Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-01 / 76. szám

1914. április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 11. Szem előtt ikell azonban- tartani, Ihogy a törvény intézkedései a gazdasági élet -har­monikus egys-égét im-eg ne zavarják s 'h-ogy a gazdasági él-etet egészséges -mederbe t-e­réljék. ij ] - jf Szauer M. János. Ellenzéki készülődések a főispáni installációra. (Saját tudósítónktól.) A hétfőre tervezett főispáni installáció programját — mint mai számunkban m-egirtuk — véglegesen meg­állapították. Az installációs, közgyűlés '-szó­nokául Jászai Géza c. püspököt kérték föl, aki természetesen -ezt a megbízatást kész­séggel vállalta. De jelentkezett két más szó­nok is: Dobay Gyula dr. és Szeless József dr., akik az -ellenzék tagjai, igy felszólalá­suk körül nyomban, megindultak a legkülön­bözőbb kombinációk. Az egyik ezt akarja, la másik azt, az egyik ezt fogja elmondani, a másik majd igy beszél és tovább egész ad­dig a rémlátási-g, Ihogy botrányok is lesznek a beiktató közgyűlésen. A közönségnek 'szenzációkra é|hes ré­szét meg kell nyugtatni, de tisztázni kell ele­ve azt is, mennyiben felelnek meg a való­ságnak a két ellenzéki, szónok szereplés-érői terjesztett hírek és mindén előrelátás szerint lehetnek-e az installációs közgyűlésen -olyan hangok, amelyek annalk méltóságát zavarni kívánnák. A felszólalásra jelentkezőkhöz for­dultunk tehát, akik közül Dobay Gyula dr. a következőket .mondta: — Az installációs közgyűlésen tartandó beszédem egyáltalán nem akar tátrtadó jellegű lenni, Meghallgatom Imajd Jászai Géza püspök ur beszéd-ét s olyan dolgo­— Eddig nem is v-ettem észre, Ihogy ki­csinykét már őszül a haja, — mondta vég­telen gyöngédséggel és szél idén megsimo­gatta a fejem. Sokáig nem akarta elengedni a keze­met. „Ugy-e, inem hagy el? Ugy-e, szeretni fog -mindig?" csengett finom hangja, mintha egy királynő könyörögne hóhérának. Oly előkelő és finom volt, mintha me­legházban nevelték volna. Ah, talán- nem is tudta, ihogy milyen-ék a férfiak! S egyszer délután -sokat beszélt az utazásairól, nagy Londonról és Skóciáról, ahol a vadászkürt ugy zeng, imiint a Stuartok alatt s évszáza­dos szokások uralkodnak a falka-köríi-k dalos Nápolyról és a Földközi- tengerről, amely­ben nyári éjjel a csillagokat akarta (meg­számlálni; postakocsin kelt át a svájci ha­táron és egy útszéli kolostorban- azért a férfiért 'imádkozott, akit imajd a végzet hoz­zákü'id, hogy szeretettel és gyöngédséggel vegye -körül ... i — Olyan a hangja, mint a gordonkáé. S ezt -nagyon szeretem, — mondta és sze­mét lesütötte. Ah, végre -eltűnt alakja a s-ark-on, mint ha egy kedves állom lassan elszáll a reggeli madarak lármájára. Kétségbeesetten- futot­tam az aranymüvesnéhez, ment imár két nap­ja nem láttam. Sirva szaladtam fél -a lépcső­-kat, amiket ő -esetleg a pártállásánál fog­va nem imo-nd-hat el, én t-eszék majd szó­vá. Konkréten meg fogom jelölni azokat \az óhajokat, amikeit a város érdekében szükségesnek tartunk. -Bizalmatlanságról vagy bizalomról pártállásomnál fogva ter­mészetesen szó sem lelhet. Ebből a nyilatkozatból mindenki ímeg­állapithatja, Ihogy az -egyik ellenzéki felszó­lalónak — amint hittük is — eszeágában sincs botrányokat provokálni. Sőt a beszéde támadó jellegű sem lesz. Hogy a város ér­dekeit szolgáló óhajtásokat akar megjelölni. Ebben bizonyára mindannyian egyek le­szünk, ha a felszólaló a nyilatkozatában megszabott keretek között fog -mozogni. És — ismerjük az u'j főispán véleményét, — ép az ő részéről if-ogn-ak szavai a legnagyobb figyelemben, részesülni. A másik felszólaló a következőket volt szives mondani érdeklődésünkre: — Beszédemnek a -tartalmára kétség­telenül befolyással lesz Jászai Géza püspök ur beszédének a tartalma, iránya, tenden­ciája és az a program, amit a főispán ur az installáció alkalmával ad. -Mindenesetre ki fogom fejteni azt, hogy .Szegedre nagyon le­hangoló, Ihogy nem kapunk Olyan embert, a k-inek tevékenysége nem oszlik ímeg három irányban, hanem állandóan itt él, itt lakik közöttünk és működését kizárólag ennek a városnak a felvirágoztatására szenteli. Ne­kem aggodalmaim vannak, ih-o-gy nem ka­punk eleget Cicatricis 'Lajos dr. munkájából. Ha Cicatriois Lajos -dr. eddigi működését nézzük, tulajdonképpen az o személye állott útjában Szeged város nagyobb jelentőségű aspirációinak s azok az ellenakciók, amelyek a város azon 'törekvései -ellen irányultak, hogy Szegedimegye lét-efe-ittessék és -kikere­kittessék, továbbá a megyeszékhely Szen­tesről Szegedre helyeztessék, az ő személyé­hez fűződnek. 