Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-28 / 73. szám

Szombaton és vasárnap A legcsodásabb Tengeri felvétel 6 felvonásban, A mozgófénykép technika csodája vvvvv vvvv vvv vv Előadások Szombaton 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12-ig. Telefon 11-85 'het őket. Egy ötszázágyas kórház tehát semmiesetre sem nagy. Gaál Endre dr.: Nem' is mondja senki. Boross József dr.: Hát akkor miért akarják redukálni a költségvetést? (Nagy zaj.) A referens ur azt mondja, hogy redukálni! lehet a költségeket, mert nem kell már egyetemi kórház. A tervek között egyetlen részlet sincs, amelyik egyetemi célokat szolgálna, noha nem lehet -tudná', mikor kapunk egyetemet. Taschler Endre: Addigra már a kis, fia sürgeti a legújabb kórházat. (Derültség) Boross Józisef dr.: Azt is mondják, hogy négymillió hatszázezer koronáért tul drága a kórház. Ne számítsa bele a pénzügyi tanácsos ur a Felsőváros rendezését és mindjárt kevesebb lesz. Bővebben foglalkozik ezután a magyar kórházakkal általában, amelyeket a külföldi kórházakkal állit iszembe. Végül részletesen kifejti a pénzkérdést s azt bizonyítja, Ihogv a költségvetés reális. Ha csak •egy milliót kap a város, akkor is rendben van a kérdés pénzügyi része, mert az épitési költségek annuitása évi százötvenezer koronában már biztosítva van a költségvetésben'. Ezek után a következő indítványt 'terjeszti elő: — Mondja ki a közgyűlés, hogy az uj kórház létesítését sürgősnek tartja, a kivitel dolgában ragaszkodik a már elfogadott és kormányhatóságiliag jóváhagyott Korb-féle tervekhez, utasítja egyszersmind a tanácsot, hogy a belügyminiszterhez két millió koronás államsegély elnyerése céljából: haladéktalanul felterjesztésit tegyen . . . Gaál Endre: Helyes! — ... a felveendő kölcsön iránt való tárgyalásokat az erre leérkezett válasz után azonnal megkezdje és erre a célra a költségvetésileg biztosított 157,000 koronás annuitást már ebben az évben rezerválja. Fölkiáltások: Szavazzunk! Helyes! (Éljenzés és taps.) (Megindul a vita.) Balassa Ármin dr. volt a következő szónok. Boross József dr. indítványa ellen beszél. Azt igyekszik bizonyítani, hogy a közgyűlés már régebben elhatározta, hogy ötszáz ágyas kórházat építtet, de csak két millió költséggel. Ö tehát nem hajlandó ugyanolyan befogadó képességű kórházra négy milliót megszavazni. A régi kórház állapotaivar foglalkozik ezután s azt mondja, segítsenek a bajokon ugy, bogy ne vegyenek föl több beteget, mint amennyit szabad. Pásztor József: Nagyon reakciós! Kormányos Benő dr.: Ez a humanitás? Balassa Ármin dr. azt fejtegeti ezután, hogy a kormány kötelessége a kórházépítés, tehát a kormánynak kellene gondoskodni róla, hogy a szegedi kórház szolid keretek között felépüljön. Hibáztatja a tanácsot, hogy a kórházat, amely a szeme előtt pusztul, roskadozik, nem renováltatja soha. Kormányos Benő dr.: Abba csak hálni jár a lélek. Egy hang: És halni a beteg. (Derültség.) Balassa dr. a tanács javaslatát ajánlja elfogadására, de a föliratban hangsúlyozza majd a tanács, hogy az államnak egyenes kötelessége a szegedi kórházat fölépíteni. Végül, közállapotaink jellemzésére — a mint mondotta Balassa dr. — egy adomát mesél az egyszeri vásárhelyi menyecskéről, akitől János gazda csókot kért, azonban a menyecske „tartotta magát". Kormányos Benő dr.: Aunyje, kezd érdek ös lönni! Balassa Ármin dr.: Végül azután a menyecske még is megadta a csókot . . . Kormányos Benő dr.: És János gazda bekerült a szegedi kórházba (Élénk derültség). ... de csak azzal a feltétellel, ha álmát János gazda hiven teljesiti. A menyecske álma az volt, hogy János gazda tiz lánc földet íratott rá. Mire János gazda azt válaszolta: „Álmodj húgom valami olcsóbbat." Ilyen a mi közegészségügyünk — fejezte be Balassa ti. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 27. a felszólalását — s azt ajánlotta, hogy tegyen le a város a négymilliós kórház álmáról. Turcsányi Imre dr. beszélt ezután. A tanácsnak a kórház ügyében tanúsított eljárásából azt a. tényt konstatálja, hogy a tanács egyáltalán nem akar Szegeden uj kórházat építeni. Pedig ez az ügy már nem is szegedi, hanem országos ügy, mert országos botránnyá fajult. Azt mondja a tanács, bogy pazar lesz a négy milliós kórház. Kérdezi, hogy a szegény ember miért ne részesüljön a modern gyógymódok áldásaiban, tökéletes gyógyításban? Fölkiáltások: Ugy van! Nagyon igazi Kormányos Benő dr.: Mindig a szegény ember húzza a rövidet! * Turcsányi Imre dr. azt hangoztatja, hogy a tanács el akarja sibolni a kórház ügyét. (Ugy van! Ugy van!) A közgyűlés azonban legyen résen és ne engedje ezt. Kéri a bizottságot, hogy Boross dr. indítványát fogadja el. Krausz József dr. ugy véli, hogy Boross dr. indítványát a közgyűlés egyhangúlag fogja elfogadni. Hogy azonban a tanács semmiképen se találhasson módot arra, hogy a kórház ügye ismét elodázódjék, kiegészítésképen inditványozza, hogy minden rendes közgyűlésnek tegyen jelentést a tanács minden lépéséről, amit a kórház ügyében tett. Kormányos Benő dr.: Helyes is, mert különben a nagytemetőbe kerül a kórház. (A mumus.) (Nyitott ajtót döngettek.) Wimmer Fülöp a kérdés pénzügyi részéhez szól hozzá. Az egész két órás vitában nyitott ajtókat döngettek. Senki sincs a törvényhatósági 'bizottságban, aki el ne isBecsey Károly dr. szerint takarékoskodni kell a költségekkel. A főszempont az, hogy minél kevesebb terhet rakjanak a város vállaira. A város mostani helyzetében nem birná el az uj kórház költségeit, ugy, hogy a pótadót jelentékeny mértékben föl kellene emelni. Fölkiáltások: Ohó! Micsoda beszéd ez? , Becsey Károly dr. csodálkozik afeon, liogy a közgyűlésnek egy része ezen meglepődik. Igazolja ezt Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak a kijelentése is, hogy a kórház fölépítése esetén husz százalékkal kell emelni a pótadót. Fölkiáltások: Mese! Mumus! Kormányos Benő dr.: Ijesztgetés! Becsey Károly szerint sokkal előbbvaló a külvárosi polgárság igényeinek a kielégítése, vagy a munkásházak fölépítése. Boross József dr.: Hogy mondhat ilyet? Kórháznál munkásházak? Becsey Károly dr. hivatkozik arra, hogy Lyonban a tizenhetedik század óta nem építettek kórházat. A kórházépités állami feladat . . . Pásztor József: lEz (frázis! Becsey Károly dr.: . . . de ha már az állam nem épiti föl, akkor legalább biztosítson a város magának állami hozzájárulást. Ezt .azonban nem kérhet addig, amig ki nem mondja, hogy ennyi és ennyi összegből kórházat kiván építeni. Most az a helyzet, hogy a város fejjel megy neki a falnak. Az első teendő a két milliós államsegély biztosítása. Elfogadja a tanács javaslatát, de azzal a módosítással, hogy a kórház építését csak akkor kezdjék meg, ha a kétmilliós államsegély a városnak biztositim van. Jedlicska Béla dr. ellenzi Becsey dr. indítványát. Rossz példa volt az, liogy Lyonban a hetedik század óta nem építettek kórházat, mert ebből az következik, hogy Becsey nem akar építeni még a huszadik században sem! Pénzügyi tekintetekben is rend ben van a kórház dolga. Az épitési költségek annuitása költségvetésileg biztosítva van, nem állja meg tehát a helyét Becsey dr.-nak az a kijelentése, hogy a pótadót emelni kell. Boross József dr. indítványához csatlakozik, de határidő kikötését kéri a tanácsi javaslat benyújtását illetőleg.