Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-06 / 54. szám

DEJLMiAGYARORSZÁŰ 1914. március 0. narchiánk, melynek Albánia mai formájá­ban létét köszönheti, bizonyára éber szem­mel fog őrködni, hogy ez a horribilis ál­dozatokkal létesített alkotása kártyavár­ként össze ne ömöljék, de élég erős lesz-e arra, hogy ez a germán fából fakadt sarj albán földön gyökeret is verhessen, nagy kérdés. Kívánatos, hogy ez a diplomáciai boszorkánykonyhán kifőtt terv ugy váljék valóra, ahogy kitervezték, de ugyanakkor még kívánatosabb, hogy a jövőben minél kevesebb pénzáldozatunkba, véráldoza­turukba pedig egyáltalán ne kerüljön. És ugyancsak kívánatos, hogy Albánia uj ki­rálya az európai egyensúly és béke meg­rázkódtatása nélkül vezesse be népét az európai müveit nemzetek sorába. A szegedi ipartestület akciója a kisipar érdekében. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a kereskedelemügyi kormány az iparifejlesztés­ről szóló törvény revíziójára készül. Az elő­munkálatok során vélemény1! kértek termé­szetesen a kereskedelmi és iparkamaráktól, amelyek viszont szükségesnek látják az ipar­testületeket meghallgatni: Ilyen megkeresés érkezett a szegedi ipartestüléthez is, az a mult hónapban tartott elöljárósági ülésén elhatározta, bogy a kisipar érdekeinek vé­delmére sorompóba szólítja az ország összes ipartestületeit. íE határozat végrehajtásakép a következő megkeresés ment el a társtestü­letekhez: Tisztelt Társtestület! Valószínűnek tart­juk, hogy az illetékes .kereskedelmi és ipar­kamara részéről szintén felhívatott, hogy az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. t.-oikk re­víziója tárgyában adandó javaslatát a keres­kedelemügyi ni. kir. miniszterihez való jutta­tása céljaiból küldje be. A kérdéssel foglalkozván, arra a megál­lapodásra jutottunk, hogy a törvény revízió­jával csak ugy lehetne érdemlegesen fog­lalkozni, ha ismernénk a kereskedelmi kor­mány törvénytervezetét s azzal kapcsolato­sain azokat az indokokat, amelyeik az iparfej­lesztési törvény revíziójánál elhatározására irányadók voltak. Szükséges volna továbbá tudni, hogy a kereskedelmi kormány mily összeg .keretében .kívánja az iparfejlesztésre szánt költséget .megállapítani, hogy ;a költsé­get a kereskedelmi tárca (keretéibe kiván ja-e beállítani, vagy pedig az évi összegre vonat­kozólag a törvényhozásnak kiván-e előter­jesztést tenni, hogy a;z .intézményesen hizto­s ittassók. Oly kérdések ezek, melyeik szerintünk addig tisztázandók, mielőtt ínég a kérdéshez érdemlegesen hozzászólnánk; inert az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az iparfej­lesztési törvényiben nincs említve, illetve megjelölve, hogy mennyi az egy évre elő­irányzott összeg, liogy mennyit kell a gyár­ipar és .mennyit a kisipar támogatására for­dítani; hanem az ipar fejlesztésére előirány­zott összegek a kereskedelmi kormány tárcá­ja terhére vétettek fel esetről-esetró és asze­rint, hogy a minduntalan változó kereskedel­mi miniszter milyen súlyt helyezett az or­szág iparfejlesztési politikájára. Az 1906. évben 398,673, 1907. évben 1,902.144, 1908. élvben 1,884.514, 1909. évben 4,372.369, 1910. éviben 364.321 és 1911. éviben 879.827 korona vétetett fel a kereskedelem­ügyi miniszter tárcája terhére iparfejlesztés elmén. Mint az évi számsorozatokból is meg­állapítható, az iparfejlesztési akció 1909-ig emelkedést tüntet fel, azóta azonban a segély összeg visszafejlődést mutat; amiindk az a magyarázata, hogy nincs a törvényben meg­jelölve, hogy évenkjint mily összeget kell ipar fejlesztés címén előirányozni s .igy természe­tesen annál kevésblbó állapítható meg, hogy a kereskedelmi miniszter tárcája terhére elő­irányzott bizonytalan összegből mi esik a gyáriparra ós mi jut a kisiparosnak. Szerin­tünk az iparfejlesztés kérdését hosszabb idő­re szóló egységes program alapján lehet és kell megoldani és ez nem történhetik más­ként, minthogy az i per fejlesztésre vonatkozó minden intézkedés magában a törvényibem nyerjen biztosítékot. Oly elvi kérdések ezelk, amelyek szerin­tünk első sorban tisztázandók s csak azután, ha a kereskedelmi kormány álláspontját lesz alkalmunk ismerni, szólhatunk érdemle­gesen a dologhoz. (Szükséges ezért ismernünk az eddigi kísérletezések eredményeit, a jövő­re vonatkozó tervezeteket stb., mert enélkiül komoly véleményt szolgáltatni nem .lőhet. Ezen említett elvi szempontok .mellett ugyancsak a mult tapasztalata alapján az a véleményünk, hogy a törvényben megjelölt „Ipartanács" az ország kisiparosságának az érdekeit nem képviselheti ugy, amint azt a kisiparosság érdeke joggal megkívánná, Nem •azért, mintha eljárásában a kisipar iránti ellenszenv vezetné, hanem, hogy nem ismeri a kisipar különleges helyzetét. Ép azért « illetve erre való tekintettel az az álláspon­tunk, hogy az összes ipartestületeknek ugy együttesen, mint külön-külön, valamint, az Ipartestületeik Országos Szövetsége utján az iparfejlesztési törvény revizójára adandó javaslatában hangsúlyozottan kérni kell, hogy a mostani ipartanács mellett egy kis­ipari ipartamács is szervezhessék. Már .most jelezzük annak szükségességét, hogy az uj törvényben az ipartanács a testiületek kor­látolt szánni (5 fővárosi és .15 vidéki .ipartes­tület.) képviselőjével kiegészíttessék és hogy a kisipart érdeklő minden kérdésben az ipar­tanács e külön létesítendő bizottságának vé­leménye mégha 11 gattasisék. Ugy tudjuk, az ipartestület akciójára már érkeztek is válaszok, amelyek az ahhoz való csatlakozást bejelentik. Előttünk a sze­gedi ipartestület egyik-másik kérése nagyon illuzóriusnak tetszik. Különös értéket tulaj­donítunk a Kisipari tanács szervezésének. Egyébként az iparosok teljes joggal kérik a fokozottabb állaimi gondoskodást és a jelek­ből ítélve az nem is fog elmaradni. Uj háború a Balkánon? A Kölnische Zeitung pétervári távirata szerint Pétervárott lehe­tőnek tartják, hogy a Balkánon a közel jö•. vőben uj bonyodalmak támadnak. A Kr',1­nisehe Zeitung pétervári levelezője meg' fiz­ható forrásból ugy értesül, hogy az orosz diplomácia f ön tartja azt a nézetét, ho Tö­rökország és Bulgária között szólbe) j, meg­állapodás jött létre, amely talán tovább megy, mint az írásbeli megállapr >(\as mehe­tett volna. A sorok között olvasb az a re­mény, hogy egy ujabb háború megadná Tö­rökországnak a halálos döfé st. Az oroszlán, aki a sivatagban megrázza sörényét és vontatott, panaszos macskáhan­gon hivja, hivogatja a párját, ugy-e más, mint a hitvány kandúr, aki gyáván menekül előled? De éjjel, amikor az ablakodon át is hallod