0 violt -ezeknek az akcióknak a lelke, a vezére. Aggodalmaim vannak más­kön, a lába elé vetettem magam, dle ő hide­gen fölállott -a karosszékből. — Már késő. A lovag pontosan jelen­tette a katonai -temetőben történt kalandját. Utálom, megvetem. El akair-t menni. A ruhájába kapaszkod­tam. — Az a nő azt ígérte, hogy megöli ma­gát, ha -elhagyom . . . Akkor iminden jó lesz? — Talán, — felelt 'szerelmem iési a szomszéd -szobába imént. > E-gy hét mult el. Florentin minden nap irt és én nem válaszoltam. Reggel a Pesti Naplóban öngyilkosságok között böngész­tem. Végül virágokat küldött, amelyeket nem fogadtam el. -De -egy napon mégis -találkoztunk, meg­sajnáltaim, -megesett -a sziv-em végtelen sze­relmém Elhatároztuk, -hio-gy Bécsbe szö­künk a -gőzhajóval, Ihogy egymásnak -élhes­sünk az ismeretlen városban. Az éjt -az aranymivesné ablak-a alatt töltöttem. Nagyon boldogtalan voltam. Ma­gamban erősen sírtam. És reggel, imid-őn Florentinnal -a bécsi hajóra szállottunk, ah­hoz lett volna kedvem, ihogy a szőke folyóba ugorjak, -mig távol -és 'közel, a Ih-aii-ó fedélze­tén é-s Florentin szemében a tavasz ragyo­gott. \ részt azért is, hogy amint a .munkapártnak egyik erős -kezű exponense, amennyiben po­litikai- sikereket akar elérni, meg fogja bon­tani .a iszegedi nemzeti munkapárt és a sze­gedi függetlenségi párt között levő harmoni­kus fegyverbarátságot, amely négy-öt év óta teljesen zavartalan. És nehogy azt higy­je bárki, hogy a beszédemnek személyes éle akar lenni, nem a -személy ellen irányul, ez táv-ol áll tőlem, hanem a városom iránt va­ló szeretetemből féltem annak érdek-eit. Alap­talanok tövábbá azok a híresztelések is, mintha botrányt akarnék inszcenálni. Sem­mivet Sem akarom megsértem az ünnepsé­gek méltóságát, amely sokkal komolyabb előttem, sem'hogy heveskedéssel akadályoz­zam meg annak méltóságteljes lefolyását. Nem akarok én kellemetlenkedni a munka­pártnak s-em semmiféle oppozíciós beszéd­del, csak azokat a dolgokat akarom elő­adni, amiket- Jászai Géza püspök ur . már puszta udvariasságból, de meg azért is, (mert köti a pártfegy-elem, nem mon-dbat -el, vagy ha el is mondaná, olyan 'burkoltan 'kellene tennie, h-ogy abban elveszne a lényeg. -Ez a vázlata az installációs közgyűlésen tartan­dó beszédemnek. Mindenekelőtt különösnek tartjuk azt a felfogást, Ihogy Jászlai Géza városi -érdekein­ket nem képviselheti, tisztára azért, mert munkapárti. Mi- ugy tudjuk, hogy a püspök ur, de a munkapárt im-inden tagja eddig is bizonyságát szolgáltatta annak, hogy kellő eréllyel és eredménnyel tud a város szol­gálatában működni. Egyébként legokosabb, ha az történik, amit a nyilatkozó ur -mond: működjenek a pártok továbbra i-s egymással békességben- a város érdekében. Cicatricis főispán ennek a munkának eddigi intenzivi­tását és eredményeit -minden bizonnyal csia-k fokozni f-ogja. Ez ellen- pedig még pártérdek­ből se léhet senkinek (kifogása. Az, ihogy Szeged -u'j főispánja Csongrádimegye vezető pozíciójában nagy agilitással és föltétlen — -Isteneim, — -gondoltam magamban, — igaz, h-ogy nagy szamárság, amit- cselek­szem, végképpen -elveszitem egyetlen sze­relmemét, az aranym-üvesnét. De hát nem le­het rossznak lenni és kegyetlenkedni egy szerelmes asszonnyal. Florentin a nászutasok -tündöklő kedvé­vel álldogált ímel-Lettem és végtelen boldog volt-, mikor egy hal -kidugta a fejét a vizr bői. — Ezer forintot hoztam magammal az útra, — 'mondta később. — Vájjon elég lesz? Felbigygyesztett-am az ajkamat. — Korábban- is ideadhatta volna a pénzt, — -mormogtam, 6 arra gondoltam, hogy el­küldtem volna az aranymüvesnén-ek. Tán ki­békül vaila. Amannak olyan isürü fekete haja volt, mint a négereké és 'olyan illat áramlott a testéből, imin-t a -széna között a nyári dél­után, — ez szőke volt, mint egy moszkvai szentkép és itiszta és hüv-ös, mint télen a hegyi -folyók a vizmeritő léknél. És én Olyan szomorú lettem, amilyen szomorú talán -még sohasem voltam életem­ben. Elvesztem, gondoltam- magamban, mint a -cirkuszi művész, műdön szédülni kezd a trapézon. A nők kezébe kerültem. Vendéglőben ^ MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN ™ SZT. ISTVÁN: Füszerkereskedésben hmm U • • • w • •• n ^ ÓVAKODJÉK • Cscmcgeüz letben d(jplamaláfaSÖl*t. az UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents