Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-12 / 87. szám

1914. április 12. DÉLMAG Y-ARORSZA G !3. h&gy a sajtóközlemények néha nagy vagyoni és erkölcsi kárt okoznak és a sértett fél ez­zel szemben eddig semmiféle kártérítésit nem igényelhetett. — A sajtóeljárásra nézve megemlítendő, hogy az elévülés kérdése uj alapon van sza­bályozva. A régi sajtótörvény ugyanils az elévülési -időt a sajtódéi iktum minőségéhez képest hat hóniapbain, ill-etivie két évben álla­pit olt,n meg, a.z uj törvény ettől egészen -el­térően az elévülés tekintetében abban külön­böztet meg, hogy a sajitódleli-iktrim időszaki lapban, vagy más sajtótermékben lett-e el­követve és -ehhez, képesít az elévülési időt az előbbi esetben hat hónapban, az utóbbi eeeit­b-rm két évben állapítja meg. —- Figyelemre méltó újítás, h-ogy aacik­b-avi a sajtódeliktumokban, amelyekben -ed­dig csak a kir. Ítélőtáblák székhelyén műkö­dő eskiidtbiróságok járhattak el, ezentúl, az illetékességhez képest, bármélylik kir. tör­vényszéknél szervezett esküdtbíróság is el fog járhatni; az illetékes esküdtbiirósághoz tartozó vádtamács azonban a királyi ügy-ás-z indítványára az ily ügyet közérdekből a ki­rályi Ítélőtábla székhelyén lévő askiiidtbiró­sághoz teheti át. Szerb-albán határösszetüzések Az epi­ruszi harcok óta a szerb-albán határon is gyakran vannak összetűzések. A szerb kor­tnány az albán kormányhoz fordult ós az ál­ltán kormány azt válaszolta, mindent meg­tesz, hogy a határ összetűzéseknek el-ejét ve­gye. A román mozgósítás híre. Bukarestből ie,lentik: Károly román, király külömkihallll­ka-táson fogadta Hagi Tudoralcht, a bukares­ti kereskedelmi és iparkamara elnökét. Az Uralkodó, hogy a kereskedelmi világot meg­nyugtassa, kijelentett-e, hogy a román moz­gósításról szóló hirek alaptalanok. A városfejlesztés nagy feladatai. — Érdekességek a közeli tisztujitáshoz. — (Saját tudósitónktól.) t! Az április hu­szon negyediM tisz'ttuji-tó -köz,gyűlés elé 'vá­rosszerte na-gy érdekilődéss-elt néznék, bár a Lüsztu'jiit-ó közgyűlést eddig kevés olyan moz­galom előzt-e meg, a-mely az egyes állások betöltése 'körüli, nagyobb hullámokat v-ert vol­na. Voltak ugyan kombinációk, amelyek so­rán Szalay József dr. helyettes-főkapitány neve került előtérbe, akit az egyik tanácso­si állásra szemelt ki a városatyáiknak egy frakciója, azonban Szalay dr. kijelentette, hogy semmi iszin alatt nem vállal -tanácsosi állást Somogyi -Szilveszter dr. főkapitány a tanács legutóbbi ülésén, tudomására is hozta ez1:- a tanács tagjainak a főkapitány­helyettes -egyenes megbízására. Igy tehát nem marad más hátra, -minthogy az ő érté­kes személye -körül -megindult kombinációkat leszereljék. A tisztújító közgyűlés eszerint semmi különösebb izgalmát- nem igér. Az eddigi je­lek szerint legalább: marad minden a régi­ben. Ami' érdekessége lesz, még pedig olyan-, amely a város- további fejlesztésének van hi­vatva irányt szabni, az Lázár György dr. polgármester programja, amelyben fel fogja ölelni tiz év-es polgármesteri működését és megjelöl,ii azokat a feladatokat, amelyek a város gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítása szempontjából megvalósításra várnak. A k-ü&zöbön. levő tisztújítás alkalmából munkatársiunk programot kért az egyes ügy­osztályok vezetőitől, akik közül Taschler Endre főjegyzőtől, Balogh Károly pénzügyi és Koczor János adóügyi- -tanácsostól -érkez­tek be hozzánk nyilatkozatok. Alább pedig a választás alá kerülő tisztviselők névsorát közöljük az életkor, a -városnál eltöltött szol­gálati -idő -és az emelkedés megjelölésével. A főtiszt-viselőktől -beérkezett -nyilatko­zatok ezek: ' TASCHLER ENDRE: — Nagy változások -előtti állunk a -város fejlesztése tekintetében, de hogy mik -lesz­nek ezek a változások, azt nem- l-ehet még csak körvonalazni sem, -mert -még nem- ké­szült el az uj városi törvény. Ez egészen uj irányt fog adni a városok fejlődésének, saj­nos azonban, hogy bár nagyon, -kicsi idő vá­laszt -el bennünket- a -megalkotásától, amelyre a törvény kötelezi a kormányt, még mindig n-em -tájékoztatták -a válrosoka-t -az -uj, -tör­vény sarkalatosabb szempontjairól. BALOGH KAROLY: — A mai Szeged nagyvárosi kerete a ki­rály biztosság által állapittataht meg, -ezen keretnek megtöltése megfelelő tartalommal méltán becsvágyát képezheti mindazon té­nyezőknek, akik 'hivatva vannak e város szellemi és anyagi életét