Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-12 / 87. szám

Í914. Apniii® 12. DÉLMAGYARORSZÁG r. őszre vakuk i) aztán egy -hiirfeliétn elbalározáis­eal átment. a járda,rá ós szépen besétált a ka­puul,. Ótottné diiadalm-aeian saáladit utálnia ós kiáltotta: — Na. látják, enyém a kakas! TtrEvágok el akarták lopni a Hanziimait. De BukJinék, biztos tudatában annak, botg-y ,a csapodár kakas, csak viendégságibe ment át Ótiottuiélioz, utána mentek és az ud­varban konstatálták, hogy . a 35-ös számú ház­ban tényleg nincsen •odahaza, ment nem szállt fel a szemétdombra, csak az udvaron tartóz­kodott. Ötattné ebbe az ujabb kifogásba ter­mészetesen nem ment bele és erősen követet­te a status qno fan-tartását. Közben iismét erős szavakat használt és már-már majidnm újból Mi-tört a vihar, am-ikor két kis fiu: Si­mon János éis Szilágyi Béla hallva a civako­dást, elmondták, hogy -a Délibáb-utcában lát­tak egy gazdátlan kakast. No&za rögtön megindult a föllfir-d-eiző ekszpedició. Az -egész társaság elment a Dé­libáb-utcába, ,ahal ótottné legnagyobb örömé­re rögtön Mism-erte divieszettn-ek, majd 'él­lopottnak hiitf. Jíaiiziját. Azonnal félkapta a isíirga jószágot, lös-szeosókoJta és vitte bazalté­lé. Egyébként pedig azzal a szomorú -akkord­dal záródik ez a kakas-ügy, hogy -a Hanzi tényleg drága 1-esz Ótottménak, amennyiben Buk.iin magánlaksértésért, rágalma.zásért, ás becsületsértésért feljelentést tett ellene. Harc vagy megegyezés a nagy és kiskereskedők között. (Saját tudósitónktól.) Érdekes háború­ság folyik hetek óta Szegeden. A had-viselés •egyes pontjaim; a nagykereskedők, a kiske­reskedők és a -budapesti Vacuum cég állnak. Körülbelül- két h-ete, hogy a Vacuum- élel­mes ajánlattal járult a Szegedi Kereskedők Egyesülete elé. Az ajánlat lényege az, hogy a petróleumolt! -tartániyokban megfelelő -olcsó áron a tagok üzleteibe .szállítja. Az ajánlat egyéib részei arról szólnak, hogy micsoda kedvezményekben részesiti a Vacuum ugy a vásárlóit, mint az egyesületet, ha annak az aránylag nagy keresletnek me-gszerezéséhez hozzásegítik. A Szegedi Kereskedők -Egyesülete még "em is foglalkozhatott a két-sétgelemül elő­nyös- ajánlattal, am-ikor a nagykereskedők Megtudták, hogy a Vacuu-m Szeged kapui e]őtt áll és megkezdték a petróleum-ostrom visszaverését. Minden követ .megmozgattak, lh(>gy a Vacuumnak a városba való bevonu­lását- megakadályozzák. Legelőször Somo­Szilveszter dr. -főkapitánynál kísérletez­tek, de ugy látszik u-em lehetett olyan jogi alapot találni, amelyen a Vacuum- térhódítá­sát visszaszorithat-nák. Erre a nagykereske­dők arra hivatkoztak, hogy a kiskereskedők 171 aguk ala-tt vágják a fát, amikor a Vacuu-m­• ,mal összeköttetésbe -lépnek. A külföldön is |«y kezdte ez a váll-alat terjeszkedését, rni­hpr aztán hozzászokott a közönség az ő pet­róleumához, akikor a kiskereskedők megke­rülésével a közönséget -kereste fel és házról *£fojhordta a petróleumot. Eze-k hall-afára a Vacuum -sem maradt nyugton. Körlevélben keres-te az összes kis­kereskedőket, amelyben tiltakozott az -ellen, hogy távolabbi- céljai lennének, ő — mondja a körlevél, — csak a kiskereskedőkkel fcivá-n közvetlen- üzleti összeköttetésbe lépni. Köz­ben a nagykereskedők újból- tanácskoztak a dologról és ekko-r a megbeszélések olyan irányba