Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-11 / 86. szám

1914. április 11. DÉLMA GYAR0RS2 ÁG 1 Szegedről, hogy még átutazóban sem mer Szeged állomásom a. kupéból: kinézni . . . A szép .asszony férje mikor két bét. múl­va hazatért üzleti útjából, a szokott bornirt­ságával kérdezte: — Van valamii újság édios fiam? — Ninos semmi újság fiam, — szólott nz •asszony, — csak .a szobaleányt elküldtem, mert nem birt kijönni a szalkácsnévat. Két városrész harca az uj iskola körül. (Saját tudósítónktól.) A harmadik álla­mi polgári fiúiskolát — mint ismeretes — megkapta Szeged és nagyon valószínű, hogy a közgyűlés teljesíteni is fogja a iközoktatás­í'gyi miniszter feltételeit'. V,a.n, azonban egy ütközőpontja az ügynek, amely 'körül előre­láthat óláig nemcsak nehézségek, hanem erős érdekharcok is fognak kifejlődni két város­rész között. Ez az ütközőpont: hová építsék "z uj állami iskolát? A miniszter tudvalevően kétezer négy­szögölben állapította meg azt a területet, a mely .az uj iskola céljaira .mlnii malisai* szük­séges. Azt, hogy a város melyik részében építsék föl a polgári iskolát, a miniszter nem ielölite meg még általánosságban sem, ebben szabad kezet engedett a 'város közönségé­nek, döntse el az, hol lesz a legalkalmasabb helye a polgári Iskoláinak. A döntés, azonban fölötte nehéz, egyrészt azért, mert kétezer négyszögöl nagyságú terület egv tagban sem a belvárosban, sem pedig a közelebbi városrészekben nincs, másrészt azért, .mer! 'két városrész lakossága áll egynrtec.pl szem­közt az uj iskola hováépitése tekintetében. Ma mind a két állami polgári fiúiskola •a központi forgalomhoz közeleső helyen vain, az egyik a Madách-utcában, a másik a Bol­üogasszony-sugáruton. Nem mondhatni, hogy az egyik iRökuson, vagy Fells óvároson és nem mondhatni azlt sem, hogy a másik Alsóvároson épült. .Imlkább a belváros vér­keringésébe .tartozik mind a kettő, mint a fö'bbi városrészhez. Elsősorban tehát itt van a g'Ordiu'si csomó, mert. ugy halljuk, 'hogy a harmadik állami intézetet Felsőváros, la­kossága is, meg Alsóváros lakossága is kö­de .bizonyos, hogy a rókusiak sem1 ma­- tétlenül és Rclkuson is követélik majd z fö tanintézet fölépitését. i , Kérdést iinitéztünik a mérnöki hivatalhoz, .uéniak-ie ott már alkalmas helyet a polgári föKoilanak. A válasz az voflit, hogy nem, ak­ora városi terület, amekkorán az uj ínté­Jteek épülnie kell, egy tagban belterületen 0iLCs? ,vagy ha van' is, olyan, messze, hogy a ^kolát, legalább még lód­t/jl­lel s » íeg" iin­•lők ímeijv, legauiaoo rrieg miwi, építem teóre- f et- Egyébként is — mondották a Ő .'."ohségen — ez a ikuliturtanácsos dolga, fölei1 arra' hogy az ui iskola helyét ki­'háttut es la tólik|ét kiválassza, illetőleg ilyen fő xro.o.1 r.+ fonLar^iCiTHíí'v toan javaslatot tegyen, a tanácsnak. ^ ^egkérdeztük Gaál Endre dr. kuiturta­Szén f .mS' h'O'^y szerinte a város melyik ré­tot' fJfPföjön, az ui iskola és milyen javaslta­mért jácso. fén. i föt f0* "te"11 az uj rsKOia es nnry.cn JU. f'kárhoi ÍeTlni a telekkérdés dolgában, fölkel-, Lrp't'k is, bizonyos, hogy ,a városnak ven'n,i' ami még inkább hozzá fog *ött alT02' 'hogy az egyes városrészek kö­G(J]r'dek'ellentétek kiélesed jeniek. Q°tta: nddre dr. a következőket mon­Ll A kbl'tusamiiniÍHzt«r.nek .a 'tanfelügyelőhöz mi is