Parzifalt Szegeden nyugodtan előadhatná a szinigazgató, értve az opera énekrészeit zenekar nélkül. A bécsiek meg a zenekart élvezzék . . . A zenedráma bölcsője a firenzei Bárdi gróf kastélya volt, ott lett először 1594. évben Peri és Caccini operája, a Daphne, előadva. Ha ezek az urak sejtették volna, menynyi bajt hoztak első müvükkel a világra, annak megírásától tartózkodtak volna. Az opera hangszerelés művészetének a megteremtője Claudo Monteverde. Hogy a hangszerelés művészetével milyen visszaélések történnék ma, azt legjobban az operaházak zenekari tagjai mondhatnák el. A középkorban az operaelőadásokon női primadonnák nem voltak, hanem stereotip sopránisták énekelték a női szerepeket. Nem hiszem, hogy a mai Carusok olyan primadonnái dicsőséig utján áhítoznának. 'Sok időibe került, mig a nők a férfiprimadonnákat kiszorították a színpadról. tMa női kultuszt űznek. Az izlés változott. A magyar opera története a nagyváradi Dittersdorfer nevéhez fűződik, ö irta az első magyar operát, — de a partitura elveszett. 1824-ben 'már Nagy Lázárnak, az erdélyi színház igazgatójának opera társulata volt. Az évben adták élő Ruzicskdnak Béla futásá cirnii magyar tárgyú operát. Azóta sok operát irkáltak, a magyar zeneszerzők nem sajnálják az 'időt, de nagyon kevésnek jut osztályrészül, hogy müveik a fővárosban elő legyen adva. S igy ez elsőrendű színházaknál