fejlődtek, hogy a békés megoldás- re­mélhető. A nagykereskedők ugyanis egy ideát -vetettek föl, amely megvalósulása ese­tén alkalmas fesz arra, hogy elejét- vegye a nagy- és kiskereskedők között való intenzi­vebb -harcnak. Erről- átiratban- értesítették a Szegedi Kereskedők Egyesületét, amely leg­utóbbi választmányi- ülésén foglalkozóit a dologgal. Eszerint a kiskereskedők nem lépnének összeköttetésbe a Vacuu-mal. A nagykeres­kedők viszont egyes, nagyobb forgalomnak örvendő cikkeket versenyképes- áron ibocsá­•tanának a kiskereskedők rendelkezésére. A -részietekről most tárgyalnak. Művészi halotthamvasztás. Irta: Domokos László. i. Az élet egy megállás nélkül rohanó, se­bes folyamhoz hasonlatos, melynek -sodrában -kicsi, fényes kaviiesszemék sietnek a titokza­tos, nagy végtelen : a minden vizeket -magába ölelő tenger felé. -Parányi kavicsszem-létünk nem képes belátni, m-i va-n a bosszú ut végén-, miféle láthatatlan erő kényszeríti határozott irány félé futni a vizcseppek .miriádjait, csak az élet iobogásá-na-k ll-emidületét érezzük égni ereinkben-, csak valami határozatlan, szug­gesztív erő sejtteti- bennünk, hogy az élet magában- véve valami értékes, megbecsülhe­tetlen:, ti-szta eszménye szépségnek és jóság­nak. Az -élet végső rendeltetéséről és alap­természetéről gondolkozva, sokszor kisért-et­be -estem, h-o-gy tagadjam az él-ét- szépségét. N-em- szép ez -a földi lét, nem nyújt békés-é­gés álmok-at, tiszta örömöket, nagy -érzése­ket, -a fel-edés hó-mezőire el nem tévedő, illa­tos emlékeket. Gondoljunk küzdelmes -ifjú­ságunkra, mely -az öntudatlan, kusza gyötrő­dések éjszakájából; nélkülözések és lemon­dások árán vezetett el a keserű megismerésig. Gondoljunk arra, ho-gy eszményi célokért égve, hányszor ütközünk bele itt is, ott is ha­landó emberekbe, kikkel szemben odaadóak, jók, szeretetteljesek voltunk s akik érthetet­len gyűlölséggel taposták -el hitünk áldott naivitását, a legfőbb jót, -amit soha s-em- sze­rezhettünk vissza -azontúl. De a bá-naitok elmúlnak, a fel-hők szét­rebbennek, -a letarolt gyep újra friss szinekbe borul. Nincs- földi bánat, mely az energiákat sarjadó, egészséges test -regeneráló életked­vével versenyt futni tudna. Estétől reggelig újjászületik -a lélek -s hajdan-i gyászdalok bu-gó visszhangja ugy rez-dül- át rajta, -m-int temetői harangszó: -szomorú, szomorú nagyon, de szép, -mi-n-t angyalok zenéje... Minden fájd-a-L mas emlék -megszépül egyszer, h-a belepte az -idő hamvas patinája, ts a dolgok leikéi megértő ember, amint igy -eltávolodik az -események köznapi értékelésétől -és -amint" felszabadítja ítéletét -a maga jelentő­ség nélkül való, apró sérelmeinek szubjektív átérzésétől, — -azt f-o-gja találni, hogy az élét -nem- egyéb vo-n-zó j-elenségek kapcsolatánál, medvéknek értelmi tartalma és formai teljes­sége a szépségek kimeríthetetlen tömegét vonultatják el a szemlélő előtt. Minden szép, am-i a világon vain, mert mindennek van kez­dete és vége, okozatisága és következménye, jelentősége és tartalma. Nem tudok elgon­dolni helyzetet, vágyat, ösztönt, cselekvést, vagy gondolatot, mely bizonyos nézőszöglét­ből tekintve, ahonnan benne az ős-ember tiszta emberiessége látszik, vonzó és lebilincselő -képet nyújtani ne tudna. Ez talán -rögeszme, talán -egy panteista it-uizó rajongása, de