Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1914-03-24 / 69. szám
nárdus it 1. szásn ís mdSetf ) ííárúk, , aljak, knyák, hirnisnuák gs férfi n :-: r rté-v fi , xt a « .T!Ü lyszer. baízsams irmely betcRSéa c5IW sí szervek niesocvielnyálskásodás, Sfif éfvhitvtalansAK, r®,.J rii bclcgésekníl, té, ülsiMeg az üs5ze« »íj;l iájásnál, mint szílj'i kiliiísek ellen kitűnni gyC dupla vagv 1 .Nagyobb renae»»c ny Arcnitedniétiy. Jtryszeresz egy4 mtlfólia-kenöc^ igszilnlet vermut';, ikat leggyakrabbad • isznáiatoa gverek-w ; teiuRginditasn./ ' ' nyeüvs eben. Oj"'a vek. dagadi vég®" m tárában vaum"1'./ iLMAYER és SE''•„ VEREK drogériák'% ndeljünk küzvotR" irálxvl Pr.grré5 ett.) 10 fi : dolgok, tgök, pait kizárólag :sipkét sbt. j érfi öltönyö* :re! iályomban 3 z orszáö um és haz3' érve, vagy°K sztelettel lőzsé kelmef«stÖ' £3 Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egres szára ára 1* fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K12-negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 69. szám. Kedd, március 24. Ismét döntés előtt az uj közkórház ügye. (Saját tudósítónktól.) Az uj közkórház ügye hosszú hányattatásának sorári ujabb nevezetes stációhoz ért. A közgyűlés ölé beérkezett az az inditvány, amelyben mintegy száz törvényhatósági bizottsági tag a kórház építésének mielőbb való megkezdésélt indítványozza. Ezzel szemben a tanács azt javasolja, hogy irjon föl a közgyűlés a belügyminiszterhez állami kórház építése iránt. A tanács a dolgot a következőkép gondolja: építtessen a kormány Szegeden állami kórházat, a költségekhez a város anyagi erejéhez mérten hozzájárulna; amennyiben a belügyminiszter nem akarna Szegeden állami kórházat építtetni, kérje a város két millió korona államsegélynek minél előbb való kiutalását. Az állami kórházért való ujabb fölirat meddő határozat és fölösleges munka lenne. Azon meg minden válószinüség szerjnt mosolyognának a minisztériumban, ha Szeged egy ujabb föl iratban most már két millió korona segélyt kérne a kórház építéséhez. Eddig egy millió koronát kértünk, ennék a kérésünknek teljesítésére Ígéretet is nyertünk. Gaál Endre dr. tanácsos legutóbbi budapesti utja után azt újságolta, hogy a miniszter hajlandó 1.200,000 korona segélyt adni a kórház építéséhez. Ajánlatos lesz, ha ezzel beelégszünk és a legkülönbözőbb feliratok variációjával, permutációjával és kombinációjával nem fokozzuk a komikumig ezt a dolgot. Azt az indítványt, amelyet a kórház felépítése érdekében, a közgyűlés elé terjesztettek, már ismertettük. Vasárnap délefött, a Korzó-mozi helyiségében népgyűlés volt, a melyen a polgárság százai jelentek meg. A népgyűlésen Kelemen IBéla dr. országgyűlési képviselő elnökölt, aki beszédében a közegészségügyi követelmények kielégítésének életbevágó érdekeit fejtegetvén, vizsgálat tárgyává tette, hogyan van Szegeden megóva a lakosságnak ez az elsőrendű érdeke, a polgárok hogyan vannak megvédve a betegség, a járványok és egyéb testi nyavalyák ellen. A külterületi polgárok életviszonyaival foglalkozva, behatóan ismertette a csatornázás és vízvezeték létesítésének és a közkórház felépítésének el'halaszthatatlan. szükségességét és a következő határozati javaslatot terjesztette a népgyűlés elé: Szeged városnak e népgyűlésen egybegyűlt polgársága a közkórház, csatornázás és viz)vezeték ügyét elsőrangú és etodázhattan követelménynek tekinti és mindhárom intézmény létesítését a legsürgősebben kívánja. A népgyűlés ezen határozatot küldöttség utján terjeszti a város tekintetes tanácsa elé. Kelemen Béla ezután beszédét következően fejezte be: — Most, amikor ,az összes polgárság legvitálisabb érdekeinek kielégítéséről van szó, nem .lehet, nem szabad, hogy a régen tervezett, régen halogatott berendezések financiális nehézségekkel akkor tartóztassanak fel, .amikor a jóváhagyott tervek, a kidolgozott készen levő •munkálatok megkezdéséről van szó. Ez a városi gazdálkodásra teljesen szomorú világot vetne, mert a hatóság tagjai még csak azt sem mondhatják, hogy a törvényhatósági bizottságnak igen sok lelkes, derék tagja évek óta nem foglalkozott vólna a város jövedelmének mikénti fokozása kérdésévél abból a szempontból, hogy a városrendezése nagy munkája a maga teljességében keresztül vihető 'legyen. Megnevezek egynéhány bizottsági tagot: Becsey Károly, Kószó István, Palócz László, Pillich Kálimán, Szmoliény Nándor és többen konkrét indítványokkal, konkrét javaslatokkal állottak elő, amelyek a törvényhatósági bizottság .tagjainál teszürődött azt a közfelfogást1 