Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-20 / 66. szám

2. DÉLMAGY ARORSZÁG 1914. március 21. nyomtatott betű iránt tápiáit olthatatlan ellenszenvét. Mennyire más ma az a közigazgatás, mely mindent a közérdeklődés napsütéses világossága mellett végez és nincs szüksége mesterséges homályra! A rendőrség legteljesebben szakított az avult rendszerrel. Még Rainer főkapitány idejében is az volt a divat, hogy le kell tagadni mindent, „de azonban" olyan ügyesen, hogy a fránya újságírók semmit meg se sejtsenek. El is futottak a kilencvenes évek betörői oly biztosan, mintha csak szalvusz konduktuszt kaptak volna Rainer főkapitánytól. Az uj idők nem félnek a nyilvánosságtól, sőt maguk keresik azt. A nyilvánosság adja meg a pátenst minden igaz és egyenes dologra. A képviselőház ülése. — Teleszky pénzügyminiszter expozéja. — (Saját tudósítónktól.) Teleszky János pénzügyminiszter expozéja politikai 'körökben a legjobb hatást keltette. Általában dicsérik az előirányzat minden pontját és azt a reális alapot, amelyre a jövő évi budgetet a miniszter fölépítette. A költségvetés 61.000 korona fölösleggel záródik, dacára annak, hogy a magyar állam a jövő évben 'közel kettőszáz millióval többet költ közhasznú oélokra. Az államvasutak üzemének javítására és beruházásokra 156 milliót fogunk a jövő éviben fordítani. Általában az egész költségvetésen meglátszik, hogy a beruházásokat a kormány mem szándékozik korlátozni, amit csak helyeselni lehet. Tekintettel arra, hogy a nehéz gazdasági viszonyok között a nagymérvű beruházások a munkaalkalmaknak és a kereseti lehetőségeknek nagy sorozatát nyújtják, joggal mutatott rá a miniszter, hogy a hadi kiadásnak szükségszerű emelkedése a kulturális és gazdasági szükségleteknek fedezését egyáltalában nem szorította vissza. 'Nagyon rossz hatást tett, hogy az ellenzék az egész gazdasági helyzetet megvilágító expozé alkalmával jónak látta távollétével tüntetni. i ..Jj.tótLi (Az ülés.) Beöthy Pál elnök báromnegyed tizenegy órakor megnyitja az ülést. Az elnök jelenti a Háznak, liogy Sághy Gyula sürgős interpellációra kért engedelmet a román kulturliga március 29-ikí gyűlése tárgyában. Az elnök a kért engedelmet megadta az interpellációra. (Az expozé.) Teleszky János 'pénzügyminiszter beterjeszti az 1914—15. évi költségvetést. A kiadás a 'két milliárdot meghaladja és 191 millióval emelkedik a mult évi költségvetéshez képest. A köítségvetés 61,000 korona fölösleggel zárul. (Éljenzés a jobboldalról.) A fölösleg mintegy hatezer koronával több, mint a mult évben. A költségvetésben a beruházás némileg apad, mert a honvédtüzérség gyorsabb fejlesztése következtében az erre vonatkozó kiadás a rendes kiadás közötti van elszámolva. Ezenkívül az egyes tárcák keretében az építkezéseket korlátozták, nagy állami üzemeknél azonban a beruházás nem csökkent, sőt néhol emelkedett. Az országgyűlés kiadása növekszik a képviselőházi őrség kiadása miatt. A közös költségvetésben, a rendes kiadás húsz, a rendkívüli kiadás pedig harmincnégy millió koronával emelkedett. Mivel azonban e szükségletből 33 milliót kölcsön utján fedeznek, a nettó kiadási többlet csak huszonegy millió korona. (Az egyes szükségletek.) A miniszter részletesen ismerteti ezután sa egyes tárcák szükségleteinek emelkedését és az egyes költségvetési tételekben történt vál toztatásokat. Megemlíti, hogy Horvátország belügyi szükségleteire immár harmincnégy milliót fordítunk, tehát a horvátok összes méltányos igényei kielégíthetők. mindegyik csoport egy-egy teherkocsiba lapátolta a homokot. Egyszerre kezdték, de nem egyformán folyt a muinka. Az egyik pár előbb, a másik később készült el. Amikor a kocsik megteltek, .a tehervonat elrobogott. Uj vonat állt elő. A munkát folytatták. A vaggonok