pólyásbaba-siralmát, tragikomikus szerelmi dalát: tudd meg, hogy a szeme ilyenkor zöld lázban csillog, hosszan és mél­tóságosan lépked, mint a sivatag királya és a szive megtelik egyszerre az élet és szere­lem dalával. Égy szerelmes macska nagyobb költő, mint egy pergómentszivü pénzváltó ember. És én, aki szeretek a csillagokban ol­vasni, meg a papírra betűket róni, esküszöm néked, hogy nem a mennybolt csillagaival van az égre fölírva a szerelem igéje, hanem a mi alázatos betűinkbe van beleírva a csil­lagos ég minden szerelmes rejtélye. Aki meg­érti a csillagok életét, megérti az ember sze­relmét. IV. A hűség és hűtlenség dala nem az én da­lom. A szerelem nem isimer hűséget és nem ismer hűtlenséget. Mást szeretsz, tehát nem szeretlek: ez nem a szerelem dala. Bolonditottál engem, csalódtam benned: igy nem szól a szerel­mes. A szerelem nem kéri számon tőled a csókokát, amiket másoknak adtál vagy nem adtál. A szerelem nem keresi a multadat, nem kutatja a jelenedet. A jövő az ő vágyakozása és önzése tárgya. A remény, amely remény­telen, a vigasz, amely vigasztalan, az ő fájó balzsama, amely kiapadhatatlan, mint a szen­vedés, mint maga a szerelem. Szeretni, szenvedni, élni: ez a szerelem hármas egysége. A csókok szomjuságot ol­tanak, de a könnyek nagy, tikkasztó vágya­kat ébresztgetnek, amelyeket még a csókok sem tudnak eloltani. A szemből fakad a sze­relem sósnedve, örök forrása és a szerelem­ből .fakad a dal, a költészet, a szép, amelyért egyedül érdemes élni a földön. Egy ici-pici könnycsepp, amely szerel­mesed pilláján rezeg, nagyobb gyöngykincs, mint a világ összes asszonyainak a csókja és Kleopátra leglázasabb ölélése. A szerelem csak egyétlen könnyet gyön­gyöz, mint ahogy a csigalF >jfoan csak egyet­len gyöngycsepp ragyog. Ezért a gyöngyért c ,daadnám az élete­met. Minden hiábavaló , mondja a Prédikátor. Minden csak hiábav; ,ió szenvedés, súgja a I sehandala-erzés. Csókok, könny? és sérelmek: nagy hiabavalosagok, sz? envedéssel teljes semmi­ségek. És mégis e 1 egnagyobb semmiségekért, e megfoghatatlan , hiábavalóságokért adtam tóazt' aíni az emberre nézve a legfonto­sabb: az eletem ,et. Nem tudom jól teszem-"­De sejtem t hogy a összes hiába­valosagai kor jj a legszebbet választottam ki, amely azé ,rt a legszebb, mert a leghiubb, a leghiabava jóbb. Sem a perceimet, sem a 'pénzeimet nem számolottí- uzsorás módjára, de az)t az egye*' ion kcvnn.ye t, amelyet sirni voltam képes, oly melyen,, olj' kapzsian rejtegetem magamban, mrnt a teng ;er a gyöngyök gyöngyét. első kézből, nagy választékban csakis az 1914 s< Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, ejetleg rés* tétfizetésre (Saj megvivtuíl kos épité ge és sti félreérteti nek az ig város tör törtöld t visszavett templom hiatékosai tatát, bog lékére em szigorúan épitőmüvé rint 'kivár Ez a jemény it ismeretes iesitésénel zést annal gadalmi t a hatóság "agybizot fossággál Foerk Err minden t ellenére kai,inatlan fokozatra fokozatna töénye, ho felelő tá f tarplom Szedelem Stes imódc Ntai akar folt ikovác febk rá ai foivel kc feséhez ( fokkel ié fok a ha„ nek a köz foni fölad ')rfoa, bog f° iavas'la 'yen a foüksége ül adolt fotette "ald folté foezésre séh A kl tófoz. v, tó^ged ívéPitk( S* hc fohulek a

Next

/
Thumbnails
Contents