Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-11 / 86. szám

1914. április 12. DÉLMAG Y-ARORSZA G !3. Oroszország viszonyát. A nagykövet Bécs­ben megbízást kapott, hogy jelentse tó Szasz­szonóvnak, hogy az osztrák és magyar kor­mánynak kizáróan békés céljai vannak és mindig barátságosabbá és bizalmasabbá óhajtja tenni az Oroszországgal való vi­szonyt. Szápáry grófnak e ikijelenítése vá­lasz arra a hasonló hivatalos kijelentésre, a melyet Sebeko bécsi orosz nagykövet tett Berchtold igrófnak Péter várról valló visszaér­kezése utón. í Ujabb mozgalom az uj kórházért. ~ Biztos az államsegély. — Az épitést megkezdik az idén. — (Saját tudósitónktól.) Körülbelül két he­te, hogy egiész terjedelmében leközölte a Délmagyar ország azt a leiratot, amelyet a kórház ügyében intézett a városhoz a bel­ügyminiszter. Röviddei a márciusi közgyű­lés után, amelyen tudvalevőleg az uj kór­ház ügyére nem épen kedvező határozatot 'hoztak, érthető érdeklődést és örcimeh kel­tett ez a leirat. A belügyminiszter ugyanis azt hozza benne a város tudomására, hogy hajlandó a városnak a kórház felépítése ér­dekében hozandó áldozatkészségét azzal ho­norálni, hogy az épilJési költségekhez hozzá­járul. Minthogy a legutóbbi közgyűlési ha­tározat meghozatalához különösen az járult hozzá, hogy az állami támogatás mérvével nem volit tisztában .a közgyűlés, többen most akciót. Ikivánnlalk kezdeményezni annak ér­dekében, hogy az állami támogatás nagy­sága minél előbb 'tisztázható és igy a kórház építése rövidesen megkezdhető legyen1. En­nek érdekében mia szinte ímemoratnidumsze­rü cikket kaptunk, amelyet a következekben ismertetünk: Nagyon csodálkoztam, hogy a márciusi közgyűlésem még' mindig kételyek merültek fel a tekintetben, hogy a. belügyminiszter se­gíteni fogja Szeged ama vágyának megvaló­sítását, hogy uj kórházat épithesseo. Hiszen, köztudomású, hogy a belügyminisztériumnak nagy kórházépítési programja van és hogy e Program alapján a támogatásban részesülő városok között Szeged a legrövidebb idő alatt sorra kerül, ha magáról életjelt és áldozat­készségéről bizonyságot ad. A belügyminisz­ter eléggé nem' dicsérhető 'terve 'szerint! ugya­nis állami kórházat csak azokban a váro­sokban épitenek, amelyeik a költségek ötven százalékát sem képesek visélini. Azokat a városokat, amelyek a költségek ötven szá­zalékát elő tudják teremteni, állami támoga­tásban részesiti a belügyminiszter. Ezen az alapon kapott Kassa állami kórházat és l e­mesvár állami támogatást. És ezen az ala­kon kerül sorra legközelebb a kórházak épí­tésénél állami támogatásban részesülő váro­sok között Szeged. „ , , , Nyilvánvaló tehát, hogy a korház fell­épitésének lehetőségét, inem azon, az uton keli keresni, hogy a költségeket föltétlenül redukáljuk, a terveket 'megváltoztassuk. Ez antiszociális. Gondoljunk arra, hogy a beteg­nek jó kezelésre — aminők feltételei java­részt a kórház épületében vannak — nem­csak akkor van szüksége, ha vagyonos és igy a szanatóriumokat felkeresheti, hanem ak­ikor is, ha szegénysége la kórházi (kezelés igénybevételére kényszeríti. Laikus előtt könnyen tűnhetik fényűzésnek az, aminek a tervezett mértékbeini és módon való megépí­tése tapasztalati tények alapján feltétlenül szükséges a beteg szervek és idegrendszerek biztos és. tartós meggyógyit hatása céljából. Kár odáig juttatni a dolgokat, hogy a foga­dalmi templom esete megismétlődjék és hogy Szegednek elhibázott kórháza legyen. Az ügy ilyen állása mellett tehát célra­vezetőnek egyedül az látszik, ha a kórház ügyét a legközelebbi közgyűlésbe újból be­viszik. Higyje el mindenki, érdemes, Szeged­nek — enimek a nagy és szép városnak — nem szabad tovább várnia uj, nagy és mo­dern kórházának föl építésé vei. Ebből a köz­gyűlésből menesszenek küldöttséget a bel­ügyminiszterhez ann ak megtudakolá sár a: hogy mikor és mennyi államsegélyt kap Sze­ged? És minthogy egészen bizonyos, hogy a miniszter válasza kedvező lesz, semmi aka­dályát sem látom annak, hogy a kórház épí­tése még az idén megkezdődjék. Az épités •megkezdéséhez szükséges pénzről a város kölcsöm utján gondoskodjék, az államsegély már utalványozva lesz, mire az építkezéssel oda érnek, hogy szükség lesz rá. A cikkhez 'mellékelt levél nagyon szé­pen apostroíál bennünket: „Adjanak heíy't ezeknek a sürü soroknak. Önökhöz jövök, mert hónapok óta kisérem figyelemmel:, mennyi energiával és buzgósággal (harcol­nak a városért. Álljunk össze és italán sike­rülni fog megszüntetni azt a .sok kínlódást, amellyel beteggé tettük ezt az ügyet". A cik­ket — ime — közreadtuk, javaslataihoz csat­lakozunk. Nemcsak .azért, mert Írója hozzá­értő és alapos ember, hanem azért is, mert üdvösnek tartják, amiket mond. Albánia