Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-28 / 73. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24*— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-- félévre , . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Szerkesztőség Kárász-utca 9. Trtcfomzám: 305. Egyes sx&m ira 10 fillér. Szeged, 1914. Vilmos császár ésTisza István Vilmos német császár bécsi tartózkodása alkalmával külön: audiencián fogadta Tisza István gróf magyar miniszterelnököt. Erről a tényről a magyar lapok alig foglalkoztak. Éperi, hogy néhány sorban konstatálták, vagy egyik-másik ellenzéki orgánum megjegyzéseket fűzött hozzá, természetesen e megjegyzések gúnyosak akartak lenni. A magyar lapok helyett azonban a külföldi lapok -annál inkább észrevették a magyar miniszterelnök fogadását. Például Európa egyik legelső organuma, a Frankfurter Zeitung legutóbbi számú foglalkozik Tisza István grófnak Vilmös császárnál -tört-ént fogadásával és az audiencia leifolyására nézve kiadott hivatalos közleménnyel. Ez a közlemény a .német lap szerint nem cáfolta azt, hogy a beszélgetés a román kérdést is érintette, [hanem vonatkozott a magyar lapok kombinációira, amélyek szerint Vilmos császár a magyar ellenzéki politikusok hármas-szövetségellenes nyilatkozatairól beszélt Tisza gróffal. Ez bizonyára inem igaz, mert Vilmos császár nagyon jól van értesülve arról, hogy a hármas-szövetség elleneseinek beszédei jelentéktelenek és csak arra valók, hogy a kormánynak kellemetlenkedjenek. Nériti érzékenységet is nyilvánítanak it-erm-észetesen azért, hogy Tisza gróf egy idegen uralkodó előtt egyáltalán belli. évfolyam 73. szám. szélt a magyarországi románokkal való bánásmódról, tehát belpolitikai kérdésről és azt mondják, hogy amint Ferenc József nem beszélt volna a inémet kancellárral a poroszországi lengyelekkel való bánásmódról, mélyet Ausztria és Magyarországon néha szintén kellemofilenül érez,nek és a mely a nemzetközi politikára nézve szintén nem jelentéktelen, ép o-ly kevéssé követelhet Vilmos császár a magyarországi román kérdésiről felvilágosítást. Ezt a dolgot azonban már a két uralkodó különböző egyénisége miatt sem lehet egymássál -öszszehasonlitami. Mert ha Ferenc József politikai ügyről nyilatkozik, -akkor ez mindig állami aktus, ha Vilmos császár az ö szabad mozgékonyságában valamely ügyben információkat keres-, akkor -ez asztalközi társalgás (Din-ergespraech). De Tisza gróf lenne az utolsó is, aki idegen beavatkozást itürine belső ügyekbe. Nem is volt 'neki szüksége idegen behatásra, hogy a román kérdést azzal az egész komolysággal tárgyalja, melyet megkövetel. Tisza határozottan megjavította a mérsékelt románok és a magyarok közt való viszonyt. A túlzók követeléseit, kiket 'kívülről izgatnak azzal a határozott szándékkal, hogy Romániát a hármas-szövetséggel ellenséges viszonyba hozzák, egyáltalán nem lehet teljesíteni mindaddig, arnig Magyarország egységes állam akar maradni. Ezt nagyon jól tudják Berliniben -és a német birodalom doplimáciai képviseletében is. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 flllér. Szombat, március 28. A Leipziger Neueste Nachrichten Budapestről arról értesül, hogy -ott Tisza audienciáját Vilmos császárfal politikai meglepetésnek tartogatták és csak kerülő uton tudták meg, hogy Vilmos császár külön kihallgatáson fogadta Tiszát. Politikai körökben tudni akarják, hogy a német császár már korábban kifejezte azt a kívánságát, hogy Tisza grófot személyesen meg akarja ismerni. Tudni vélik azt is, hogy az audiencián szóba került számos belső politikai természetű kérdés is, mely azonban bizonyos összefüggésben van: a 'külső politikával. A Neue Preussische (Kreuz-) Zeitung a hét külpolitikai eseményeiről szóló referádájában ir a német császár bécsi és a román trónörökösi berlini látogatásáról. Ezzel összefüggésben regisztrálja (a magyar miniszterelnök egy programszerű nyilatkozatát, aki megállapította, hogy a magyarországi ellenzék is pártkülönbség nélkül hive a hármas-szövetségnek é& aki emellett Romániának a hármas-szövetséghez való csatlakozásának szükségességéről beszélt. Ez a nyilatkozat a lap szerint annál figyelemreméltóbb, minthogy sürgősen szükséges előfeltétele, hogy a