Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-11 / 86. szám

2. DÉLMAG YARORSZÁ G 1914. április 12. követek a.zt az utasítást kapták, hogy a le­velet október 5-én adják át az uralkodók­nak, mivel azonban Falliéres elnök 5-én va­dászatra ment, Khevenhüller gróf nagykövén kénytelen volt a levelet ;már 3-án átadlnii ne­ki. Az eilnciknek arra a kérdésére, hopv mi lesz Bulgáriával, azt if elei te ;a nagykövet, hogy a királyság proklamál á-sa az annexlót •megelőző napra van kitűzve. Falliéres ezt a fontos hirt nyomban közölte az angol királyt lyal. Sir Goschen, Anglia bécsi nagykövete utasítást kapott arra, hogy menjen él, Aeh­renthalhoz és kérdezze meg tőle is, mi lesz Bulgáriával? A mlnliszter azt felelte erre), hogy nem tud semmit. Oosehen megjelen­tette a nyilatkozatot 'Londonban, ahol a fe­lelet nagy megütközést keltett. Utóbb kide­rüli', hogy a nagykövet őszinte volt, a mi­niszter pedig nem, amit Goschen meg is mondott Aehrenthalnak, mielőtt visszahív­ták. A trónöröklés kérdésével is foglalkozik Steed könyve. Steed szerint képtelenség, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös feleségéi! majdan megkoronázzák, mert ha a magyar törvény nem- is, különböztet meg egyenlő­rangú és rangon alul 'való házasságot, a pragmatika szankció annál határozottabban zárja ki az öröklésből a miem királyi hercegi családból származó személyeket. A könyv -további része azzal foglalko­zik, hogy az angol közönségnek megmagya­rázza a magyar és osztrák közjog különle­gességeit, amelyekét magyarázat nélküli nem •érthetnének meg az angol olvasók. Amikor a rendőrség házitolvajt keres. — A szobaleány mint detektív. — Egy szegedi uricsalád tanulságos története. — Az áruló fürdőkád. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi büntető ­járásbíróság1 a múlt héten egy beosülletsérité­si pörfcien Ítélkezett zárt ajtók mögött. A tár­gyalás 'eredménye az lett, hogy Nánási Er­zsébet 27 éves, kisteleki születésű szakácsnőt becsületsértésben mondták ki bűnösnek és 40 korona pénzbüntetésre ítélték, mert a vele egy helyien szolgáló Kovács Eszter makói szü letésü 28 éves szobalánynak egy alkalommal •aiat mondotta, hogy ő a házi tolvaj. A krónir ka teljessége kedvóért megemlítjük még azt is, hógy a bíróság a büntetés végrehajtását a novella értelmében felfüggesztette. Eddig van ez a szürke, köznapi törvény­kezési hir, amelyet bizonyára a Délmagyar­ország is hátul a „Törvénykezés" rovatban •közölne, a lehető legvégén, a legkisebb be­tűkkel, ha érdekes, sőt mondhatni regényes dolgok és körülmények nem volnának ennek áz ítéletnek előzményei. Már az is feltűnő vélt, hogy két cseléd becsűLeitsértési pőrében zárt -tárgyállást rendelt -el a biró, de az még furcsább volt, hogy a tárgyalóterembe gyor­san surrant be egy-két elegáns ur, diszkrét, selyembe öltözőit hölgy és végül néhány de­tektív. De a tárgyalás zárt volt, arról írná nem szabad és hogy bent mi történt, az úgyis sablon, az ítélet pedig ismeretes. Most tehát rátérünk az előzményekre, melyeket egyik szereplő mondott el a saját ártatlanságának állítólag .biztos tudatában. Egy szegedi uri családnál szolgált Náná­sá Erzsébet szakácsnő és Kovács Eszter szo­baleány. A férj sók pénzt keres, független pályán lévő ember, de gyakran van úton és hetekig is oda marad. A felesége •molett tasz­szony, éjszínű fekete haja van, szép tejfehér az .arca, egy kissé ekeentrikus és gyakran látható udva-iiókkal a szegedi korzón. Nagy bérpalotában Iáknak, egy fiu gyermekük van; szobáik száma három, éhez jön ínég a fürdő szoba;, konyha stb. Néhány hónappal ezelőtt az asszony be­csengette a szobalányt és dühösen szólott: — Hallja Eszter, nem tudom mire ma­gyarázni a dolgot. Az ur nincs itthon már három napja, senki nem jár hozzánk és min­den nap elvesz valami a házból. Tegnapelőtt eltűnt a nyakláncom azzal a kis igazgyöngy­gyei; tegnap észrevettem, hogy hiányzik taz óralánc,ómról az az arany kis kés, amelyet már évek óta őrzök, mert emlékbe kaptam; ma pedig nyomavesizett az arany „ziicber­lnej.tstümnek", amivel a zsákomat stzoktaim megerősítem. — Én n-em tudom naccsága, — szólott ijedten a szobalány. Én nem viszek el semmit soha életemben se nyúltam a máséhoz. Meg kell lenni ezeknek ,a tárgyaknak. — Persze, hogy meg kall lenni, — küldje be a szakácsnőit, — adta ki az ordrót az asz­szony. Csakhamar megjelenik ia szakácsnő, aki már öt éve van ,a házban és bizalmasa laz laisz­szonynak. ö a speiz korlátlan őre és ia: kony­ha szuverén ura. Minden második napon ösz­szeveszik a szohaíeánnyal, akinek akkor fel kell mondani és csak ugy maradhat vissza, ha. bocsánatot kér Erzsébet ő nagyságától. Most csakhamar kisüti (hogy stílszerűen fe­jezzük k,i magunkat) •asszonyával együtt, hogy más nem lehet a tolvaj, mint az Eszter, feli kell jelenfeni a rendőrségen. Ezután az asszony -ismét becsöngette á szobalányt: • '• — öltöztessen fel, — mondotta, — elme­gyek sétálni. lEl is sétált a rendőrségi*© és az ügyeletes tisztviselőnek elpanaszolta, hogy 300 korona értékű ékszere veszett el' két nap alatt. Más nem lehet a tetteis, csak a szoba­lány: Kovács Eszter 23 éves-, kisteleki szüle­tésű . . . Fél óra múlva két detektív ment az úri­asszony lakására. A cselédszobát (kikutatták, nem találtak semmit, Esztert nyagatták, nem vallott semmit, ezután pedig az „alaposain gyanusitottat" bevitték a rendőrségre. Teljes 24 óráig tartották bent az alaposan gyanúsított Esztert a rendőrségen, -aki ezen idő alatt alaposan átgondolva .a dolgot, szent fogadalmat -tett páduiai Szent Antalnak, — a •kinek a szobrát lévén kisteleki, agyag má­solatban, nyakláncán viselte, — hogy az iga­zi tettest, mihelyt kiszabadul, le fogj:a lep­lezni. Eszter okos leány .volt és tudta ő hogy a tolvaj csak is házi lény lehet, ezért megfogadta, hogy éjt-nappallá tesz, de kilesi. Egyetlen hibája Eszternek csak az volt, hogy ő meg a szakácsnőt gyanúsította szin­tén alaposan. Ezt a gyanúját csak erősitette az a kö­rülmény, liogy amikor 24 óra után a rendőr­ség bizonyitékoik hijján hazabocsájtattia, ak­kor a szakácsnő dühösen kiáltott rá: — Minek gyütt vissza, én házi tolvajjal van dolgozom együtt. (N. B. Ezért a sza­kácsnő meg ás szenvedett, mert 40 koronára ítélték és- felfüggesztették.) Eszter tehát figyelt és hallotta, .amikor •a „naccsága" panaszolt odabent ,a kis fiának: — Érdekes, hogy a szobalány .tegnap egész nap nem vicilt Idehaza és mégis elve­szett a platina karkötőm. Ennek már a fele sem tréfa, itt tenni kell valamit. — Én se találom sehol az órámat, — szó­lott a kis fiu, pedig mindég abban a nyitott fiókba .szokott lenni, ahol a könyveim