megkaptuk már s tj^^grgs közönségének íhZ^jygíLszérakozó helye ugyanebben a tárgyban Indítványt is nyúj­tott egy törvényhatósági bizottsági tag. Minthogy az uj állami iskolát megkaptuk, a fölírat küldését javasló indítvány természe­tesen tárgytalan. Ami már most azt .a kór­dóst illeti, hogy liiol építsük föl ,a harmadik polgári iskolát, erre majd csak a közgyűlés adhat választ. A felsővárosiak azt akarják, hogy az ő városrészükben, ,az alsóvárosnak pedig természetesen Alsóvároson. Azt hiszem azonban, hogy a hely kérdést mégis az fogja eldönteni, hol találunk majd alkalmas telket. Erre nézve közelebbi felvilágosítást nem ad­hatok, de .nem is volna a váras érdekében való, ment a 'telekspekuláció méregdrágára verné föl az árakat. Igy áll tehát az uj polgári iskola hely­kérdésének az ügye. A leghelyesebb tenni­való véleményünk 'szerint az volna, ha a -ta­nács a királyi tan felügyel övei való tárgya­lások során egy, a törvérnyhatósábi .bizott­ság, a mérnökség és ,a hatóság tagjaiból, ál­ló bizottságot alakítana, amely döntene afö­lött, hogy az uj iskolát melyik városrész kapja meg és konkrét' javaslatot tenne a közgyűlésnek a ,teleikkérdés dolgában is. Csak igy lehet elkerülni azt, hogy a telek­spekuláció ne .befolyásolhassa az uj iskolá­nak ollyaim elhelyezését, amely a város pénz­ügyi és e<rvéb érdekeinek leginkább megfe­lel. Nagy filmcsalás Berlinben. — Ötven millió színes filmekre. ­(Saját tudósítónktól.) A .berlini rendőr­ség óriási arányú szédelgést hiúsított meg és a csalót is letartóztatta. Berlinben néhány hónappal ezelőtt feltűnt egy Nikitla '.von Ma­matow nevű, állítólagos bolgár származású fiatalember, aki bejárta az összes nagy film­gyárak .igazgatóságait s mindenütt bőbeszé­dűen előadta, hogy korszakaikató találmánya van a színes filmfélvételekre vonatkozólag s ezért jött Berlinbe, hogy találmányát érté­kesítse, Mamatow mindenütt elmondta, hagy sikerült neki megtalálni az egyedüli biztos, könnyű, tökéletes és olc,só módszert ós eljá­rásit, mellyel' természetes színű felvételeteket lehet eszközölni, amely felvételek tovább semmiféle mesterséges színezést nem igényel­nek. 1 A nagy filmgyárak igazgatóit természe­tesen nagyon érdekelte a dolog és hajlan­dóknak mutatkoztak arra, hogy Mamatow találmányának kihasználására miagy tőkével egy részvénytársaságot alapítanak. Mama­tow .mindenütt táviratokat mutatott ia leg­előkelőbb európai bankok vezetőitől, ame­lyekben ,a.zok 50, 80, sőt 100,000 márkás rész­vényjegyzéseket helyeznek kilátásba. Marnak tow elmondta azt is, hogy egy angolon-zági barik 10 millió márkával akar a vállalatban résztvenni. A berlini érdeklődők azt kívánták Ma­ma towtól, hogy előbb mutassa be a lön doni céggel kötött fix szerződést s azután ők is hajlandók nagyobb tőkét rendelkezésére bo­csátani. Mamatow, aki időközben nagy ,laborató­riumot rendezett be magának Berlin egyik előkelő városrészében, ahol szorgalmasan kísérletezett, egy hét múlva bemutatta a londoni céggel kötött szerződést, amelyben az illető bank kötelezte magát, hogy Mamatow találmányának kihasználására alakulandó részvénytársaság megalapításában részt vesz ós 10.000,000 márka értékű elsőbbségi rész­vényt jegyez, ha a vállalat alaptőkéje ötven millió márkában áHapittiatik meg. Az érdeklődők .a szerződés megtekintése