Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-06 / 54. szám

DEJLMiAGYARORSZÁŰ 1914. március 0. narchiánk, melynek Albánia mai formájában létét köszönheti, bizonyára éber szemmel fog őrködni, hogy ez a horribilis áldozatokkal létesített alkotása kártyavárként össze ne ömöljék, de élég erős lesz-e arra, hogy ez a germán fából fakadt sarj albán földön gyökeret is verhessen, nagy kérdés. Kívánatos, hogy ez a diplomáciai boszorkánykonyhán kifőtt terv ugy váljék valóra, ahogy kitervezték, de ugyanakkor még kívánatosabb, hogy a jövőben minél kevesebb pénzáldozatunkba, véráldozaturukba pedig egyáltalán ne kerüljön. És ugyancsak kívánatos, hogy Albánia uj királya az európai egyensúly és béke megrázkódtatása nélkül vezesse be népét az európai müveit nemzetek sorába. A szegedi ipartestület akciója a kisipar érdekében. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a kereskedelemügyi kormány az iparifejlesztésről szóló törvény revíziójára készül. Az előmunkálatok során vélemény1! kértek természetesen a kereskedelmi és iparkamaráktól, amelyek viszont szükségesnek látják az ipartestületeket meghallgatni: Ilyen megkeresés érkezett a szegedi ipartestüléthez is, az a mult hónapban tartott elöljárósági ülésén elhatározta, bogy a kisipar érdekeinek védelmére sorompóba szólítja az ország összes ipartestületeit. íE határozat végrehajtásakép a következő megkeresés ment el a társtestületekhez: Tisztelt Társtestület! Valószínűnek tartjuk, hogy az illetékes .kereskedelmi és iparkamara részéről szintén felhívatott, hogy az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. t.-oikk revíziója tárgyában adandó javaslatát a kereskedelemügyi ni. kir. miniszterihez való juttatása céljaiból küldje be. A kérdéssel foglalkozván, arra a megállapodásra jutottunk, hogy a törvény revíziójával csak ugy lehetne érdemlegesen foglalkozni, ha ismernénk a kereskedelmi kormány törvénytervezetét s azzal kapcsolatosain azokat az indokokat, amelyeik az iparfejlesztési törvény revíziójánál elhatározására irányadók voltak. Szükséges volna továbbá tudni, hogy a kereskedelmi kormány mily összeg .keretében .kívánja az iparfejlesztésre szánt költséget .megállapítani, hogy ;a költséget a kereskedelmi tárca (keretéibe kiván ja-e beállítani, vagy pedig az évi összegre vonatkozólag a törvényhozásnak kiván-e előterjesztést tenni, hogy a;z .intézményesen hiztos ittassók. Oly kérdések ezek, melyeik szerintünk addig tisztázandók, mielőtt ínég a kérdéshez érdemlegesen hozzászólnánk; inert az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az iparfejlesztési törvényiben nincs említve, illetve megjelölve, hogy mennyi az egy évre előirányzott összeg, liogy mennyit kell a gyáripar és .mennyit a kisipar támogatására fordítani; hanem az ipar fejlesztésére előirányzott összegek a kereskedelmi kormány tárcája terhére vétettek fel esetről-esetró és aszerint, hogy a minduntalan változó kereskedelmi miniszter milyen súlyt helyezett az ország iparfejlesztési politikájára. Az 1906. évben 398,673, 1907. évben 1,902.144, 1908. élvben 1,884.514, 1909. évben 4,372.369, 1910. éviben 364.321 és 1911. éviben 879.827 korona vétetett fel a kereskedelemügyi miniszter tárcája terhére iparfejlesztés elmén. Mint az évi számsorozatokból is megállapítható, az iparfejlesztési akció 1909-ig emelkedést tüntet fel, azóta azonban a segély összeg visszafejlődést mutat; amiindk az a magyarázata, hogy nincs a törvényben megjelölve, hogy évenkjint mily összeget kell ipar fejlesztés címén előirányozni s .igy természetesen annál kevésblbó állapítható meg, hogy a kereskedelmi miniszter tárcája terhére előirányzott bizonytalan összegből mi esik a gyáriparra ós mi jut a kisiparosnak. Szerintünk az iparfejlesztés kérdését hosszabb időre szóló egységes program alapján lehet és kell megoldani és ez nem történhetik másként, minthogy az i per fejlesztésre vonatkozó minden intézkedés magában a törvényibem nyerjen biztosítékot. Oly elvi kérdések ezelk, amelyek szerintünk első sorban tisztázandók s csak azután, ha a kereskedelmi kormány álláspontját lesz alkalmunk ismerni, szólhatunk érdemlegesen a dologhoz. (Szükséges ezért ismernünk az eddigi kísérletezések eredményeit, a jövőre vonatkozó tervezeteket stb., mert enélkiül komoly véleményt szolgáltatni nem .lőhet. Ezen említett elvi szempontok .mellett ugyancsak a mult tapasztalata alapján az a véleményünk, hogy a törvényben megjelölt „Ipartanács" az ország kisiparosságának az érdekeit nem képviselheti ugy, amint azt a kisiparosság érdeke joggal megkívánná, Nem •azért, mintha eljárásában a kisipar iránti ellenszenv vezetné, hanem, hogy nem ismeri a kisipar különleges helyzetét. Ép azért « illetve erre való tekintettel az az álláspontunk, hogy az összes ipartestületeknek ugy együttesen, mint külön-külön, valamint, az Ipartestületeik Országos Szövetsége