vezetni és fejlesz­teni. A város fejlődésére irányuló alkotó mun­kánál nagy figyelemmel kell -azonban lentin a múltból levont tanultságokra; mindig a le­hetőséggel kell számol,n-i, nehogy ismétlőd­jék az a szomorú stiagnáeió és vagyonérték­csökkenés, amély a király-biztosság megszűnte után majdnem egy évtizeden át a városina és annak egész közönségére nehezedett. — A város háztartásának any-a-gi ereje csak lakosságának boldogulásával, vagyono­sodásával fejlődhetik, azon kell tehát min­den tényezőnek közrehatni, hogy Szegled vá­udia megtalálni az övét. És nem is fo-g, íreá­a'la-l-ni soha senki, .nincs aki hozzávezesse! .. Jön a házbér! szólt, -szólalt meg, mindéig "Ven-kor ,az anyja és .k-ivert-e fejéből a sötét szárnyu gondolatokat. Egy zsák lisztet kap­juk gazdag rokon-tói, aki 'küldeményéért nem "tette meg a vasutat; nem volt pénzük k-i­valtam, a vasutas nem hagyta ott, elh-ozt-a, Megint visszavitte, -előpénzt kellett kérni, a J'azmestermé szem-tetenkedéi-t az anyjával, tanítványnak az atyja, börzeügynök, megbukott, -mindenféle ily kalamitások tá­^adtak, fonódtak és nem engedték, hogy szi­Y,szóhoz jusson. Nagyokat -aludt -és az élet |Psége, lassan-lassan, nem állott az ő -szá­w:r,a egyébből, mint egymásután következő tencórás alvásokból. Am-ikor -reggel fölkelt, tad rirült, -hogy est-e majd lefekhetiik -és hart -nc állmait álmodhatja: a repülést, a és]0zast, Velencét, azt, hogy parasztasszony a JZe.di a markot az arató -ura után... és 1 ."——ml. , kis fiút. ben 'égy férfi mégis csaik volt az életé­i$ kivül, a kis kőműves fiu. Erre ébren tan B néha> különösen őszi, holdas éjje­a ágyet'en erős emléke — apján kivül — tará^jj -akit egyszer lát-ott, ny-olc éves ? taníkor a mama köhögött, -lementek mind Korán , Erdély,be, Kolozsvárott megháltak. tavéháY* m'ég lefeküdni, Jem-en-te'k a szálló upot-t és fagylaltot ettek; ő két szeletet - ' ePret és vaníliát. Az ablaknál ültek, a kislány -kinézett ,az éjszakába: látja-e valaki, ho-gy ő fagylaltot eszik, külön? Látta -egy fiu, a Iába -mezitelen, de a ruhája -rendes, kis ik-erek .kalap a fején. Ma-ma és -apa szokásuk szerint egy kicsit­veszekedtek és észre se vették, hogy az ab­laknál a k-is fiu 'előbb nézi az idegen leánykát, azután, integet neki, n-em vásottan, ha-nem tisztesség tudóan, de -azért mulatságosan. Le­bukik, fölnéz, megint lebukik és játszik, de nem- a maga de'kv-éért. Most a zsebéből elő­vesz egy fény-es tárgyat: -egy pezsgős üveg •ezüstös bádogját. Mutatja, tetszik-e? Nujtja: magának adom! Aztán fogja a bádogdara­bot, kis s-ipkát csinál belőle, nevet, majd el­ront ja és igen komoly arcot vágva, -az ezüstös pléhből keresztet csinál. Odanyomja az -ab­lakhoz, -a k-is leány -utána nyúl. — Mi az Katóka? — Egy fiu! — Mindjárt elkergetem! — szól közbe a pincér és kifelé tart. — Inkább hivj-a be! — szól apa. -Behív­juk kis leányom? — Be. — Adassunk neki fagylaltot? — Igen. Egy pár pillanat múlva -a fiúcska — nem sokkal -nagyobb, mi-n-t ő — jött -befelé a -kávé­házba, a pincér kézenfogva vezette, de -a gye­rek is szívesen jött, komoly volt1, de -cseppet -sem elfogódott. Szépen jó -est-ét köszönt-, de í enáll 60 éve nem csókolt kezet senkinek, kezet fogott ap­jával, anyjával, vele nem, csak ránézett. Leültették. — Et-tél már fagylaltot? — 'Nem1. — No próbáld m-eg, ha izlik-e? Fagylaltot hoztak, -a fiu -szépen, lassan -edegélte, -nem mohón, bár bizonyára jól esett neki. És milyen pompásan, egyenesen ült, a -kanalat oly formásán tartotta a kezében, mint egy kis herceg. Mindnyájan- nagyon örültek neki, még a mama Is, aki hamarosan a tárgyra tért: — Hol voltál Ily késő estén, kis -fiu? — A patikába. — Minek? — Hintőporért, Józsinak. — A kis öcséd, — vette át a szót apa — még szopós? — Még az, de már mindent eszik. Kását.. — Mi-t főztetek m-a? — Most főz a -mamám, ha haza jön. — Hát az -apád miikor jön haza? — Már ninosen. Meghalt tavaszon. — Micsoda mestersége volt? — Kőműves volt. Apa elfordult, valamit- nézett, a mama vette át a szót: — Mi a neved? A fiúcska felelt, egy-szerüen, röviden, de a Tuza kisasszonyt éppen ezen- a ponton nem szolgálta emlékezőtehetsége. .Nem tudja bizo­nyosan, Kis István::-, Na-gy Istvánt m-ondOtt-e sMr| duplamaláta, barna és világos söröket, vezérképviselet " P""Bf RAKTÁR IUIIIIIJII R Elismert kiváló gyártmányok. Kartelen kivül Mérsékelt árak. . Telefon 784.

Next

/
Thumbnails
Contents