Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-01 / 76. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 29. Szerdán és csütörtökön A világ legna­gyobb tragikája MARIA CARMI A FŐSZEREPBEN HA ASSZONYOK GYŰLÖLNEK. Egy grófnő sorstragédiája 6 felv. Páratlanul álló fe'vétel Sok ezer ember menekülése egy égő színházból. T Előadások 5, 7 és 9 órakor Telefon 11-85. eredményekkel szállt síkra '.megyéje érdekei­ért, ránk csa'k (biztató- lelhet. Senkitől se,Lehet kívánni, hogy Cs-ongrádlmegye, vagy Hód­mezővásárhely főispáni 'székélben a mi érde­keink szószólójának álljon Ibe. JDe aki- eze­ken a helyeken eredményeket ért el, azt bi­zalommal kell fogadni mindenkinek, mert semmi okiunk és jogunk feltételezni, Ihogy nálunk kevesebb eredményt tud -és akar majd elérni. Legkevésbé van erre alap Cicatricis dr.-nál, aki kinyilatkoztatta és tettekkel is fogja igazolni, hogy a városépítés nagy mun­kájából ki akarja venni a részét. Az ilyen keretek között készülő felszó­lalásokból végső -eredményként megállapít­hatjuk, hogy az installáció méltóságát sen­kinek sincs szándékában megzavarni. Lát­szik azonkívül, hogy az ellenzék i's biza­lommal várja a főispán .működését, csak bi­zonyos városi óhajokat kiván leszögezni. KALEIDOSZKÓP Szeged, március 31. EGY MAGANTUDÓS könyvet ír Rákó­cziról ós különvéleményt jelent be ,a nemzeti hősről: egy hét. múlva arról beszélnek szé­les e hazában, bogy milyen kegyeiletsártő imőd-on merészelte -aposztrofálni feyau em­bernek az emlékét, -akit az iskolában egekig magasztal a jámbor és- soviniszta iskolames­ter. Mintha bizony ártana az Rákóczii emlé­kének, ha egyéni beállításban emberi fo­gyatkozásokat rak rá egy tudományos igaz­ságkeresésében kissé messzire elrugaszkodott fiatal! szobatudós . . . A .dolog lényege az, hogy Magyarorszá­gon mindenhői politikát csinálnak, még az olyan könyvekből is, melyeket senki el nem olvasott. Ez pedig ártalmára van a tudomány müveléséhez elengedhetetlenül szükséges ku­tatási szabadságnak. Jól emlékezünk rá, Ágoston Péter kiváló szociológusnak évekkel ezelőtt bebizonyította n Huszadik század ha­sábjain, hogy Zrinyi Miklós, -a szigetvári hős, életében valóságos rablóvezér volt, ki számtalanszor ráütött portyázó csapataival a községekre és minden értékeset összeszedett belőlük, akár Rinaldó Rinaldini. A 1)aranya­in egyei ek egy időben legfelsőbb helyen elő­terjesztett instanciával kértek segítséget Szi­getvár ura ellen . . . Mindezek históriai té­nyek, melyek mellett hősiesség, mely Zrinyi Miklós halálának körülményeiből szintén a históriai tény igazságával ragyog felénk. Ez is igazság, .amaz is, mindenki azt olvassa ki belőle, ami hazafias, vagy tudományos meg­győződéséhez közelebb áll. Ágoston Péter Írásaira akkor nem fordí­tott gondot a soviniszta társadalom, mely szerencsére nem olvassa a Huszadik Száza­dot. A Szekfü Gyula könyvét ellenben el­olvasta Polónyi Géza és mindjárt botrány lett belőle, nem a könyv megírásából, hanem annak elolvasásából. Pedig a köny n-em is egészen mai keletű, a Nyugat már egy hó­nappal ezelőtt terjedelmes és elismerő mélta­tást közölt róla. Kérdjük, levon-e iaz valiamit a Rákóczi szabadságharcának jelentőségéből, ha egy késői hisztorikus emberi vonásokat keres és talál a fejedelem -alakján? Bizonyá­ra nem. És itt nem arról van szó, hogy igaza van-e Szekfü Gyulának, va.gy nincs? Az írás