Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-23 / 95. szám

Saerfcesztőaég Kárász-utca 91 Tddonszán: 305. Egyes szán ára It fiiiér. £LÓFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12*ncgyedévre K 6'— egy hónapra K 2 ELŐFIZETÉS1 ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 95. szám. Csütörtök, április 23. Az amerikai háború. Kitört az amerikai háiboru. . Az Uniónak Mexikóval való háborúja a legérdekesebbek és legbizomytalanabbak egyike, mert bármily nagyok is az Egyesült-Államok és bármily gyöngének és erőtlennek látszik is ma a mexikói köztársaság, mégis rendkívül elkeseredett és hosszantartó háborúra tehetünk elkészülve és ha kétségtelennek látszik is, bogy végül a hatalmasabb és gazdagabb EgyesültÁllamok fognak győzni, ez a 'háború az Uniónak nagyon sok -emberébe és töméntelen pénzébe fog kerülni és nagyon kétséges, vájjon az elérendő eredmény arányiban lesz-e a rendkívüli áldozatokkal. Ne felejtsük el, hogy Mexikóban spanyolok állnak az amerikaiákkal szemben, spanyolok, akik, ha kell, 'a guerilla-háborura is be tudnak rendezkedni, talán ugyanazoknak -a spanyoloknak -unokái, a kik ezelőtt száz esztendővel I. Napóleonnal szemben megmutatták, hogy a guerilla-háboruban mire képesek. Most, -amikor a háború megkezdődött, -vessünk még egy pillantást azokra az o-kokra, amelyek előidézték és azokra a kilátásokra, amelyékikel a harcoló felék ebbe a háborúba belementek. Mexikóban tudvalevően imár ávék óta dul a polgárháború. Pártok veszekednék a hatalomért és hol az egyik, hol a j másik kerekedik fölül. Az ország szörnyen ! Halálcsárdás. Elpattan a hur a cigány hegedűjén, Lángok duruzsolnak zenét cudarul, Iszonyat tombol a vigasság derűjén, Legényes kurjongás vad hörgésbe ful. Ez a halálcsárda. A sose halunk meg Mámorán pokollá fűlik a bál. Utolsó szorítás és: együtt halunk meg . • • A vörös orkeszter recseg, muzsikál. Egymásra zuhannak leányok, legények, Nincs se csók, se vér, se édes tilos. Hamvadtak a szivek, lobbantak a fények, Csak az éji égnek pereme piros . . . MOLNÁR JENŐ. Nyári emlékek. Irta: Somlyó Zoltán. A kis, virágos kertben, a villa előtt, valóra után, fonott szélieken ül a család. Az aPa, előkelő miniszteri 'hivatalnok, ;a felesedé: egy szép 'k-öv-ér, kissé fellengzio no es a gyermekeik. Két kis leány és egy bet éves íll'cska. A fiu az első feleség után maradt; l két kis -leány hátrakötött rózsaszínű ruPácskában, finom holmikban, a fiúcska is rén-desen -öltözve, de busán és kissé elhagyottan. szenved miatta, virágzó vidékek elpusztulták, népes; város-ok romba dőltek , és ezer meg -ezer ember vér-e folyt. Mexikónak egyharmadrésze tűzben van és vérben folyik s -ez a szép ország óriási föltárt és még elrej-tett kincseivel nemsokára teljesen el fog pusztulni. A mexikóiak azt mondják, 'hogy veszedelmüket és -pusztulásukat Wilson elnöknek köszönhetik, aki minden nemzetközi jog és tisztesség ellenére az egyik párt, a konstitucionálisták pártja mellett foglalt állást. Ezt Mexikóban mindenki tudja, sőt hirdeti is, a diplomáciai körökben, ,a sajtóban, a kereskedelmi és ipari körökben, Amerikában épp ugy, mint Európában, sőt még az Egyesült-Államokban .is, kivéve a Fehérház közvetetten környezetében;. A dolgok most ugy fejlődtek, h-ogy sem -megegyezés, sem kompromisszum nem lehetséges, mert azok, akik ismerik a mexikói spanyolokat, akik nem kevésbé büszkék, mint -az európai spanyolok, tudják, hogy ezek az emberek mindent eltűrnék, csak oly emberek uralmát nem, akik idegen befolyásra támaszkodnak. Carranzát, Huerta ellen fel ét,'Madero politikájának követőjét, -egy igen tehetséges -és nagyon nemes karakterű embert, Mexikóban sokáig tisztelték és szerették -és akkora volt híveinek száma, hogy előbb vagy utóbb ő kerekedett volna fölük Egyszerre azonban az a -gyilkos ötlete támadt, hogy az Egyesült-Államokhoz