magyar-román viszony Magyarországon belül az eddiginél kedvezőbb alakot öltsön. Tiszában meg van a jóakarat, hogy ezt előidézze és mi üdvözöljük, úgymond, hogy alkal-m-at vett a hármas-szövetségről szóló ilyen nyilatkozatra, a balkáni Páris utcáin. Irta: Mme de Crétet. Páris, március 23. (Saját levelezőnktől.) Az elmúlt hét a szenzációk h-e t-e volt. Alig mult' óra, 'hogy ujabb esemény ne feledtette volna el az előbbit. Caillauxné merénylete, elfogatása; Caillaux és Manis lemondása, Fabre vallomása, Calmette temetése és az utána való zavargások, Gaiillaiuxné a fogházban; aztán a Boulevard des Italiens nagy építkezési szerencsétlensége sóik sebesüléssel, a Reine des Reines megválasztása, megtiszteltetése, a Mi Caréme .nyomon követték egymást, ugy, hogy a figyelmes újságolvasó Parist mintegy a szenzációk kohójának nézte, melyben folyton forr és izzik minden. Valójában pedig & vérbéli párisit a nagy események csak futólag érdeklik, a Mi Caréme pezsgő élete őt jobban vonzza, annak előre örül és maga Páris mindennapi életében sokkal érdekesebb s tanulságosabb, mint nagy szenzációk lezajlásakor. A Mi Caréme, Parisnak ezen legsajátosabb ünnepélye, mely a demokrácia legnagyobb megtiszteltetése, egyben fényében felülmúlhatatlan, olyan sokszor lett nálunk képekben bemutatva és leírva, hogy azt' eléggé ismerni- véljük, de ami előttünk teljesen ismeretleni, az, milyen1 örömünnep a Mi Caréme Parisban, milyen' örömmámort vált ki mindenkiben. A meseszép felvonulásiban résztvesz egész Páris közönsége tout Páris, az elnöktől a szénihordó munkásig. Az idei •felvonulás fényéből az egész napon át szakadó zápor sokat levont, de nem vonhatott le semmit az előttünk uj és bámulatos ötletességből és 'kedélyből, mellyel ezen utcai mulatság -rendeződik, a rendezés nyoma nélkül és a kicsapongó, Maradó kedvből, melynél csak bámulatosabb az a fegyelmezettség, mellyel a közönség vis-elikedik. Itt a rendőri teendő csupán látszólagos, inkább a disz kedvéért van. és nem egyszer a rend őre -kedélyes konfetti dobá-lásban részesült, amely-et aztán egész eréllyel viszonzott, különösen, ha valami szép leány részéről jött a támadás. Eredeti szindus és groteszk .maskarák raja v-onul végig -déltől majd egész éjjel a bou l-e var dokon- és a Gra-nde -Opera előtt, a mely tündéri világításban várja a Bal Masqué (Janne et R-ouge) sárga és piros dominót. Kedves látvány a változatos kosztümökben felöltöztetett gyerekek sokasága, kik a nagyokkal, dacára a szakadó esőnek, késő estig kitartanak. A -ba-rok, kávéházak, havernek, imák .lépten-nyomon kínálkoznak, zsúfolásig telve, mindenütt zene, vig 'társaság; nyüzsög, zson-g, zpg az embertömeg, a- sziporkázó élcektől, a nevetéstől hangos az utca, van, aki egy óriási baltával (papirmasé-ból) sujt feléd s .mjko-r ijedten megfordulsz, konfetti özön- 'pépül' rád, amelyet egy másik papirseprővel akar lesöpörni, szádba, nyakadba nyúlva vele. -Ha csinos nő jön, körbe fogják, "táncolnak körülötte, nem- engedik tovább. -Minden elképzelhető hangszeren .sípolnak, -fújnak, dúdolnak, énekéinek, egy hangkaoszba vegyülünk, orkánnak vagy csatakiáltásnák véljük. S valóságos konfetticsatát vívnak a járókelők, a sokszínű lövegekben térdig gázolunk, még napok multán se szabandulnak a konfetti maradványoktól ruhadarabjaink. Egy helyen egy előkélő ház elsőemeleti balkonjáról konfetti özön- ömlik a kávéházi terrasz vendégei nyakába, mig a níemezis a másodikemeleti lakók képében ugyanazt az özönt zuditja a balkon lakóira, mindaddig, míg visszavonulásra készteti őket. Mindenki nevet, zajong és senki se haragszik meg! ! És a csók! Soha Ámor ilyen dus aratást nem' látott! Szüntelen csattan a csók, lévén „szabad a csók", a legteljesebb, de a legveszedelmesebb liberté! Észre se vesszük, honnan jön a csók, lévén ekkor „szabad a csók", 'belekapaszkodnak karunkba, mindenki bizalmas, szabad. És e sok csók közt mennyi szeretem szövődik, mennyinek az édessége száll a sziv-be, azt Ámor és Hy-men tudná megmondani csak. akinek ott bizonyára a jövő M.i Ca-rémig akad1 dolga él-ég. Mind-amel-lett az óriási tolongásban sehol rendbontás, sehol zavar, sernnti ünneprontás, vagy ami diszharmónia volna! Amely •nép igy tud örülni és örömében is magát és