Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-12 / 87. szám

Í914. Apniii® 12. DÉLMAGYARORSZÁG r. őszre vakuk i) aztán egy -hiirfeliétn elbalározáiseal átment. a járda,rá ós szépen besétált a kapuul,. Ótottné diiadalm-aeian saáladit utálnia ós kiáltotta: — Na. látják, enyém a kakas! TtrEvágok el akarták lopni a Hanziimait. De BukJinék, biztos tudatában annak, botg-y ,a csapodár kakas, csak viendégságibe ment át Ótiottuiélioz, utána mentek és az udvarban konstatálták, hogy . a 35-ös számú házban tényleg nincsen •odahaza, ment nem szállt fel a szemétdombra, csak az udvaron tartózkodott. Ötattné ebbe az ujabb kifogásba természetesen nem ment bele és erősen követette a status qno fan-tartását. Közben iismét erős szavakat használt és már-már majidnm újból Mi-tört a vihar, am-ikor két kis fiu: Simon János éis Szilágyi Béla hallva a civakodást, elmondták, hogy -a Délibáb-utcában láttak egy gazdátlan kakast. No&za rögtön megindult a föllfir-d-eiző ekszpedició. Az -egész társaság elment a Délibáb-utcába, ,ahal ótottné legnagyobb örömére rögtön Mism-erte divieszettn-ek, majd 'éllopottnak hiitf. Jíaiiziját. Azonnal félkapta a isíirga jószágot, lös-szeosókoJta és vitte bazaltélé. Egyébként pedig azzal a szomorú -akkorddal záródik ez a kakas-ügy, hogy -a Hanzi tényleg drága 1-esz Ótottménak, amennyiben Buk.iin magánlaksértésért, rágalma.zásért, ás becsületsértésért feljelentést tett ellene. Harc vagy megegyezés a nagy és kiskereskedők között. (Saját tudósitónktól.) Érdekes háborúság folyik hetek óta Szegeden. A had-viselés •egyes pontjaim; a nagykereskedők, a kiskereskedők és a -budapesti Vacuum cég állnak. Körülbelül- két h-ete, hogy a Vacuum- élelmes ajánlattal járult a Szegedi Kereskedők Egyesülete elé. Az ajánlat lényege az, hogy a petróleumolt! -tartániyokban megfelelő -olcsó áron a tagok üzleteibe .szállítja. Az ajánlat egyéib részei arról szólnak, hogy micsoda kedvezményekben részesiti a Vacuum ugy a vásárlóit, mint az egyesületet, ha annak az aránylag nagy keresletnek me-gszerezéséhez hozzásegítik. A Szegedi Kereskedők -Egyesülete még "em is foglalkozhatott a két-sétgelemül előnyös- ajánlattal, am-ikor a nagykereskedők Megtudták, hogy a Vacuu-m Szeged kapui e]őtt áll és megkezdték a petróleum-ostrom visszaverését. Minden követ .megmozgattak, lh(>gy a Vacuumnak a városba való bevonulását- megakadályozzák. Legelőször SomoSzilveszter dr. -főkapitánynál kísérleteztek, de ugy látszik u-em lehetett olyan jogi alapot találni, amelyen a Vacuum- térhódítását visszaszorithat-nák. Erre a nagykereskedők arra hivatkoztak, hogy a kiskereskedők 171 aguk ala-tt vágják a fát, amikor a Vacuu-m• ,mal összeköttetésbe -lépnek. A külföldön is |«y kezdte ez a váll-alat terjeszkedését, rnihpr aztán hozzászokott a közönség az ő petróleumához, akikor a kiskereskedők megkerülésével a közönséget -kereste fel és házról *£fojhordta a petróleumot. Eze-k hall-afára a Vacuum -sem maradt nyugton. Körlevélben keres-te az összes kiskereskedőket, amelyben tiltakozott az -ellen, hogy távolabbi- céljai lennének, ő — mondja a körlevél, — csak a kiskereskedőkkel fcivá-n közvetlen- üzleti összeköttetésbe lépni. Közben a nagykereskedők újból- tanácskoztak a dologról és ekko-r a megbeszélések