Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-23 / 95. szám

2. DÉLMAG YARORSZÁ G 1914. április 26. az Egyesült-Államokba váló bekebelezésük már csak idő kérdése lesz; a déli államok pedig, ia szegényebbek, a gyérebben lakottak, nyomorúságosan fognak tovább vegetálni. Legújabban azonban még ennél is sofckal komolyabb fordulatot vettek a dolgók. Huerta katonái Tampikóban 'megsértettek amerikai tengerész katonákat s az Egyesült-Államok kormánya ezt az alkalmat használja föl arra, hogy Mexikó ellen tengeren és szárazföldön fegyveres erővel lépjen föl, — nyilvánvalóan első sorban azért, hogy Mexikó északi részét az Unióba kebelezze be, másodsorban pedig azért, hogy Mexikóban a konstitucionalisták uralmát biztosítsa. Amerikában azt mondják, hogy a washingtoni kabinet ezzel az akciójával rendkívüli ügyetlenséget ikövet el. Ezelőtt egy esztendővel az Unió hadserege játszva győzhetett volna. Egy esztendő óta azonban nagyon sok és nevezetes változás történt Mexikóban. Ezelőtt egy évvel mindössze 15—20,000 ember állott fegyverben, mig ima minden mexikói férfi föl van fegyverkezve, mindenki tud a puskával bánni, niinden'ki tartozik fegyvergyakorlatot végezni. Huerta elnök azt mondja, hogy kétszázötvenezer ember áll rendelkezésére és 'hogy ezek közül százezer kitűnően fölszerelt, mindennel ellátott elsőrendű katona. Megalkotta vezérkarát, kinevezett öt hadtestparancsnokot és tiz hadosztályparancsnokot és reméli, hogy az Egyesült-Államok háborúja esetében a fölkelők hárominegyedrésze, sőt talán összesége, beleértve Villa Panohót, Zapatát és a többi fölkelő vezért, hozzá fog csatlakozni és vele együtt fog a közös ellenség ellen vonulni. A Szárazföldön tehát igen nehéz dolguk lesz az amerikaiaknak, hogy sikert érjenek el. Tengeren természetesen egészen másként áll a dolog. Az Egyesült-Ál lantoknak félelmetes flottájuk van, amely a legcsekélyebb ellenállás nélkül elveheti Mexikó kikötőit és ezáltal az ország belseje el lenne vágva a világtól, maga nem termelvén eleget, nem tudná magát élelmezni és éhínségnek volna kitéve s a föderált hadsereg nem kapna hadiszert. De még ebben az esetben is oly ellenállást fejtene ki, amely semmitől sem rettenne vissza. A csapuitepéki palotában minden eshetőségre el vannak készülve. Huertáoak vannak túszai. Ez az indus származású és a legvégsőre elkészült ember talán az utolsó pillanatban tudomására fogja hozni a washingtoni kabinetnek, hogy abban az esetben, ha az amerikai flotta egy mexikói várost bombázna vagy oda katonaságot szállítana ki, akkor a Mexikóban tartózkodó összes amerikaiakat agyon fogja lövetni vagy föl fogja akasztatni. Mexikóban a zavar teljes és általános és különösen most, amikor az Egyesült-Államok beavatkozása is megkezdődött, senkisem tudná megmondani, hogy miikor és miképen fog véget érni. .bsvbsbabaaabbbbabbabbbbbaaasaskias'azrciiiitaaiiiiaabaaiii A képviselőház ülése. A képviselőház ma délelőtt tartotta az uj ülésszakban első ülését. A két alelnök választása volt napirendre tűzve. A folyosókon nagy élénkség uralkodott, a munkapártiak körében ivet kő röztek, amelyen szerenesekivánatukat fejezik ki Tisza István miniszterelnöknek, aki ma ünnepelte ötvenharmadik születése napját. Az ellenzéki képviselők közül nincs jelen senkii. Csak egy pillanatra jelent meg gróf Apponyi Albert, átvette postáját és elhagyta az épületet. Az ülést délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beöthy Pál alelnök. Felolvastatta a mult ülésszak bezárásárá és az uj (negyedik) ülésszak megnyitására vonatkozó királyi kéziratot. Majd elrendelte a két alelnök megválasztására a névszerinti szavazást, melynek eredménye az, hogy Szász Károlyi és Simontsics Elemért választották meg a Ház alelnökeivé. Döntés készül az eszményi nivó ügyében. (A helyettes-polgármester Budapestre utazik. — Farkas Kálmán miniszteri tanácsos Szegedre jön.) (Saját tudósítónktól.) A város fejlesztésére irányuló munkának alapvető feltétele az eszményi nivó kérdésének végleges rendezése. Amig el nem döntik, hogy ezt a -besüppedt sikon fekvő várost -milyen magasságra töltsék föl, addig nem lehet megkezdeni sem az általános városrendezést, sem a csatornahálózat, sem a vizvezeíék teljes kiépítését. Hiszen eddig is — amint a mérnökség sokszor hangoztatja — azoknak a terveknek a megvalósítását, amelyek a város mo-dern kiépítésére irányultak, legtöbbször