fordult segitségA szines üveggömbök között ülnek, én vendégük vagyok és a gyermeknevelésről, általában a gyermekeikről beszélünk. Kissé poétikusan igyekszem fölfogni a témát és á* • kert virágaihoz hasonlítom a gyermekeket. — Bizony, — mondja a kövér, szép miniszteri hivatalnokné — bizony, virágok ezek. A Katóka, — gyere csak ide, csillagom! mi ez a piros a homlokodon? Hát te, Manci, egyetlen, drága kis babulkám, megyünk ma sétálni, mi? ... — És a boldogságtól pirulva, öleli magához a két gyönyörű, finom gyermeket. Valami nehézség üli meg a lelkemet: a kis fiu a fehérre lakkozott kerítés mellett áll, befel-é fordított lábakkal. Nedves szemekkel néz tmaga körül, összenézni senkivel se tud, kerüli szüleinek és testvérkéinek tekintetét. Csak énfelém mer pillantani, egy szemvillanásig össze is nézünk ... és azután még szomorúbbnak, még árvábbnak t-etszik. Kicsit hűvösödik az idő, otthon feledtem a felöltőimet. Könnyen meghűlök az ilyen (hirtelen támadt szélben: felkészülök, menni akarok, búcsúzkodás. — Na, gyerekek, a bácsinak mindegyik egy szál virágot ád és szépen jójeakát kívánni. A fehér lakkos kertajtóban megállok, mint v-alairni szégyenkező ünnepelt. A kislányok szétfutnak, egy perc múlva visszatérnek és libegve, pirosan, boldogan egyegy teli tearózsát nyújtanak át. A rózsák ért. Ettőlfogva v-esztett játéka volt; hivei tömegesen pártoltak el tőle és az egész nemzet egy táborba csoportosult, abba, a melynek jelsz-ava, hogy az idegen beavatkozást elutasitsa. Tegyük föl, hogy Carranza diadalmaskodni fog Torreon, ez a Mexikótól ezer mértföldnyire levő város, miután többször hol az egyik, hol a másik sereg keziébe esett, ma véglegesen; az övé; bevonul Montereybe, San-Luls-Polosiba Ős hatalmába ejtette Tampikót; tegyük föl, a mi teljességgel valószínűtlen, hogy a mexikói nagy síkságon teljesen megveri ,a föderált hadsereget és bevonul az ország fővárosába — de hát akkor helyre fog-e állni a béke? Sőt ellenkezően;, egyáltalában nem. A középső és déli államok valaimenynyi erdejéből, összes síkságairól, a hegyekről és a völgyekből özönleni fognak az embereik, hogy harcoljanak függetlenségükért. És a guerill-a-háboru még nagyobb gyűlölettel, még nagyobb elkeseredéssel tovább fog folyni. Carranza győzelme egyáltalában nem -biztosítaná Mexikó békéjét. Már a saját táborában sem ur többé, tisztjei nem engedelmeskednék neki és legelső tábornoka, Villa Pancho, nyíltan föllázadt ellene. Tegyünk föl egy másik esetet, azlt, hogy se a föderalisták, se a konstitucionálisták nem tudnak döntő csatát nyerni. Mi fog történni ebben az esetben? Az északi államok el fognak szakadni a déliektől és kábitóan illatosak. Megköszönöm és megsimogatom az arcocskájukat. Már kiléptem a kertajtón és most gyáván, félszegen utánam oson a kis fiu is és remegő kézzel nyiuyt -felém egy szál sötét, bársonyos árvácskát. A szülök, ahogy hozzájuk ér a pillantásom, ugy tetszenek, mintha nem látnának odáig. Kint a tearózsát odaadtam a kaszirnőnek, az árvácskát pedig a gomblyukba tűztem; | . * A fürdőtelepen a legszebb villa elé érünk. Óriási területen áll, köröskörül nagy négyszögben szines, keményfából való díszes léckerítés. Az egyik fronton a ka-pu -csak formaliter van megcsinálva. A lécek közt, ahol be szokás látni, a kert rondói és virágágyai közé, belül lécekkel és deszkákkal van kibélelve az ür, hogy be ne -lehessen látni. Itt olyan ember élhet, aki még a levegőtől is félti a boldogságát. — Kié ez a gyöny-örü villa? — kérdezem -a feleségemet és a barátnőjét, akikkel sétálok. ök összenéznek. Annyira zavarban vannak, hogy észre se veszem, mennyire felelet nélkül hagytak. Tovább megyünk A sarkon befordulunk, ott is még az egész frontot a gyönyörű villa telke foglalja el. De itt mar be lehet pillantani a kapun át. Gyönyörű, gereblyézett ,utak a virágágyak kö-