Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-11 / 86. szám

1914. április 12. DÉLMAG Y-ARORSZA G !3. Oroszország viszonyát. A nagykövet Bécsben megbízást kapott, hogy jelentse tó Szaszszonóvnak, hogy az osztrák és magyar kormánynak kizáróan békés céljai vannak és mindig barátságosabbá és bizalmasabbá óhajtja tenni az Oroszországgal való viszonyt. Szápáry grófnak e ikijelenítése válasz arra a hasonló hivatalos kijelentésre, a melyet Sebeko bécsi orosz nagykövet tett Berchtold igrófnak Péter várról valló visszaérkezése utón. í Ujabb mozgalom az uj kórházért. ~ Biztos az államsegély. — Az épitést megkezdik az idén. — (Saját tudósitónktól.) Körülbelül két hete, hogy egiész terjedelmében leközölte a Délmagyar ország azt a leiratot, amelyet a kórház ügyében intézett a városhoz a belügyminiszter. Röviddei a márciusi közgyűlés után, amelyen tudvalevőleg az uj kórház ügyére nem épen kedvező határozatot 'hoztak, érthető érdeklődést és örcimeh keltett ez a leirat. A belügyminiszter ugyanis azt hozza benne a város tudomására, hogy hajlandó a városnak a kórház felépítése érdekében hozandó áldozatkészségét azzal honorálni, hogy az épilJési költségekhez hozzájárul. Minthogy a legutóbbi közgyűlési határozat meghozatalához különösen az járult hozzá, hogy az állami támogatás mérvével nem volit tisztában .a közgyűlés, többen most akciót. Ikivánnlalk kezdeményezni annak érdekében, hogy az állami támogatás nagysága minél előbb 'tisztázható és igy a kórház építése rövidesen megkezdhető legyen1. Ennek érdekében mia szinte ímemoratnidumszerü cikket kaptunk, amelyet a következekben ismertetünk: Nagyon csodálkoztam, hogy a márciusi közgyűlésem még' mindig kételyek merültek fel a tekintetben, hogy a. belügyminiszter segíteni fogja Szeged ama vágyának megvalósítását, hogy uj kórházat épithesseo. Hiszen, köztudomású, hogy a belügyminisztériumnak nagy kórházépítési programja van és hogy e Program alapján a támogatásban részesülő városok között Szeged a legrövidebb idő alatt sorra kerül, ha magáról életjelt és áldozatkészségéről bizonyságot ad. A belügyminiszter eléggé nem' dicsérhető 'terve 'szerint! ugyanis állami kórházat csak azokban a városokban épitenek, amelyeik a költségek ötven százalékát sem képesek visélini. Azokat a városokat, amelyek a költségek ötven százalékát elő tudják teremteni, állami támogatásban részesiti a belügyminiszter. Ezen az alapon kapott Kassa állami kórházat és l emesvár állami támogatást. És ezen az alakon kerül sorra legközelebb a kórházak építésénél állami támogatásban részesülő városok között Szeged. „ , , , Nyilvánvaló tehát, hogy a korház fellépitésének lehetőségét, inem azon, az uton keli keresni, hogy a költségeket föltétlenül redukáljuk, a terveket 'megváltoztassuk. Ez antiszociális. Gondoljunk arra, hogy a betegnek jó kezelésre — aminők feltételei javarészt a kórház épületében vannak — nemcsak akkor van szüksége, ha vagyonos és igy a szanatóriumokat felkeresheti, hanem akikor is, ha szegénysége la kórházi (kezelés igénybevételére kényszeríti. Laikus előtt könnyen tűnhetik fényűzésnek az, aminek a tervezett mértékbeini és módon való megépítése tapasztalati tények alapján feltétlenül szükséges a beteg szervek és idegrendszerek biztos és. tartós meggyógyit hatása céljából. Kár odáig juttatni a dolgokat, hogy a fogadalmi templom esete megismétlődjék és hogy Szegednek elhibázott kórháza legyen. Az ügy ilyen állása mellett tehát célravezetőnek egyedül az látszik, ha a kórház ügyét a legközelebbi közgyűlésbe újból beviszik. Higyje el mindenki, érdemes, Szegednek — enimek a nagy és szép városnak — nem szabad tovább várnia uj, nagy és modern kórházának föl építésé vei. Ebből a közgyűlésből menesszenek küldöttséget a belügyminiszterhez ann ak megtudakolá sár a: hogy mikor és mennyi államsegélyt kap Szeged? És minthogy egészen bizonyos, hogy a miniszter válasza kedvező lesz, semmi akadályát sem látom annak, hogy a kórház építése még az idén megkezdődjék. Az épités •megkezdéséhez szükséges pénzről a város kölcsöm utján gondoskodjék, az államsegély már utalványozva lesz, mire az építkezéssel oda érnek, hogy szükség lesz rá. A cikkhez 'mellékelt levél nagyon szépen apostroíál bennünket: „Adjanak heíy't ezeknek a sürü soroknak. Önökhöz jövök, mert hónapok óta kisérem figyelemmel:, mennyi energiával és buzgósággal (harcolnak a városért. Álljunk össze és italán sikerülni fog megszüntetni azt a .sok kínlódást, amellyel beteggé tettük ezt az ügyet". A cikket — ime — közreadtuk, javaslataihoz csatlakozunk. Nemcsak .azért, mert Írója hozzáértő és alapos ember, hanem azért is, mert üdvösnek tartják, amiket mond. Albánia