ugy mon-do-m, ah-ogy érz-em: -én a szépségben etikai jelentőséget sejdítek és hajlandó va­gyok -azt hinni, ho-gy az élet minden értéke tökéletesen benine van a léleknek határtalan szépségkereső vágyában, 'hogy -minden törek­vésünk tudatosan, v-agy öntudatlanul, rejtett harmóniák átélése felé irányul s hogy -mag,a ez a -gyötrelmes, csalódással- -tölt, keserű étet az öntudat teljessége által -olyan elbűvölően harmonizáló szép-s-égk o 1os-szus s á izmosul, a­m-iit csa-k egyetlen- meghatározással tudok méltóan kifejezni: a szépség nem egyéb, midir maga az istén, a modern lélek eszménye, tar-' talma, legutolsó célja. * A művészet mai nagy megbecsülése ide­jén nem ha-ngozhatik idegenül ez a kijelen­tés, -mely a profán élet keretei között egyéb­ként -talán visszatetszést szülne. A modern életet ma ugyanaz a lelkesültség hatja át, ami -a templ-omépitő reneszánsznak olyan: gyönyörű tartalmat- adott. A művészet külső formája azonban- ma sokkal nemesebb s belső tartalma is. -több szeil-lem-et sugároz. Ahogyan rég porladó eleink vonalak finom lendületét váltották k-i a durva kő felszínéből, ugy har­monizáljuk össze mi is életünk külső körül­ményeit, hogy uinmuk egésze -a -szépségről alkotóit ideált a lehetőséghez képest megkö­zelítse. Tevékenységünkben bizonyos formák lebegnek szemünk előtt, -bizonyos 'szertartá­sok, szavak, hagyományok, mondatf-üzések, folklorisztikus visszaemlékezések elmúlt kor­szakokra, miikor a tökéletes stílust még kör­zővel -és vonalzóval, nem pedig az érzések tisztaságával keresték az emberek. A szer­tartások művészi szépségének fentartása és -továbbfejlesztése pedig minden korszak kul­turmunkájának -igen jelentős feladata volt, mert a cerimóniák beidegzett külsőségeinek és azok újból és újból való mechanikus át­élésének ór-iási szerepe van abban, hogy az általuk kifejezett gondolatok a formák töké­letességével megragadják és -elbűvöljék fan­táziánkat. Szeretnék rajongással beszélni a cerimó­niák szépségéről; szeretném elmo-nd-ani, hogy milyen- holtig v-aló, nagy emlékeket köszö­nök néhány' elfutó képnek, mélyeknek kere­tében vala-mi fenségesen tiszta gondolat a szépség ünnepi palástjában, közelitette meg a szivemet. Minden in-a-gy és maradandó be­nyomás külső körülmények konstellációjának a függvénye. Az újságban gyakran olvasunk világtörténeti nagy eseményeket, melyek egé­szen hidegen- hagynak bennünket, -mig vala­mi különös körülmények között lejátszódó, egyszerű -kis történet gyakran a legfájdalma­sabb részvétre indit. Á lelki átélések szép­sége it-ehát nem -annyira az intellektuális fel­fogó képességtől, m-iin-t inkább az impulzust adó események beállításától, hangulatunkhoz és érzéseinkhez való relációjától függ, amit szabályozni lehet az által, h-a bizonyos ün­nepi. Jelenet-eket -olyan körülmények között állítunk nagy itömeg -ember elé, amelyek ér­deklődésüket -a lehető legn-agyobb mérték­ben felcsigázzák és lelkesedésüket a tömegek pszichológiájának legáltalánosabb törvénye szerint villanyos szi-krakip-attanáshoz hasonló egyetlen kitörés-ben váltják iki. Gondoljunk az^ó-kor nagyszerű heka­^ÉTA^ PRÓFÉTA KáSS^E! ti a vápos középpontján, Kárász-u. és Kölcsey-u. sarok. NAGY TAVASZI SAITIT—* KITÜNÖ KONYHA. • ELSŐRENDŰ KISZOLGÁLÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents