Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-12 / 87. szám

4. déiimagyarország rosmak kiépítésére vonatkozó, általánosain diamert naigy programja az egészséges sorrend szerint ugy hajtassák végre, hogy annak folytán a város polgárainak vagyoni ereje is emelkedjék. — Az egészséges sorrend alatt nem leket mást érteni, minthogy a programnak azon része hajtassák elsősorban végre, amelyei megteremti ük a nagyvárosiassák alapvető feltételeit. Fejleszteni és támogatni kell az ipart és kereskedelmet, létesíteni a hiányzó és városi föladatot képező községi üzemeket, közrehatni a drágaság enyhítésére, a közegészségügyet és közoktatásügyet legmeszszehb menő módon támogatni, az általános városrendezést folytatni annak végleges befejezéséig. Végül mindezekhez (3(2 ükség!03 0 biztos alapokra fektetett pénzügyi politika, Ezen pénzügyi politika azt hozza magáival, hogy necsak követeljünk mindent a várostól, liogy a multak csendes évei után ma azonnal létesítsen mindent, ami a niagyváriotsLa&slág feJtétielei'ubőJ kiépítve nincs, — hanem a szükséges anyagi eszközöket is bocsássák a város rendelkezésére. — A helyes pénzügyi politika alapvető tétele, a város háztartásának szilárdsága, ez biztosítja a beruházásokhoz szükséges hitelt. — A magyar városok saját háztartásuk céljaira régebben -követelik ia kormánytól, hogy engedje át részükre az állami telek és házadót. Szeged város méltán tarthatna erre számot, hiszen az állam által áthárított közigazgatási isltib. feladattok teljesítése városaink háztartását évenkint több mint egy millió koronával terhelik; ezenfelül dly közjövedelmek lennének még a város háztartlásáinlak biztosiba® dók, amelyek ,a nyugati államok nagy városai már közjövedelmek gyanánlt elfogadtak. — Kevés város van ma Magyarországon, amelyeknek háztartása oly egészséges alapm van fektetve, mint Szeged városé, s hogy ily biztos alapon áll háztartásunk, ez jórészt a város lakóinak erejében rejlik. — Igazolják ezt az utóbbi válságos évekről szóló zárszámadásaink, amelyeknek kezelési eredménye mindig nagyobb volt, mint ugyanazon évnek aLőirányzaltn, — Ezen egészséges állapotot a város háztartásában mindig féltékenyen őrizni kell, mert emellett lehet a haladást biztosítani. KOCZOR JÁNOS: — Én, mint ezidöszerint a város adóhivatalának vezetője, valami küllőn .programot nem adhatok, mert erre sem. hatásköröm1, sem hivatalom (természete nem alkalmas. Az én működésemet az adótörvények és a magyar királyi pénzügyminiszteri rendeletek lés a .magyar királyi pénzügy.igazgatóság különös intézkedései írják elő. — Első és fő kötelességemnek tartom arra ügyelni, Ihogy a kivetett adóik rendesen és pontosan befolyjanak, mert ettől függ ugy az állami, mint a városi költségvetések sorsa is igy közvetve az állam, de különösen a város fejlődése is. — De nem kevésbé tanom fontos kötelességeimnek azt iis, hogy amennyire módomban. áll a különben is nem valami kellemes adófizetés terihét amennyire csak a törvényes korlátok megengedik, — minél elviselhetőbbé tegyem .s a nehéz viszonyok között éilő adófizető polgárok terihét jóindulattal megkönnyítsem. A közelgő .tisztújítás alkalmából érdelemnek találtuk összeállítani azoknak a vezető, vagy főbb állásokat betöltő tisztviselőknek a 'névsorát, akik választás lalá kerülnek. Egyben közöljük .azokat az adatokat is, amelyek az illető tisztviselőik fokozatos előléptetésiét tüntetik föl. íme az .adatok: Lázár György dr. polgármester 1882-ben, a rekonstrukció idejében lépett a város szolgálatába mint tiszti főügyész. Néhány év után tanácsossá választották s ebben az állásában is sokáig szolgálta a .várost, amelynek a kuiturügyeit vezette. Majd, amikor Szeged országgyűlési képviselőjévé választotta, megvált « tanácsosi állásától 'és a tiörvényhozásham buzgólkodott Szögied érdekeiért. Innen szólította el .a polgárság egyöntetű bizalma 1904-ben, amikor a város eíliSŐ polgárává választották. 63 éves. Bokor Pál, helyettes polgármester. 1884hen lépett a város szolgálatába mint községi biré. 1889-ben tanácsossá, majd 1908-ban helyettes polgármesterré választották. Most 58 éves. Taschler Endre főjegyző. 1889-beflil jött a városhoz osztáliyjegyzőnek. 1890-bem alkapitány, 1902-be® tanácsos lett. 1908. április havában választották főjegyzővé. 51 éves. Balogh Károly pénzügyi tanácsos. 1889be.11 lépett a város szolgálatába számtiszti minőségben. 1893-bain osztályjegyző, 1887-ben '.alszáunvevő lett. 1907-ben .választiotiták tanácsossá. 51 éves. Gaál Endre dr. kulturtanácsos. 