tükrözték vissza, hogy egy modern város politikája .a városi üzemektől, városi kezelésben 'levő vállalatoktól ma imár nem tekinthet el, mert uj jövedelmi forrásokat kell nyitni, mert túlhaladott álláspont/ minden előtörő iuj és uj közszükségletet a föld-haszonbér és a pótadó emelkedéséből elégítené ki. Igy azután különböző eszmék merültek fel, h.a már a közvilágítás, a városi villamos vasút csak évtizedek múlva vehető át városi kezelésbe, a közjövedelmeknek a lakosság megterhelése nélkül emelése érdekéből létesíttessen városi takarékpénztár, városi zálogház, városi nyomda, városi téglagyár, a városi ingatlanok jövedelmezőbben hasznosittassanak, cukorgyár létesíttessen, a szikes földek hozamképessé tétessenek, a fehértó hasznosittasson stb. A kölcsön szükségletek mikénti kielégítésére is elismerésre méltó eszmék vettettek föl, a város kötvénykibocsátó jogának megszerzése és más kivezető utak a nyilvánosság előtt tárgyaltattak. Egy szóval, komoly tanulmányra és előkészületre, a város ügyeinek szeretetére valló javaslatok egész 'halmaza feküdt az illetékes körök előtt, keresve a módozatokat, hogyan lehet gyarapítani a város anyagi erőit és hogyan lehet, képessé tenni a várost, hogy a polgárságnak összes közegészségügyi, gazdasági és művelődési igényeit és közszükségleteit kielégítse. Csupán azért mutattam reá ezekre a tényekre, hogy felismerhetővé tegyem azt, hogy nekünk ma nem föladatunk a finaincirozás , részleteivel foglalkoznunk, mert akkor az eszméknek egy olyan tárháza •kerülne napirendre, melyet egy gyűlés keretében meg nem oldhatunk. A mi célunk és a mi föladatunk csupán az, hogy az illetékes hatóságok elé vigyük a polgárság egyértelmű akaratának megnyilatkozását, abban az irányban, hogy legeslegelső sorban a közegészségügyi szükséglétek kielégítését követeljük. Hollós József dr. beszélt ezután. Beszédében többek közt ezeket mondotta: — Nem én mondom, hanem a közegészségügyi tanács e célra delegált bizottsága jelentette ki, hogy Szeged város kórháza a legrosszabb, legegészségtölenebb, a sürgős lebontásra leginkább megérett az ország öszszes kórházai között. Bár mindenki jól ismeri kórházunk szomorú helyzetét, mégis röviden vázolni akarom a már teljesen tűrhetetlen állapotokat. Az épület legnagyobb része már teljesen átnedvesedett s ez által a különben is szellőzhetetlen kórtermek hűvösek és a legnagyobb mértékben egészségtelenek. Szinte csodával határos, ha azókban valaki meggyógyul. A 15 ágyra berendezett kórteremben, amelyben pedig csak 10 embert szabadna elhelyezni, jelenleg is 25-en fekszenek s van, olyan szalmazsák, amely 2, sőt 3 betegnek is nyújt éjjeli menedék helyet. A betegek akárhányszor egymást fertőzik, hiszen előfordul, hogy tífuszos, orbáncos. tüdővészes beteg fekszik egymás mellett; akiket helyszűke miatt izolálni lehetetlen. Alig múlik el nap, hogy ne kellene súlyos betegeket elutasítani; mert nincs hely a számukra. Azonban az persze sohasem történt meg sem- Szegeden, sem az országban, hogy gonosztevőt kellett volna elutasítani, mert nincs helv a börtönökben. Tüdővészkórházunk nincs, csak egy-egy zsúfolt kórterem szolgál erre a célra, ahová azonban nem gyógyulni, hanem csak meghalni járnak a szegény tüdőbetegek, mert tuberkulózis gyógyításáról a mi kórházunkban szó sem lehet; Az etmekórház valóságos íközépkori börtön, eredetiilleg 30 betegre tervezve, de állandóan 60 beteggel megtöltve; s szerencsétlen lakói nagyobbrészt kórházi tüdővész fertőzésben pusztulnak el. És mit mondjunk a ragálykórház 14 ágyáról, amelybe csak a legnagyobb szükség esetén és csakis a tiszti orvos utalhat be /beteget. Pedig ha meg volna már a 120 ágyas ragálykórházunk, kevésbé volnánk kitéve a fertőző betegségek veszedelmeinek, mert azokat azonnal lokalizálni, elfojtani lehetne és nem történnék meg az, mint ezen a télen is, hogy a kanyaró a város majdnem minden gyermekén végigszáguldott egy csomót megölve és még többet örökre nyomorékká téve közöttük. — Az uj kórház fölépítését sokan .azért ellenzik, mert luxusosnak, drágának találják. Pedig az a luxus nem egyéb, mint a betegek minél tökéletesebb meggyógyitását szolgáló berendezkedések s a kórház egyáltalában nem drágább, mint 'a minő egy ilyen modern kórház lenni szokott, sőt egy-egy ágy 600 koronával kerül kevesebbe, mint az épen most épülő temesvári kórháznál, ahol pedig sohasem szándékoztak úgynevezett egyetemi kórházat létesíteni. Aki kaszárnya rendszerben akarja fölépíteni a szegedi kórházat pár 100 ezer korona megtakarításáért a be-