az eszményi nivó ügyének .esztendőket emelsz tő huzavonája akadályozta -meg. Ha a külvárosok csatornázást és világítást követeltek, ha a lakosság azt kívánta, Ihogy a magasnyomású vizvezetéket az egész város területére terjesszék ki, ha a külvárosi utcák általános rendezése került szőnyegre, — mindezeknek az alapvető terveknek a megvalósítását az eszményi nivó rendezetlensége miatt késleltette a tanács. Fölötte üdvös lesz tehát, hogy a város hatósága energikus lépéseket tesz az eszményi nivó kérdésének végleges rendezése érdekében. Esztendőkig, mint a legközismertebb tengeri kigyó szerepelt az eszményi 'nivó az aktuális kérdések homlokterében, hogy aztán ismét téli álomra merüljön alá a közigazgatás kátyújában. A mérnökség, mint a rekonstrukció korában megállapított nivó-magasság letéteményese, hallani sem akart arról, hogy a nivót a Farkas Árpád tervei szerint lejebb szállítsák. Ép igy a középitészeti tanács sem, amely szintén a rekonstrukciós tervek kirendelt őre. Farkas Árpád azonban kimutatta — és a véleményét a legelső szaktekintélyek osztották, — hogy a rekonstrukció korabeli nivómagasságra semmi szükség nincs, teljesen elegendő, ha erre a magasságra -csupán az ekszponáltabb részeit töltik fel a városnak, egyébként pedig maradjon a mai -magasság, vagy legalább is lényegesen lejebb kell szállítani a régi nivó-magasságot. Hogy mit jelent a -nivó leszállítása pénzzött. Lent nagy terrasz, rajta óriási színes kerti ernyők. A fonott kerti székeken vidám uri társaság, kacagás, vihogó diskurzus. — Kié ez a gyönyörű villa? — kérdem másodszor is a (feleségemet, most már kissé dühösen. összenéznek és kimondanak halkan, szégyenlősen egy nevet: egy ihires szép operett-művésznő Ihugának a nevét. Ahogy kimondták, lesütik a szemüket, súlyos zavar érzik rajtuk. A kapun imár benézni neim -mernek és rám sem. A-há — gondol-oim -magamban — és kutatok emlékeim között. Emlékszem rá . . . egykor -magam is . . . Qyö-ny-örü szép teremtés . . . Egyszer egy egész éjjel mellette ültem egy -autóban . . . Hát ez az ő villája? De hiszen, ... ki is vette el? — Ki vette el? — kérdezem a feleségem-éktől. — Még lány — felelik na-gy-on halkan. — Még lány ... — mo-n-dom utánuk halkan és szótlanul tovább -megyünk. A villából gondtalan zongoraszó szűrődik utánunk. I J Egyszer dühösen, mérgesen mentem el hazulról. Emlékszem: becsaptam -magam után az ajtót, ahogy csak nagyon neveletlen és nagyon szerencsétlen ember teheti: A falak harsogva kiabáltak rám, szinte megijedtem tőlük. f Lent az utcán a friss levegő még jobban dühösitett. Szilaj és vad lettem harago-mtoa-n. A sarkon a mindkét lábára béna újságosba, aki előtt pedig sohse megyek anélkül, hogy pénzt ne dobjak az ölébe, sz-erette-m volna belerúgni. Mit lábatlankodik nekem itt most, amikor a végsőkig feszült minden idegem! A -második sarkon, a-hogy szelesen bekanyarodom, érz-e-m, hogy teljes erővel nekimentem valakinek. Hátranézek: egy nagyon siralmas külsejű férfi a földre guggolva dohánymorzsákat kotor össze a sárból, az egyik kezében levő rossz, rozsdás pléhdobozba. Utolsó néhány szál dohányából cigarettát akart sodorni és akkor jöttem én és -kilöktem a kezéből. Az ócska fluszpapir is odarepült a sárba. Meg kell állanom, éles fájás vág a szivembe. Odamegyek hozzá; nem- is törődik velem, buzgón to-vább kotorgatja a dohányt. Ez a piszkos, kiéhezett, nyomorult, naiv lélék ebből -még imost is cigarettát akar csinálni. — Én löktem' ki a kezéből? — kérdem tőle keményen, de melegen. — Nem baj, — -mondja pirulva, szinte szemérmesen. — Úgyis -már az utolja volt. Nem -messze a trafik. Besietek, egész doboz cigarettát vásárolok és boldogan, dühömet teljesen elfeledve, átnyújtom a piszkos turkáló alaknak. Szinte repes a szivem az örömtől, -hogy valakinek jót tehetek. Mélyen elpirul és hebegve mondja: — Oh, kö'szön-öim, kérem, nem érdemlem meg, hisz -már úgyis alig lehetett volna belőle so-dor-ni . . . Elmegyek. Messziről, a sarokról visszanézek: még egyre ott guggol a sárban és kotorgatja a széthullt, sáros dohányszálakat. Még eszébe se jutott, hogy a dobozt fölbontsa. — Ezekből az elriasztó külsejű alakokból lesznek a milliomosok. Csak türelem keli hozzá. És minél több hozzám hasonló lágyszívű gavallér! I mtmmm^m UH uuuruua.u iu*u.. uiuuH!i...iuVu vma K első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, esetleg részletfizetésre ts.