utján az iparfejlesztési törvény revizójára adandó javaslatában hangsúlyozottan kérni kell, hogy a mostani ipartanács mellett egy kisipari ipartamács is szervezhessék. Már .most jelezzük annak szükségességét, hogy az uj törvényben az ipartanács a testiületek korlátolt szánni (5 fővárosi és .15 vidéki .ipartestület.) képviselőjével kiegészíttessék és hogy a kisipart érdeklő minden kérdésben az ipartanács e külön létesítendő bizottságának véleménye mégha 11 gattasisék. Ugy tudjuk, az ipartestület akciójára már érkeztek is válaszok, amelyek az ahhoz való csatlakozást bejelentik. Előttünk a szegedi ipartestület egyik-másik kérése nagyon illuzóriusnak tetszik. Különös értéket tulajdonítunk a Kisipari tanács szervezésének. Egyébként az iparosok teljes joggal kérik a fokozottabb állaimi gondoskodást és a jelekből ítélve az nem is fog elmaradni. Uj háború a Balkánon? A Kölnische Zeitung pétervári távirata szerint Pétervárott lehetőnek tartják, hogy a Balkánon a közel jö•. vőben uj bonyodalmak támadnak. A Kr',1nisehe Zeitung pétervári levelezője meg' fizható forrásból ugy értesül, hogy az orosz diplomácia f ön tartja azt a nézetét, ho Törökország és Bulgária között szólbe) j, megállapodás jött létre, amely talán tovább megy, mint az írásbeli megállapr >(\as mehetett volna. A sorok között olvasb az a remény, hogy egy ujabb háború megadná Törökországnak a halálos döfé st. Az oroszlán, aki a sivatagban megrázza sörényét és vontatott, panaszos macskáhangon hivja, hivogatja a párját, ugy-e más, mint a hitvány kandúr, aki gyáván menekül előled? De éjjel, amikor az ablakodon át is hallod pólyásbaba-siralmát, tragikomikus szerelmi dalát: tudd meg, hogy a szeme ilyenkor zöld lázban csillog, hosszan és méltóságosan lépked, mint a sivatag királya és a szive megtelik egyszerre az élet és szerelem dalával. Égy szerelmes macska nagyobb költő, mint egy pergómentszivü pénzváltó ember. És én, aki szeretek a csillagokban olvasni, meg a papírra betűket róni, esküszöm néked, hogy nem a mennybolt csillagaival van az égre fölírva a szerelem igéje, hanem a mi alázatos betűinkbe van beleírva a csillagos ég minden szerelmes rejtélye. Aki megérti a csillagok életét, megérti az ember szerelmét. IV. A hűség és hűtlenség dala nem az én dalom. A szerelem nem isimer hűséget és nem ismer hűtlenséget. Mást szeretsz, tehát nem szeretlek: ez nem a szerelem dala. Bolonditottál engem, csalódtam benned: igy nem szól a szerelmes. A szerelem nem kéri számon tőled a csókokát, amiket másoknak adtál vagy nem adtál. A szerelem nem keresi a multadat, nem kutatja a jelenedet. A jövő az ő vágyakozása és önzése tárgya. A remény, amely reménytelen, a vigasz, amely vigasztalan, az ő fájó balzsama, amely kiapadhatatlan, mint a szenvedés, mint maga a szerelem. Szeretni, szenvedni, élni: ez a szerelem hármas egysége. A csókok szomjuságot oltanak, de a könnyek nagy, tikkasztó vágyakat ébresztgetnek, amelyeket még a csókok sem tudnak eloltani. A szemből fakad a szerelem sósnedve, örök forrása és a szerelemből .fakad a dal, a költészet, a szép, amelyért egyedül érdemes élni a földön. Egy ici-pici könnycsepp, amely szerelmesed pilláján rezeg, nagyobb gyöngykincs, mint a világ összes asszonyainak a csókja és Kleopátra leglázasabb ölélése. A szerelem csak egyétlen könnyet gyöngyöz, mint ahogy a csigalF >jfoan csak egyetlen gyöngycsepp ragyog. Ezért a gyöngyért c ,daadnám az életemet. Minden hiábavaló , mondja a Prédikátor. Minden csak hiábav; ,ió szenvedés, súgja a I sehandala-erzés. Csókok, könny? és sérelmek: nagy hiabavalosagok, sz? envedéssel teljes semmiségek. És mégis e 1 egnagyobb semmiségekért, e megfoghatatlan , hiábavalóságokért adtam tóazt' aíni az emberre nézve a legfontosabb: az eletem ,et. Nem tudom jól teszem-"De sejtem t hogy a összes hiábavalosagai kor jj a legszebbet választottam ki, amely azé ,rt a legszebb, mert a leghiubb, a leghiabava jóbb. Sem a perceimet, sem a 'pénzeimet nem számolottí- uzsorás módjára, de az)t az egye*' ion kcvnn.ye t, amelyet sirni voltam képes, oly melyen,, olj' kapzsian rejtegetem magamban, mrnt a teng ;er a gyöngyök gyöngyét. első kézből, nagy választékban csakis az 1914 s< Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, ejetleg rés* tétfizetésre (Saj megvivtuíl kos épité ge és sti félreérteti nek az ig város tör törtöld t visszavett templom hiatékosai tatát, bog lékére em szigorúan épitőmüvé rint 'kivár Ez a jemény it ismeretes iesitésénel zést annal gadalmi t a hatóság "agybizot fossággál Foerk Err minden t ellenére kai,inatlan fokozatra fokozatna töénye, ho felelő tá f tarplom Szedelem Stes imódc Ntai akar folt ikovác febk rá ai foivel kc feséhez ( fokkel ié fok a ha„ nek a köz foni fölad ')rfoa, bog f° iavas'la 'yen a foüksége ül adolt fotette "ald folté foezésre séh A kl tófoz. v, tó^ged ívéPitk( S* hc fohulek a