után néhány napi gondolkodási időt kértek s ezt arra használták fel, hogy pontos áin for­mációt szerezzenek be Miamatowról. Az in­formáció alapján kiderült, hogy a. tízmilliós szerződés közönséges hamisítvány, úgyszin­tén hamisítványok lazok a táviratok is, ame­lyeket Mamatow már régebben felmutatott A filmgyárak igazgatói közölték a leleplezést a rendőrséggel, amely meglepte Mamatowot a lakáséin, abban a pillanatban, amikor ép­pen ujabb szerződésekre aláírásokat hamisí­tott. A szédelgő lakásán ezután házkutatást tartottak s rendkívül sok terhelő bizonyíté­kot szedtek össze. Az Osztrák-Magyar Bank jelentése az elmúlt évről. — Szeged a jegybank forgalmában. — (Saját tudósítónktól.) Február 3-án tar­totta meg .az Osztrák-Magyar Bánik harmin­cadik évi rendes iközgyülését, amelyről mos! küldötte szét Mentését. A jegybank jelen­tése és kimutatása hűen tükrözi vissza az el­mult' év válságos, gazdasági helyzetét és al­kalmat ad Ausztria és Magyarország pénz­viszonyainak összehasonlítására. A monarchia mindkét államában — a jelentés szerint — 1913-ban az aratás bár nem fényes, de nagyjában — eltekintve egyes vidékektől, .amelyeket súlyos elemi csapások értek — jó volt; a. gazdasági fejlődést azon­ban, az 1912-ii ősz óta még fennállott válsá­gos jelenségek megakasztották. Pénzdrágai­eág Ós hite,fezüké eltartottak majdnem .az egésiz évben és csak ősszel állott be némi könnyebbülés. A pénzpiac irányában, tá­masztott igények jelentékenyek voltak, a kereskedelmi hitelszükségletek azonban az üzleti pangás folytán kisebbek, .miinit 1912­ben. A bank eszközeit egész éven át rendki­viili mértékben vették igénybe. -Beállott ,az az eddig még elő nem for­dult eset, hogy a bank egész éven át adókö­teles jegyforgalmat mutatott ki; évi átlag 220-1 millió korona adóköteles bankjegy volt forgalomban. A bank jegy forgalom 1913. évi •legmagasabb állásét január ,hó 7-én 2644-9 millió koronával érte el. A bankjegyforga­lom év,i átlaga 2349-5 millió korona volt, te­hát 50-9 millió korom árai nagyobb, mint 1912­ben. A leszámítolási üzlet az előző évvel szemben csökkent. A tárca legmagasabb ál­lománya 1214-6 millió koronával ugyanarra •a napra esett, mint .a bankjegyforgalomé, t. i. január 7-ére; e napon az 1912. évi decem­ber 31-án kimutatott legmagasabb állomány-" nál 126-5 millió koronával kisebb volt és át­lag 26-1 millió koronárai alril maradt az utóbb emiitett év átlagén is. A bank kölcsönüizlete ife 1913. lévi ja'r nuár hó 7-én érte el legmagasabb állomá­nyát. Az akkor 320 millió koronával kimu­tatott állomány ugyan 35 millió koronával kisebb volt, mint ,az 1912-ik évi december 31­ik-i legmagasabb állomány, de a bank ilom­bardüzletónek 1913-iik évi átlaga, mely 236-9 millió koronát tett, 93-8 millió koronára! na­gyobb volt, mint 1912-ben. Az értékpapírok­ra adott kölcsönöknek ezen rendkiviül ma­gas évi átlaga is, világosan mutatta, hogy a piac az elhelyezési értékék felvételére gyen­ge. A bank őrizetére és kezelésére hizott ér­Sfe 'ílsí délelőtt tt s. —-iiitűBncnHH hangversenyez. _ a,!,f»es kiszolgálás. Minden pap halasz altal tozon s* y fényesen berendezve Húsvét napján ünnepélgesen megnyílik Esténkint ­VAJDA JANCSI zenekara játszik. Kéri a nagyközönség szives pártfogását Horváth Ferenci, vendéglős.

Next

/
Thumbnails
Contents