véleménynyilvánítás szabadságáról van szó, melyből kifolyólag mindenki viselni kényte­len cselekvésének erkölcsi súlyát ós következ­ményét. S h-a igy van, ám kritizálják le so­viniszta szenvedéiyessóggel a fiatal szobatu­dóst -és piszkálják meg az öreg Akadémiát, de ezzel a-z ügy már be is van - fejezve, itt igazán nem lehet -egyebet tenni. Mert azt csak nein kívánhatja senki, hogy -a királyi ügyészség elkoboztassa a hazafias i-ndekszre helyezett könyvet Polónyi Géza volt iga zs ág­ügyminiszter rendeletére . . . + CSUPA HAMIS ÉLELMISZER a pia­con, a boltban, az asztalunkon, a,-gyomrunk­ban. Elolvasásuk az újságban, hogy mennyi mindent hamisítanak és csodálkozva tekin­tünk végig önmagunkon: hát még mindig élünk? Még mindig megvagyunk? Tisztára nevetséges, hogy rossz margarintól, kőportól, vörös tégla törmeléktől és egyéb fűszerektől -idáig el nem pusztultunk. De ha már ráirányult a közvélemény fi­gyelme a visszaélésekre, épen itt v-ollna az ide­je, hogy a hatóság benézzen a pultok és pol­cok mögé. Az a .néhány száz koronás bírság, amit a kihágási biró ilyenkor kiszab, épen nem riasztja vissza a hamis cikkekkel üzér­kedőket kisded játékaiktól. Tessék gyakori ellenőrzéseket tartani. Arra valók a jt-ijsizti orvosok, meg -a város fizetett vegyésze. Utó­végre itt mindnyájunk bőre van a vásáron. A tiszti orvosoké és a fővegyészé is1. Gondol­janak magukra és értékesítsék tudományu­kat a köz javára. Boíránj a horvát országgyűlésen. Zágrábból jelentik: A szábor üíese egész éj­szaka tartott és -cs-ak éjfélkor ért véget. Az ülés Ihelyenkint rendkivül viharos volt. ki, ülés folyamán Frank dr. képviselő tiltako­zott az ellen, bogy a többség: arra az állás­pontra helyezkedjék, bogy Hinkovi-csot ne adja ki. Budiszavlyevits, Horváth -dr. és Pri­bicsevics személyes- kérdésben beszél. Be­szédeik közben ismételten hev-es összetűzés keletkezett a többség és az ellenzék között. Amikor Pribicsevics ia hazaárulási pört em­legeti, Radics ezt kiáltotta feléje: — A vádlottak szegény ördögök 'váltak, a főbünös te votílál! Lukinics -elnök Radiesot rendreutasítja, mire -ez -e szavakat kiáltotta az elnök felé: — Te vagy a bűntárs! Erre óriá'si kavarodás keletkezett, mely­ben a hál- és jobboldalról röpködő heves részletek elvesztek 'és nem érthetők m!eg. Lukinics alelnök javasolta, hogy Radics képviselőt tizenöt ülésnapról, Horváth dr.-t pedig nyolc ülésnapról zárják ki. Erre ismét óriási kavarodás támadt. Az -elnöki emel­vény felé ilyen kiáltások röpködtek. — Zsarnok! Áruló! A leghevesebben Zatluka és Frrnk ki­ál íozta-k, akik a mellett a padokat is verdes­ték, ugy, hogy az elnök kénytelen volt újra felfüggeszteni az ülést. Szünet .utá-n isimét .a botrányok egész sorozata következett. Ra­dics ezt kiáltotta az elnök felé: — Éljen a kutyapecér az elnöki szék­ben! Horváth -dr. (az elnök felé): ön kisajátít­ja magának (a képviselők szabadságát. Radics: Qyáv-ák, kutyapec-érek, kutyák! Ekkor Sunmin és Radics között majd­nem- tettlegességre került a sor. A többségi képviselők Surmin köré állottak és megvé­delmezték Radics ellen. Radiesot az ellenzék vette körül. Á két ellenséges tábor egy ideig farkasszemet nézett-/ azután u'jra kitört a pokoli lárma. Bútorszállításokat hely­ben és vidékre, berak­tározást száraz raktár helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34.

Next

/
Thumbnails
Contents