szervezése. Parisból jelentik: Az Excelsior római jelentése szerint a hatal­mak ez idő szerint, amikor Dél-Albániában áíll a harc, ullat és módot keresnek a béke •megteremtésére. Eddig két javaslat érkezett a hat almiakhoz, az, egyik Szerbiából, a másik egy más forrásból, amelyet az Excelsior nem nevez meg. Szerbia rámutat arra. a kellemet­len helyzetre, amelyben van, mint egy olyan állam közvetel.ilen szomszédja, amelyben valósággal anarchikus állapotok vannak. Szerbiára ez annál súlyosabb, mert Ausz­tria és Magyarország megtiltotta niekl, hogy a területére betörő egyes, albán bandákat fegyverrel űzze 'vissza. Szerbia ezért azt in­dáványozta, hogy Albánia minden nagyobb városát nemzetközi csapatok szállják meg és Albánia fővárosa Szkutari legyen. A másik javaslat kantonokra akarja osztani Albániát Svájc mintája szerint, A kantonoknak fökor­mányzatuk volna, mindegyik képviselőt kül­dene a nemzetgyűlésbe, amely a fejedelem­mel együ-t intézné a közös, belső és külső ügyeket. Kérdés csupán, mii lenne a kanto­nokra osztott Albánia fővárosa? Ausztria és Magyarország Durazzót kívánja, Olaszor­szág ellenben Szkutarit. — Rómából jelen­tik: A Stefani-ügynökség jelenti: Anglia, Franciaország és Oroszország nagykövetei tegnap délután egyenkint átnyújtották a hár­mas entente választervezetét a görög jegy­zékre. A monarchia ­angol megvilágításban. — Egy érdekes könyvröl, — (Saját tudósitónktól.) Ttiz évig képvi­selte Biécsihen a Timest, a nagy angol világ­lapot Wickham Steed s most hatalmas könyvben, számol be mindarról, amit tiz év alatt látott, hallott, megtudott). Amit köny­vében elmond, inam' csupán megfigyelés és ítélet, hanem részben bizalmas közlés, amit eddig .nem tudtunk. Az iró a Habsburg-házhoz való dinasz­tikus hűség produktumának tartja az osztrák és,magyar .monarchiát s nagyon hangoztatja Ferenc József király önzetlenségét, nemes gondolkodását s igazságosságát; jellemzés, közben, azt mondja, hogy Ferenc József az igazságtalanságig alkotmányos. De hogy mit gondol ezzel, nem' mondja meg. A par­lamenti obstrükoió Steed szeriint voltaképen' azon a föltevésen alapszik, hogy a pártok tehetnek akármtt, az állam szükségleteiről úgyis gondoskodik az uralkodó. Az osztrák arisztokráciáról azt mondja, hogy egészséges, friss levegőn, nevelkedett csoporti, nem nagyon intelligens, nincsen fej­letteb Ízlése; főképen a sportot és zenét sze­reti. Jó fiuk, minden osztályöntudat nélkül. Az osztrák arisztokrata dekoratív 'egyéni­ség, mig a magyar, a cseh és lengyel aktiv ember, főképen a politikában. A sajtó ismertetése után a következő érdekes fejtegetés következik a könyvben: Az öreg Andrássy Gyulla gróf ' szeme előtt Nagy-Ausztria ábrándképe lebegett s ennek csak egy állomása volt, Bosznia és Herczegovina okkupálása. Rudolf királyi her­ceg ezt mondta, egyszer a feleségének, Ste­fánia királyi hercegnőnek Konstantinápoly­ban: — Itt leszel valamikor császárné! Az uralkodó az. okkupáció befejezése után el'égedetle,nkedinii kezdett Andrássy gróf­fal, mert ezután nem csinált 'már semmit. Utódai, Haymerle és Külnoky kevesebbet éritek, im'ert egészen Bismarck befolyása alatt voltak, aki hivatalosan összekovácsolta a német-osztrák szövetséget s a monarchia háta mögött Oroszországgal szövetkezett. Amikor Aehrenthal lett külügyminiszter, a monarchia olyaini Iklülügvi sikerékihez jutott, amilyen,eket azelőtt hosszú időig nem tudott elérni. Gvülölte Oroszországot és Angliát s ezért mindjárt hivatalballépése után intrikál­ni kezdett elleniük Konstantinápolyiban, ahol kijelentette, hogy ha a 'monarchia .megépít­heti a mitrovicai vasutat, nem törődik a tö­rökországi belső reformokkal. Erre az enge­delmet valóban megkapta és Izvolszkij csak­nem dühöngött mérgében. Ezután gyorsan követték egymást az események. A cár és az angol király összetalálkoztak Reválban, hogy megkezdjék a monarchia izolálását, az uj­törökök megbuktatták a régi rezsimet, imii történjék most Boszniával és Hercegoviná­val? Izvolszkij ekkor fölajánlja az anuexiőt, részben azért, hogy a szerbeket a monarchia ellen, uszítsa, másrészt pedig a Dardanellák megnyitása ellenében. Izvolszkij és Aehren­thal abban, állapodtak meg, hogv az utóbbi kdlö időben jelezni fogja az orosz kormány­nak az annexió maipját, amelyet 'október 6-ra tűzték ki. A monarchia berlini, párisi, római és lon­doni nagykövetei Bécsben időzték október elején, hogy átvegyék azokat a 'királyi kéz­iratokat', amelyekkel Ferenc József az an­nexiót az uralkodóknak bejelenti. A >n,agy­Vendégiőben KÁVÉHÁZBAN Fiiszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN: # m ÓVAKODJÉK • Csemegéül le* ben (j U P I D fii 8 I Ú t g S Ö T f. 8Z UTÁNZATOKTÓL! >

Next

/
Thumbnails
Contents