szervezése. Parisból jelentik: Az Excelsior római jelentése szerint a hatalmak ez idő szerint, amikor Dél-Albániában áíll a harc, ullat és módot keresnek a béke •megteremtésére. Eddig két javaslat érkezett a hat almiakhoz, az, egyik Szerbiából, a másik egy más forrásból, amelyet az Excelsior nem nevez meg. Szerbia rámutat arra. a kellemetlen helyzetre, amelyben van, mint egy olyan állam közvetel.ilen szomszédja, amelyben valósággal anarchikus állapotok vannak. Szerbiára ez annál súlyosabb, mert Ausztria és Magyarország megtiltotta niekl, hogy a területére betörő egyes, albán bandákat fegyverrel űzze 'vissza. Szerbia ezért azt indáványozta, hogy Albánia minden nagyobb városát nemzetközi csapatok szállják meg és Albánia fővárosa Szkutari legyen. A másik javaslat kantonokra akarja osztani Albániát Svájc mintája szerint, A kantonoknak fökormányzatuk volna, mindegyik képviselőt küldene a nemzetgyűlésbe, amely a fejedelemmel együ-t intézné a közös, belső és külső ügyeket. Kérdés csupán, mii lenne a kantonokra osztott Albánia fővárosa? Ausztria és Magyarország Durazzót kívánja, Olaszország ellenben Szkutarit. — Rómából jelentik: A Stefani-ügynökség jelenti: Anglia, Franciaország és Oroszország nagykövetei tegnap délután egyenkint átnyújtották a hármas entente választervezetét a görög jegyzékre. A monarchia angol megvilágításban. — Egy érdekes könyvröl, — (Saját tudósitónktól.) Ttiz évig képviselte Biécsihen a Timest, a nagy angol világlapot Wickham Steed s most hatalmas könyvben, számol be mindarról, amit tiz év alatt látott, hallott, megtudott). Amit könyvében elmond, inam' csupán megfigyelés és ítélet, hanem részben bizalmas közlés, amit eddig .nem tudtunk. Az iró a Habsburg-házhoz való dinasztikus hűség produktumának tartja az osztrák és,magyar .monarchiát s nagyon hangoztatja Ferenc József király önzetlenségét, nemes gondolkodását s igazságosságát; jellemzés, közben, azt mondja, hogy Ferenc József az igazságtalanságig alkotmányos. De hogy mit gondol ezzel, nem' mondja meg. A parlamenti obstrükoió Steed szeriint voltaképen' azon a föltevésen alapszik, hogy a pártok tehetnek akármtt, az állam szükségleteiről úgyis gondoskodik az uralkodó. Az osztrák arisztokráciáról azt mondja, hogy egészséges, friss levegőn, nevelkedett csoporti, nem nagyon intelligens, nincsen fejletteb Ízlése; főképen a sportot és zenét szereti. Jó fiuk, minden osztályöntudat nélkül. Az osztrák arisztokrata dekoratív 'egyéniség, mig a magyar, a cseh és lengyel aktiv ember, főképen a politikában. A sajtó ismertetése után a következő érdekes fejtegetés következik a könyvben: Az öreg Andrássy Gyulla gróf ' szeme előtt Nagy-Ausztria ábrándképe lebegett s ennek csak egy állomása volt, Bosznia és Herczegovina okkupálása. Rudolf királyi herceg ezt mondta, egyszer a feleségének, Stefánia királyi hercegnőnek Konstantinápolyban: — Itt leszel valamikor császárné! Az uralkodó az. okkupáció befejezése után el'égedetle,nkedinii kezdett Andrássy gróffal, mert ezután nem csinált 'már semmit. Utódai, Haymerle és Külnoky kevesebbet éritek, im'ert egészen Bismarck befolyása alatt voltak, aki hivatalosan összekovácsolta a német-osztrák szövetséget s a monarchia háta mögött Oroszországgal szövetkezett. Amikor Aehrenthal lett külügyminiszter, a monarchia olyaini Iklülügvi sikerékihez jutott, amilyen,eket azelőtt hosszú időig nem tudott elérni. Gvülölte Oroszországot és Angliát s ezért mindjárt hivatalballépése után intrikálni kezdett elleniük Konstantinápolyiban, ahol kijelentette, hogy ha a 'monarchia .megépítheti a mitrovicai vasutat, nem törődik a törökországi belső reformokkal. Erre az engedelmet valóban megkapta és Izvolszkij csaknem dühöngött mérgében. Ezután gyorsan követték egymást az események. A cár és az angol király összetalálkoztak Reválban, hogy megkezdjék a monarchia izolálását, az ujtörökök megbuktatták a régi rezsimet, imii történjék most Boszniával és Hercegovinával? Izvolszkij ekkor fölajánlja az anuexiőt, részben azért, hogy a szerbeket a monarchia ellen, uszítsa, másrészt pedig a Dardanellák megnyitása ellenében. Izvolszkij és Aehrenthal abban, állapodtak meg, hogv az utóbbi kdlö időben jelezni fogja az orosz kormánynak az annexió maipját, amelyet 'október 6-ra tűzték ki. A monarchia berlini, párisi, római és londoni nagykövetei Bécsben időzték október elején, hogy átvegyék azokat a 'királyi kéziratokat', amelyekkel Ferenc József az annexiót az uralkodóknak bejelenti. A >n,agyVendégiőben KÁVÉHÁZBAN Fiiszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN: # m ÓVAKODJÉK • Csemegéül le* ben (j U P I D fii 8 I Ú t g S Ö T f. 8Z UTÁNZATOKTÓL! >