188,7-hten került ,a városhoz helyettesi asiztállyjcgyzői minőségben. 1895-ben a nyaküniy vwezet ő lett, 1899. óta pedig minit tanácsos áll. a város szolgálatában. 52 éves. Koczor János adóügyi itanácoss. 1884-ben lépett ,ai város szolgálatába kórkázbiztosi minőségben. 1886-hain osztály jetgyzővó választották, 1890-ben pedig első a 1 kapitánnyá. 1899-bcn főkapitány btelyetlfjesi és ki!hág|ási biró lett, majd 1908-ba.n tanácsossá választották. 58 éves. Tóth Mihály dr. katonaűgyi tanácsa?. 1897-ben minit osztályjegyző kezdte meg működését a városnál. 1902-be,n aljegyzővé, 1912-ben pedig tanácsossá választottak. 48 éves. Pálfy József dr. árvaszéki elnök 1897a fiu, az sem lehetetlen, hogy Kovács Istvánt mondott. De a továbbiakra megint a legélénkebben emlékszik: az apja megsimogatta a kis fiu fejét: — Ejnye be helyes gyerek, milyen szép isző'ke haja és mély, okos kék szeme van. Hát neked kis lányom te'rszik-e? A kis íláiny elvörösödve igent intett. A fiu nem pirult el, amikor megkérdezték: — Naigyoni szép a kisasszony! — mondá katonásan. — Elvennéd-e feleségül? — Ha nagy leszek. — Ilyen ember maga! Ezek a maga nevelési elvei! — szólt közbe az anya franciául, hogy a kis leány meg ne értse, de a lánykák egész kis korukban' még minden nyelvet értenek. Katóka is odasúgott1 az apának: — Adjon neki pénzt! A papa kivett a mellényzsebéből egy aranyat és odaadta a fiúnak: — Vidd haza; h.a lehet, ne költsétek el, tedd el magadnak! A fiúcska elvette a pénzt, fölkelt a székről, mindenkivel kezet fogott, most már a kis lánnyal is. — Csókoljátok meg az egymás szemét! szólt az apa. A gyerekek megtették. De .a fiu most már sebesen ment1 ki a kávéházból, egyszer fordult csak vissza, aztán: szaladt, szaladt. még most is '.szalad az ő első csókjával. ha ugyan azóta már el nem ért a kővel dolgozó mesteremberek pálinkáién généig s abba belefúlt. A Tuza kisasszony nem volt valami bátor a gondolkodásba®, mindjárt összeráncolta a homlokát és fölsírni totta a haját és nem gondolkozott tovább, ha valamely nehéz dologhoz ért. Ment az órára és várta, amig lemegy a nap, este lesz és minden elcsitul. i. II. Ugyanebben; az időben élt Budapesten egy fiatalember, műépitőmester, aki oklevelei: külföldön1 szerezte, de Budapesten, keveset műépitett még, mert igen kevese® ismerték. Csendesen, éldegélt egy óriás külvárosi pajtában és nem volt elégedett a korral, .amelyben inkább bérházakat, mint templomokat építenek. Neki a templom volt a specialitása s ha barakot épített, ainnak is a görög kereszt alkotja az alapját. Pedig, különben nyílt eszű és kemény legény volt, csakhogy az úgynevezett vailárd élettel nem jutott semminemű összeköttetésbe; emberek, .asszonyok és férfiak helyett eddigelé inkább csak műremekekkel volt intim. Be volt avatva a Notre Dame homályos titkaiba, de egy tisztességes leány nem mosolygott reá még soha. Néhány modelt ismert, abból az időből, amikor még mintázott, s néhány plasztikus tót leányt a budapesti építkezéseiből: de ezek .a lelkében nem hagytak semmi nyomót1, nappal nem gondolt reájuk soha és éjjeli álmában nem tudott beférkőzni egy is. Huszonhat éves lett és nem ismert még igazi leányt, bár nem egyszer kereste a levegőben ama finom fehér, keskeny és magas kezet, amely viszont .az ő hatalmas markát keresi. Többször, egészen egyszerre | meg akart házasodni, mert szép templomot enélkül építeni nem lehet, de mindig csak az ismerkedés előtt maradt. — Ha csak már megkezdtem volna! — morfoindált magában és fölsóhajtott, arra gondolván, hogy mily öreg lett 'és még csak meg se csókolt leányt, olyant, aki a nevet megérdemli. Elmosolyodott: „hogyis ne csókoltam volna!" szólt magához és eszébe jutott egy kis leány, aki, pénzlt adott neki és akinek az apja megkérdezte: elveszed-e? Azt felelte: ha nagy leszek! Eszébe jutott, de 'mennyiszer, hogy hátha ez kötelező Ígéret és a leánykát, kinek a hajaszálára is emlékezett — csak a nevére nem — kereste is, de mindhiába. Sokszor nevetett e gyerekes történeten, kis fius ábrám don, amelyet különben oly komolyan, vett. Ez a csók kötelezte arra, hogy mesterember ,ne maradjon, ez vonla ki a maltervilágból, a cementporból; a kis lány jutott eszébe, ha a küzködésben kiálló tt és a pezsgő s tani óljából készített keresztre gondolt, valahányszor egy tervrajzára ráfestette a keresztet. Xlrpitwiú\bárljinelirftzUtfizetftnI; ^Af.g)^ :fí mí mf. Telefon 1203. sz. Dós választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rfien és olcsón eszközöltetnek. :: kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám< 13 1!!-