Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-06 / 54. szám

1914. március 6. DÉIMAGYARORS2.ÁG 7. SCHULEK GYŐZELME. A KÖZGYŰLÉS SCHULEK MELLETT. ELFOGADTÁK A SAJTÓ JAVASLATAIT. (Saját tudósitónktól.) Becsülettel megvivtuík harcunkat, ímelyet egy korszakos építészeti alkotásnak művészi szépsége és stílusbeli teljessége, továbbá egy félreértett és megbántott magyar művésznek az igazsága érdekében indítottunk. A város törvényhatóságának bizottsága csütörtöki tanácskozásának eredményéként visszavetette Foerk Ernőnek a fogadalmi templom kivitelére készített terveit és nyomatékosan kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy az egykori pusztulásának emlékére emélendő monumentális templomot szigorúan Schulek Frigyesnek, a nagyhírű építőművésznek már elfogadott tervei szerint kivánia megépíttetem. Ez az eredmény, amint ma a közvélemény ítélőszéke előtt áll, a sajtó lelkiismeretes ellenőrzésének és hivatása teljesítésének diadala. A sajtó adott kifejezést annak a meggyőződésnek, hogy a fogadalmi templom építésének első évéiben a 'hatóság és a felügyelettel megbízott nagybizottság nem teljesítette elég gondossággal ellenőrző hivatását s hogy a foerk Ernő által készített templomtervek minden bizottsági és szakértői jóváhagyás ellenére is művészietlenek és kivitelre alkalmatlanok. A sajtó kényszeritette nyilatkozatra Schulek Frigyest s ennek a nyilatkozatnak lett a természetes következménye, hogy a közvélemény végre is megfölelő tájékozódást szerzeít a fogadalmi fömplom művészi teljességét fenyegető veSzedelem nagyságáról és Foerk Ernő őszies módosításait en bloc visszavetette. ^etn akarunk ebből az eredményből diadalt kovácsolni, de teljes joggal mutathafönik rá arra a körülményre, hogy menyeivel közelebb áll a közhangulat megértéséhez és irányításához a meggyőző érékkel támogatott lapvélemény, mint anna'k a hatóságnak a meggyőződése, melyn'ek a közvélemény irányítása tulajdonkéPe"i föladata volna. Nincs még huszonnégy ^dja, ^ogry a városi tanács bizottság-kül"o " Javaslatával szemben kifejtettük e hea végleges és föltétlen itéletmondás tödkségességét és a közgyűlés már igazat e] adott nekünk, miikor a tanács javaslatát vetette és a Schulek Frigyes terveihez föltétlen ragaszkodását erőteljesen kiűzésre juttatta. A küzdelem immár eljutott befejezé§ -ez- Végre is az eredmény fontos és polgársága bizalommal tekinthet ^dpitkezés további menete elé. Ha van 'ehetIlyitva hagyott kérdés, ez csupán az Scu . hovv vájjon föl lehet-e építeni a aZok Fri?yes által tervezett templomot ly> már földberakott alapokon, mentort 0erk f rnö a maga egyénileg átalaföéJ h terveii|lez készített? Aligha. Mert leütéía fö,tételezzüik is, hogy a tornyok jeO-yen hátrább fognak állani, a 'kérj^ laJók végződései az eredeti terv sze^".yira más irányú és helyzetű alaföte, 'Kényeinek, hogy a Foerk eddigi tönv3Sát "kvetlenül ki kellene bontani. Bls tekintetben tehát anyagi veszteséggel jár a régi tervekhez való ragaszkodás és talán nem tévedünk, ha ezt a veszteséget Foerk Ernő építész számlájára kívánnánk jegyezni. • A város annak idején kész tervezetet adott Foerk Ernő kezébe és csupán a részlettervek további kidolgozását kívánta tőle. Ma, amidőn ezt az elhatározását a város törvényhatósága nyomatékosan kifejezésre juttatta, igazán nem marad más hátra, mint a legnagyobb lelkiismeretességgel őrködni a Schulek Frigyes által papirra tett, stilustiszta művésziét szépségeinek megőrzésén. Ez az egyetlen garanciája annak, hogy a város fogadalmi temploma méltó lesz a megörökíteni tervezett katasztrófa nagyságához, Szegedhez és végül a templom zseniális tervezőjéhez. A TANÁCSI ELŐTERJESZTÉS. (Bizottsági terv.) Gaál Endre dr. tanácsos referált a fogadalmi templom terveinek az ügyéről. Néhány szóval ismertette az előzményeket, majd előterjesztette a 'tanács javaslatát, a mely azt kívánta: mondja ki a közgyűlés, hogy egy bizottságot külá ki a Foerk-féle tervek felülbírálására és a bizottság véleménye alapján döntsön aztán a közgyűlés. A bizottság tagjai sorában a következők beválasztását javasolta a tanács: Bokor Pált, Gaál Endre dr.-t, Tóth Mihályt, Csernovics Agenort, Jászai Gézát, Kovács Jánost és Tóbiás Lászlót. A javaslat előterjesztése után Balassa Ármin dr. kéri az előadót, ismertesse azt a közgyűlési határozatot, amelyben Foerkot a fogadalmi templom terveinek további kidolgozásával bizták meg és ismertesse Foerk szerződését is. Gaál Endre sajnálattal jelenti be, liogy sem a közgyűlési alaphatározatot, sem a Foerkkal kötött szerződést bemutatni most nem tudja, mert mind a kettő a levéltárban van. Az tény — mondotta — hogy a közgyűlés annak idején is Schulek tervei szerint lúvánta a fogadalmi templom fölépítését . . . Pásztor József: Ez a fontos! Gaál Endre ... de később szabadkezet engedett Foerknak a részlettervek kidolgozásában. Szerinte az okiratokra most nincs is szükség, mert a kiküldendö bizottság tisztázni fogja a kérdést. