Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-16 / 89. szám

1914. április 12. DÉLMAG Y-ARORSZA G !3. Tampikóból visszavonultak és a vasutat elpusztították maguk mögött. Juarezből jelentik: Ide érkezeti: jelentés széria: Villa tábornok kilencnapi csata utál a kormány-csapatokat San Pedro mellett, Torreontól északra megverte. Mindkét részről a veszteségek összesen háromezer embert tesznek ki. | | Sötétben tapogatóznak a vízhiány okai után, — Beszámoló a szegedi vizkérdés egy hónapos tanulmányozásáról. - Vizmüigazgatóságot sürget az ad-hoc bizottság. — Kaylinger elutazott. — (Saját tudósítónktól.) Március tizennegyedikén kezdte meg munkáját az a bizottság, amelyet a februári közgyűlés a vizmizériák tanulmányozására kiküldött. A bizottság, amelynek elnöke Bulogh Károly pénzügyi tanácsos, tagjai Back Bernát, kiintik Károly, Pick Jenő 'törvényhatósági bizottsági tagok, Tóth Mihály főmérnök és fíuócz Károly városi gépészmérnök összegyűjtötte a 'rendelkezésére álló adatokat, de azok egész komiplekszumából sem tudott határozott választ adni erre a két kérdésre: 1. mi az oka az immár állandósult vizmizé riáknak, és 2. hogyan lehetne segíteni raj tak? A helyzet ma is az, ami a vízvezeték egy hónapig tartott tanulmányozása előtt volt: bizonytalanság és •tapogatózás a sc élben a vízhiány okai után. Közben meghívta a tanács Kaylinger Mihályt, a fővárosi vízmüvek igazgatóját, aki a legelismertebb szaktekintélyek egyike, hogy mondjon véleményt a szegedi vizmizér iáikról és jelölje meg a bajok orvoslásán;.k a módját; Kaylinger tegnap érkezett Szegedre és szerdán délelőtt résztvett a bizottság ülésén, amelyen Buócz Károly gépészmérnök referált a bizottság egy hónapos működéséről és ismertette a vízhálózat vizsgálata során összegyűjtött adatokat. Az ülésen nem jelenhettünk meg, amiről vezércikkben számolunk be. A rendelkezésünkre 'bocsátott jegyzőkönyv szerint Buócz tájékoztatta KayÜngert a szegedi lakosság vízellátásáról. Ismertette a városi vizűm vet, azután azt, hogy a városnak 'mekkora területén működik a magasnyomású vízvezeték. Ez csak a Nagykörúton belül fekvő részt hálózza be, kiágazásai pedig a következők: a Boldogasszonysugárii'ttél a vasúti állomásig, a Kossuth Lajos-sugárul: nagykörúti részétől a kórházig és végül a Kálvária-ut külső részéig. A város területén összesen mintegy 28—29,000 ember kap magasnyomású vízvezetéket. A Nagykörúton kívül egészen a körtöltésig, tehát a külvárosok lakosságát, kilenc alacsonyabb nyomásit artézi kut látja el vízzel. Ezután: előadta Buócz, hogy a bizottság három irányban tartotta szükségesnek a vizkérdés tanulmányozását. Először megvizsgálták az ártézi kutakat és meghatározták a termelt vízmennyiségét, azután a vizmiitelep berendezését és harmadszor: a vízvezeték külső hálózatának a megvizsgálását tetteik tanulmányozás tárgyává. Március, tizenhatodikán a bizottság a vizirnüíelepen szemlét tartóit Meg tekintet te a berendezést és — amint a jegyzőkönyv leszögezi — megelégedését fejezte ki a mostani állapotakon. Ezután hozzáfogott a termelt vizmennyiség megállapításához és arra az eredményre jutott, hogy a vízműhöz tartozó öt ártézi kút huszonnégy óra alatt 520': köbméter vizet termel. Ez a vizmennyiség a Nagykörúton belül teljesen elegendő volna a lakosság vízszükségletének a kielégítésé re, — ha a nagyrésze valahol a föld cdatt e nem tűnne. Hogy hol és hogyan, nem tudják. ma is ép olyan rejtély ez, mint volt egy hó nappal ezelőtt. Megvizsgálták azután a gépiházat is. Ott sem találtak nagyobb hibái, csupán annyit konstatált a bizottság, hogy a gépház fölszerelése nem egészen tökéletes, ezt pótclní keli. Majd a két fő-esőre került a sor, az egyik a Tisza Lajos-köruton, a másik az Iskola-utcában vau, lefektetve. Ezeket is rendben Hulálták. A legközelebbi bizottsági ülésen egészen újszerű ötlet került fel-szinre. A bizottság ugyanis a vizkérdés tanulmányozása közben arra jött rá, 'hogy a vízmüvek üzemvezetése nem megfelelő. Túlságosan lassú, túlságosa bürokratikus és nagyon, kevéssé felel meg azoknak a követelményeknek, .amiket egy ilyen nagy város vizel látása megkiván. A? a vélemény alakult iki tehát a bizottságban, hogy a vízmüvek igazgatását ne a város mérnökség, hanem önálló vizmüigazgatóság végezze. Igy a felelősség is egy kézben