van­nak. • | | i |; (Ezután egy félórai keresgélés követke­zett, amely végeredményben azzal a szomo­rú megállapítással zárult, hogy az óra ós a karkötő tényleg eltűnt,, annak dacára, hogy a szobaleány a rendőrségen ült. Este félkilenckor ,az asszony azt mond­ta Eszternek, hogy gyújtson alá a gázkály­ha niak, mert fürdeni akar. Eressze ki a vizeit,, aztán mehet lefeküdni. A szobaleány elvé­gezte ia 'dolgát, bement a cselédszobába, mely bői egy világító ablak ,a fürdőszobába nyílt és lef eküdt, E,1 sem aludt még, amikor kint a folyosón halk neszt hallott, majd később a fürdőszobából egy férfihang ütötte meg ia fü­lét. Néhány pillanatig lélegzetvisszafojtva fi­gyeli, majd benézett a fürdőszobába az abla­kon keresztül, amelyet ugyain belülről lefüg­gönyöztek, de azért ia nyíláson béláhetiatt látni. Majd elvágódott Eszter ,a csodálkozás­tól'. A naccságája vigan lubickolt a fürdő­kádban egyik udvarlójával; aki egyébként a férjéi: ok ,i,s barátja volt. A monoklis, cingár, barna fiatalember­rel, aki aibbain az időben állandóan a korzón és a kávéházakban díszelgett, egy bálon is­merkedett meg az asszony ós .ugy látszik, hamrrceian behódoltak kölcsönösen egymás­nak. A féírj természetesen mit sem sejtett, inert a monoklis ur nagyon fiatal volt és hir szerint, ,a;z apja pénzéből uraskodott Szege­den, aki vidéki földbirtokos. Ezen kitérés után folytassuk a történte­ket. Eszter természetesen kitartóan figyelt. 'Látta, hogy naccságája végül ©gy kecses mozdulattal kiemelkedik a fürdőkádból és •maga tóé tartva a bolyhos lepedőt, szemérme­sen kivonul a hálóba törülközni. Ekkor azon­ban ijedtében majdnem ©llsiki-tottia; magát, mert az ifjú dzsantlmén óvatosan kiugrott a kádból, oda kapott a mozsdóhoz, ahová az asszony a gyűrűit tette és a legértékesebb •tiz kövü brill-iáns gyűrűt egy gyors nioad il­lattal a széken lévő ruhájába sülyesztette. Eszter másnap gyorsan elvégezte a dol­gát és sietett fel a rendőrségre. Elmondott mindent. Bediktálta a fiatalember nevét, cí­mét, az éjjel tapasztaltakat, azután távozott." Fél óra múlva megérkezett az asszonya is­Jelér tette, hogy ismét eltűnt egy óra, egy karkötő és végül a .legértékesebb brilliáié gyüriije, pedig senki sem jár á házhoz. A dolgok most már gyorsan bonyolód­tak. A detektívek kilesték, .amikor a fiatal­ember a gyürüt el akarta zálogosítani. Le­fülelték, szembesítették az asszonnyal! és íl szobaleánnyal. Később a gyorsvonattal meg­érkezett ia földbirtokos papa; rendezett min­dent és hivatalos okirattal és orvoss-zakértők véleményével bizonyitotíu, hegy mionotótó fia kleplomániában szenved, de a zálogház­mániára vonatkozólag hallgatott, A fiatal Don Jüan miig még az nap ugy .elpárolgott 'Wíiatóilü érd'ekha 'rész kö: (>2 Uj ál A a szögííbe mel-y ,az s-éges. / építsék i felülte rr szabad i "ek, dön helye a fölötte ni uágys-zöj s e m a ib város rés: 'két váró: közt az i Ma : -a közp'Oin az egyik (fögasszo hogy ,az es nem u Alsóváro: kerin®ésé fö'bbi ván a kordia; ? harm-ac °ssága 1 rDad,naik té az ui ta-n i,. , Kér-dé hdű^e jsk'oilának. Sra várc r-t ; üail is áii í í míim első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám aíatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre is. -oa-ti. j is, a-ká -ásk-eh fet'o r ,ír< ilotlí00' i istó Síi te

Next

/
Thumbnails
Contents