olyan irányba fejlődtek, hogy a békés megoldás- remélhető. A nagykereskedők ugyanis egy ideát -vetettek föl, amely megvalósulása esetén alkalmas fesz arra, hogy elejét- vegye a nagy- és kiskereskedők között való intenzivebb -harcnak. Erről- átiratban- értesítették a Szegedi Kereskedők Egyesületét, amely legutóbbi választmányi- ülésén foglalkozóit a dologgal. Eszerint a kiskereskedők nem lépnének összeköttetésbe a Vacuu-mal. A nagykereskedők viszont egyes, nagyobb forgalomnak örvendő cikkeket versenyképes- áron ibocsá•tanának a kiskereskedők rendelkezésére. A -részietekről most tárgyalnak. Művészi halotthamvasztás. Irta: Domokos László. i. Az élet egy megállás nélkül rohanó, sebes folyamhoz hasonlatos, melynek -sodrában -kicsi, fényes kaviiesszemék sietnek a titokzatos, nagy végtelen : a minden vizeket -magába ölelő tenger felé. -Parányi kavicsszem-létünk nem képes belátni, m-i va-n a bosszú ut végén-, miféle láthatatlan erő kényszeríti határozott irány félé futni a vizcseppek .miriádjait, csak az élet iobogásá-na-k ll-emidületét érezzük égni ereinkben-, csak valami határozatlan, szuggesztív erő sejtteti- bennünk, hogy az élet magában- véve valami értékes, megbecsülhetetlen:, ti-szta eszménye szépségnek és jóságnak. Az -élet végső rendeltetéséről és alaptermészetéről gondolkozva, sokszor kisért-etbe -estem, h-o-gy tagadjam az él-ét- szépségét. N-em- szép ez -a földi lét, nem nyújt békés-égés álmok-at, tiszta örömöket, nagy -érzéseket, -a fel-edés hó-mezőire el nem tévedő, illatos emlékeket. Gondoljunk küzdelmes -ifjúságunkra, mely -az öntudatlan, kusza gyötrődések éjszakájából; nélkülözések és lemondások árán vezetett el a keserű megismerésig. Gondoljunk arra, ho-gy eszményi célokért égve, hányszor ütközünk bele itt is, ott is halandó emberekbe, kikkel szemben odaadóak, jók, szeretetteljesek voltunk s akik érthetetlen gyűlölséggel taposták -el hitünk áldott naivitását, a legfőbb jót, -amit soha s-em- szerezhettünk vissza -azontúl. De a bá-naitok elmúlnak, a fel-hők szétrebbennek, -a letarolt gyep újra friss szinekbe borul. Nincs- földi bánat, mely az energiákat sarjadó, egészséges test -regeneráló életkedvével versenyt futni tudna. Estétől reggelig újjászületik -a lélek -s hajdan-i gyászdalok bu-gó visszhangja ugy rez-dül- át rajta, -m-int temetői harangszó: -szomorú, szomorú nagyon, de szép, -mi-n-t angyalok zenéje... Minden fájd-a-L mas emlék -megszépül egyszer, h-a belepte az -idő hamvas patinája, ts a dolgok leikéi megértő ember, amint igy -eltávolodik az -események köznapi értékelésétől -és -amint" felszabadítja ítéletét -a maga jelentőség nélkül való, apró sérelmeinek szubjektív átérzésétől, — -azt f-o-gja találni, hogy az élét -nem- egyéb vo-n-zó j-elenségek kapcsolatánál, medvéknek értelmi tartalma és formai teljessége a szépségek kimeríthetetlen tömegét vonultatják el a szemlélő előtt. Minden szép, am-i a világon vain, mert mindennek van kezdete és vége, okozatisága és következménye, jelentősége és tartalma. Nem tudok elgondolni helyzetet, vágyat, ösztönt, cselekvést, vagy gondolatot, mely bizonyos nézőszöglétből tekintve, ahonnan benne az ős-ember tiszta emberiessége látszik, vonzó és lebilincselő -képet nyújtani ne tudna. Ez talán -rögeszme, talán -egy panteista it-uizó rajongása, de ugy mon-do-m, ah-ogy érz-em: -én a szépségben etikai jelentőséget sejdítek és hajlandó vagyok -azt hinni, ho-gy az élet minden értéke tökéletesen benine van a léleknek határtalan szépségkereső vágyában, 'hogy -minden törekvésünk tudatosan, v-agy öntudatlanul, rejtett harmóniák átélése felé irányul s hogy -mag,a ez a -gyötrelmes, csalódással- -tölt, keserű étet az öntudat teljessége által -olyan elbűvölően harmonizáló szép-s-égk o 1os-szus s á izmosul, am-iit csa-k egyetlen- meghatározással tudok méltóan kifejezni: a szépség nem egyéb, midir maga az istén, a modern lélek eszménye, tar-' talma, legutolsó célja. * A művészet mai nagy megbecsülése idején nem ha-ngozhatik idegenül ez a kijelentés, -mely a profán élet keretei között egyébként -talán visszatetszést szülne. A modern életet ma ugyanaz a lelkesültség hatja át, ami -a templ-omépitő reneszánsznak olyan: gyönyörű tartalmat- adott. A művészet külső formája azonban- ma sokkal nemesebb s belső tartalma is. -több szeil-lem-et sugároz. Ahogyan rég porladó eleink vonalak finom lendületét váltották k-i a durva kő felszínéből, ugy harmonizáljuk össze mi is életünk külső körülményeit, hogy uinmuk egésze -a -szépségről alkotóit ideált a lehetőséghez képest megközelítse. Tevékenységünkben bizonyos formák lebegnek szemünk előtt, -bizonyos 'szertartások, szavak, hagyományok, mondatf-üzések, folklorisztikus visszaemlékezések elmúlt korszakokra, miikor a tökéletes stílust még körzővel -és vonalzóval, nem pedig az érzések tisztaságával keresték az emberek. A szertartások művészi szépségének fentartása és -továbbfejlesztése pedig minden korszak kulturmunkájának -igen jelentős feladata volt, mert a cerimóniák beidegzett külsőségeinek és azok újból és újból való mechanikus átélésének ór-iási szerepe van abban, hogy az általuk kifejezett gondolatok a formák tökéletességével megragadják és -elbűvöljék fantáziánkat. Szeretnék rajongással beszélni a cerimóniák szépségéről; szeretném elmo-nd-ani, hogy milyen- holtig v-aló, nagy emlékeket köszönök néhány' elfutó képnek, mélyeknek keretében vala-mi fenségesen tiszta gondolat a szépség ünnepi palástjában, közelitette meg a szivemet. Minden in-a-gy és maradandó benyomás külső körülmények konstellációjának a függvénye. Az újságban gyakran olvasunk világtörténeti nagy eseményeket, melyek egészen hidegen- hagynak bennünket, -mig valami különös körülmények között lejátszódó, egyszerű -kis történet gyakran a legfájdalmasabb részvétre indit. Á lelki átélések szépsége it-ehát nem -annyira az intellektuális felfogó képességtől, m-iin-t inkább az impulzust adó események beállításától, hangulatunkhoz és érzéseinkhez való relációjától függ, amit szabályozni lehet az által, h-a bizonyos ünnepi. Jelenet-eket -olyan körülmények között állítunk nagy itömeg -ember elé, amelyek érdeklődésüket -a lehető legn-agyobb mértékben felcsigázzák és lelkesedésüket a tömegek pszichológiájának legáltalánosabb törvénye szerint villanyos szi-krakip-attanáshoz hasonló egyetlen kitörés-ben váltják iki. Gondoljunk az^ó-kor nagyszerű heka^ÉTA^ PRÓFÉTA KáSS^E! ti a vápos középpontján, Kárász-u. és Kölcsey-u. sarok. NAGY TAVASZI SAITIT—* KITÜNÖ KONYHA. • ELSŐRENDŰ KISZOLGÁLÁS.