lenne és külön: hivatal gondoskodna a vízellátás körébe tartozó ügyekről. Március végén a bizottság megbízásún a mérnökség naponta vizsgálta a viZiiálőza •t-o-t, hogy a Vízvezeték éjiszakai elzárása következtében, történt-e nagyobb csőrepedés valamelyik körzetben. A mérnökség a vizsgálat befejezésével azt a jelentést, tette a bizottságnak, hogy nagyobb csőrepedést sehol sem észleltek. Kisebb szivárgások napirenden vannak ugyan, de ezek egyike sem oivan nagy, 'hogy vizhiányt okozna. A csőrepedér-élckel és egyéb, a vízvezeték kijavításán, irányuló munkákkal kapcsolatban: a bizottság abban állapodott meg, hogy a vizrnütelepen külön műhely fölállítását fogja javasolni, ahol1 minden vízvezeték-j;avi tó munkát -háZihg végeztessen a város. Ezzel egyrészt je1 líékeny megtakarítást ér el, másrészt gyorsabban, tudják helyrehozni a hibákat. Megvizsgálta a mérnökség az ártézi kutakat is, amelyek az, 5200 köbméter vizet zolgál tatjaik. Ezeknek a működését is rendben találták. Minthogy azonban valójában .kevesebb vizet kap a lakosság, mint ameuynyit a kutak termelnek, a bizottság azt ajánlotta, hogy a termelt viz mennyiségét 7500 köbméterre fokozzák akár uj ártézi kutak fúrásával, akár más in ódon, Igv legalább biztosan kap a lakosság 5200 köbméter vizet, esetleg jóval többet is. Ezekben tájékoztatta az -előadó Kaylinger Mihályt a bizottság tapasztalatairól. Ezután arról volt szó, hogy mi módon lehetne fokozni a lakosság vízellátását, illetőleg hogyan lehetne 'gyökeresen megszüntetni a vizhiányt. Erre inézv-e több alternatív eszme merült föl. Az -egyik szerint a csöngőiéi járás homokos rétegében kellene ártézi kutakat fúrni s azoknak -a,-vizét Szegedig vezetni. Ez azonban nagyon s-okba kerülne, mert az ut harminc kilóméter hosszú. Mások viszont azt ajánlották, hogy ,a Maros .mellett fúrasson kutakat a város s építtessen, ott vízgyűjtőt, ahonnan- a 'vizet a városba vezetnék. Kaylinger Mihály viszont nagyon ajánlatosnak mondotta, hogy a mérnökség tegyen kísérlet,éket, hogy a város területén az ártézi vizréteg emelkedik-e, vagy csökken, inert ebiből állapítható im-eg, hogy lehet-e uj ártézi kutakat fúrni vagy s-em. Egyébként' határozott véleményt most ,még nem- adott Kaylinger, hanem azt kívánta, hogy az öszszegyüjtölt adatokat foglalják irásba és küldték el neki Budapestre. Kijelentette, -hogy egy hónapon belül okvetlen válaszolni fog és Írásban közli majd a bizottsággal, hogy milyen uton-módon lehetne segíteni a szegedi vizmizériákon. Ezzel a bizottság ülése véget' ért és Kaylinger szerdán délután visszautazott Budapestre. Külügyminiszterek tárgyalása. — Miről tanácskoznak? — (Saját tudósítónktól.) Berchtold Lipót gróf külügyminiszter Abbáziába való elutazása előtt kihallgatáson volt Ferenc József királynál, hogy jelentést -t-egyen az abbáziai találkozással összefüggő kérdésekről. Berchtold gróf erre vonatkozóan Avarna herceg olasz nagykövettel is tanácskozott. A Neues Wiener Tagblatt levelezője jól Irtesülf olasz részről a következőket tudta meg az olasz és az osztrák és magyar küíiigyiminiszterek tanácskozásának tárgyáról: Ausztria és Magyarország és Olaszország e két vezető államférfiának 'találkozása megadja a keresett alkalmat egy sereg olyan kérdés megvitatására, amelyekben a két álon érdeke találkozik. Ausztria és Magyarország és Olaszország törekvése az, h-ogy rz Adriai-úengeren megtartsa az egyensúlyt. A két államférfiú most kezdődő tanácskozásának is, ez elv megerősítése a legfőbb célja. leg kell vitatni azonkívül különböző kérdéseket, amelyéket csak másodrangú fontoss 'guaknak lehet mondani, amelyek azonban együttvéve nagy jelentőségűek. Ilyen például i Duna-Adria vasút kérdése, amelyről el kell dönteni, vájjon Valonánál, Durazzónál vagy még északibb irányiban végződjék-e? Ezzel Irzonyos összefüggésben van a szerb kercsdelrni kikötő kérdése. Egy másik kérdés Albánia jövő fővárosának kérdése. Vilmos fejedelem ugyan ez idő szerint Durazzóban : ékel, de azért Durazzó távolról sem főváros. Ez és még több ilyen- csak másodrendű kérdés, a keleti vasutak 'kérdésének is. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT, Füszerkereskedésben • ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben (j |J P 1 3 ÍPaláta SOft. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!