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. Elnök: Kérem az előadó urat, hogy Schulek tanár ur levelét is olvassa föl, mert Balassa dr. ur — ugy hiszem — azt is kívánta. Gaál Endre fölolvassa Schulek levelét. (Kezdődik a vita.) Balassa Ármin <lr. azt mondja, hogy a fogadalmi tomplom ügyét eddiig szorosan a római katholikus polgárság belső ügyének tekintették a más vallású polgárok s ezért nem igen akartak hozzászólni a kérdéshez. Most azonban olyan terrénumra csapott- át a vita, hogy az -ügyöt kötelessége magáévá tenni minden törvényhatósági bizottsági tagnak. Schulek — amint a leveléből kitűnik — inegsértottnek találja művészi önérzetét az által, hogy Foerk az ö kezdetleges, 'kiforratlan terveivel állitotta szembe a saját munkáját. Ez magánügy volna akkor, ha nem érintené a századokra szóló fogadalmi templom kivitelét-, minthogy azonban uagyon m érinti, nem helyeselheti a tanács javaslatát, uniert a bizottság semmivel sem viszi előbbre a dolgot. A bizottságiban egyetlen építész van csak Tóbiás László, tehát a bizottság semmiestítre sem adhat olyan egyöntetű véleményt, amely a 'közgyűlést teljesen megnyugtathatná. A bizottság kiküldése fölösleges . . . Fölkiáltások: Ugy van! Balassa: .... hanem ehelyett a legcélszerűbb megoldás az, ha a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy ragaszkodik az eredeti alaphatározatához, vagyis utasítja a müépitőt arra, hogy Schulek eredeti terveit teljes egészében tartsa be. (Helyeslés.) Taschler Endre: De akkor egy millióval többe fog kerülni a templom. BARBÁR KEZEK. (Tóbiás beszéde.) Tóbiás László volt a következő szónok. Kijelenti, hogy nem fogadja el a tanács javaslatát. Kívánatosnak tartja, 'hogy a közgyűlést teljes tárgyilagosság vezesse ebben a kérdésben és ne azon 'legyen a hangsúly, hogy Foerk Ernő 'jó épitész-e, vagy sem. Szükségesnek tartja, hogy egy tényt közöljön a közgyűléssel, amely 'tény arra kényszeríti ia bizottság minden tagját, hogy a legerélyesebb határozatot hozzák meg. A nagybizottság annak idején egy szükebbkörü bizottságot küldőit ki, hogy Foerkkal megvitassa azokat az eszméket, melyeket Pillich Kálmán és ő fölvetettek. Felszólalt a szükebbkörü bizottságban, de az ügyét nem tudta előbbre vinni, mert személyes térre Terelődött át. A bizottság pusztán udvariasságból kénytelen vol't megelégedni Foerknak azzal a kijelentésével, hogy a kérdést még tanulmányozni fogja. 'Ebben látszólag megnyugodtak. Foerk február végén előadást tartott s ekkor meglepődve tapasztalta, hogy Foerk az ál'tala módosított terveket véglegeseknek tekinti s eszeágábau sincs, hogy azokon változtasson. Becsey Károly: Köszönjük szépen! Tóbiás László: Tehát most már igazán a legerélyesebb álláspontot kell elfoglalnunk annál is inkább, mert ebben a dologban már közgyűlési határozat is van. Felkiáltások: Ugy van! Tóbiás László: Schulek levele után már fölösleges, hogv a tervek között való eltéréseket kimutassa. A levélből megállapítható, hogy azok az eszmék, amiket ő és Pillich Kálmán fölvetettek, helyesek voltak és Schulek intencióinak mindenben megfelettek. Nem hiszi, hogy ezek után akadna olyan bizottsági tag, aki Foerk változtatásait helyeseknek találja. Kérdi most már a közgyűléstől, hogy a Foerk-féle tervekben kifejezet; stílus melyik stílushoz hasonlít, mert abban a lombard-román stílusnak alig van nyoma. Hogy erről a stílusról Schulek mesternek mi a véleménve, elmondja azt is. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Tóbiás László: Foerk építész ur terve legközelebb áll az Odsen német éliiushoz. Ez az Odsen ugyanis a fejébe vette, hogy uj német nyerstégla-stilust fog alkotni a román, gót és reneszánsz-stílusok összekeveréséből. Ahogyan ezt kivitte, az tisztára barbárizmus. Schulek mester, akinek tanítványa voltam — mondotta Tóbiás — az egyetemi könyvtárból nem is engedte kiadni az Odsen-stüusról szóló Írásokét, nehogy azok megmételyezzenek bennünket. (Derültség.) Kormányos Benő dr.: Nagyon érdekes! Tóbiás László: A pestiek bennünket jó vidéknek néznek s azt hiszik, hogy mi palik vagyunk. (Derültség.) Foerk ur is ugy kezeli Szegedet, mintha ennek a közgyűlésnek mindent be lehetne adni, mintha itt senki nem akadna, aki értene az építőművészeihez. Hát ebben nagyon csalódik Foerk. Két ut van a a közgyűlés előtt, vagy elfogadják Schulek levelének azt a célzatos tanácsát, hogv hagyjunk szabad kezet Foerknak, de ebben az esetben Schulek bizony letagadja, hogy valaha is templomot akar tervezni Szegednek. (Derültség.) A másik ut az, hogy ragaszkodva a Foerkkal kötött szerződéshez, utasítja őt a közgyűlés, hogy Schulek terveit csakis