megteltek homokkal, csak az egyik volt még félig üres. Az, amelyiknél az uj ember dolgozott. Ez feltűnt a kékruhás mérnöknek, aki föl és alá szaladgált a kocsik mellett. Amikor meglátta a szemüveges munkást, akinek a lapátjáról' a homok fele mindig leszóródott a földre, éktelen haragra gerjedt. Elkezdett ordítani: — Ha nem tudja föllapátolni a homokot, akkor jobb, ha hozzá sem fog! Talán tüdővészes? ... t A szemüveges ugy érezte, mintha tüskéket szúrtak volna bele. Nem tudta többé fölemelni a lapátot, egész testében remegett. Otthagyta a lapátot és anélkül, hogy meggondolta volna, mit tesz, odament a munkavezetőhöz és igy szólt: — (Bocsásson meg, de nem bírom a munkát. Nem tudom folytatni, abbahagyom . . . Pár perc múlva, hóna alatt a lapáttal, hazafelé tartott. Utja a viz mellett vezetett Amikor rálépett a hidra, megint remegés fogta el. A hid közepén gyökeret vert a lába, nem tudott tovább menni. Ráborult a karfára és lenézett a haragosain 'hömpölygő sötétszürke, piszkos folyóra . . . A viz habosan, fodrosán hullámzott, papircsomókat, fadarabokat, rongyokat cipelt magával. Időnkint kisebb és nagyobb halak kerültek a fölszinre, egy darabig ezüstösen csillogtak, azután megint eltűntek a mélységben. A munkásnak ugy rémlett, mintha a hullámok között emberalakok nyüzsögnének, fölbukkannának, elmerülnének; voltak közöttük ismerősök, olyanok, akik még élnek és olyanok, akik már meghaltak. A szemüveges összerázkódott. A halottak között megismerte önmagát. És mellette egy siró asszonyt. Az édesanyja volt . . . Borzadva fordította el a fejét. Fölnézett a magasba. Az ég kéken, mosolyogva világított . . . A munkás föllélegzett. Mintha lidércnyomástól szabadult volna meg. Kiegyenesedett, összeszorította ajkait és nekivágott az útnak. Egyenesen hazament. A belügyminisztérium költsége kilenc millióval emelkedik. A részletkérdések közül megemlíti, hogy hat uj járást szerveznek. A városok segítésére fordított összeg két millióval, a jegyzők fizetésének rendezése pedig négy millió koronával emelkedik. A közegészségügy költségei egy millióval növekednek. Két millió "koronába fog kerülni a csend őrség illetményeinek rendezése, a középponti csendőrség iskolájának költsége, a fiumei határrendőri kapitányság szervezése és a budapesti állami rendőrségnél a létszámniak száztizenkét fővel való szaporítása. A pénzügyi tárca keretében mintegy kilenc millió korona a költségemelkedés. (Az erdélyi földgáz.) Az erdélyi földgáz kihasználása tekintetében tájékoztatni kiváltja a Házat a miniszter. Az amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy leggazdaságosabban háztartási, fűtési és világítási célokra használható föl a, földgáz. Mivel nálunk, sajnos, a földgáz előfordulási helyének közelében nincsenek városok, az volna a föladat, hogy a gázát Budapestre fölhozzák, mert csak itt lehet nagy fogyasztásra számítani. Mivel teljesen uj terrénumon állunk e tekintetben, — noha a magyar geológusok munkája a lehető legtökéletesebb és a külföldi szakemberek legnagyobb elismerését kivívta — mégis .mivel egy óriás tervről van szó, meg kellett kérdezni külföldi szakértőket is, akik e kérdésnek nemcsak elméletét, de gyakorlati oldalát is ismerik. Tehát amerikai szakembereket is meg kellett hallgatni. (Helyeslés.) Nagyon érdekesnek tartja az amerikai szakértőnek azt a tanácsát, liogy egyelőre a közelebb fekvő városokba vezessük be a gázát és ott szerezzünk tapasztalatokat -arról, hogy a közönség mily mértékben hajlandó a földgázát fölhasEinálni. Igy az az üzlet, & mely most esetleg kockázatosnak látszik, pár év múlva igen jó üizlet lehet. A szindikátus hajlandó kisebb vezetékeket létesíteni, hogy tapasztalatokat szerezzen a maga részére. A miniszternek az a véleménye, hogy ha több száz millióra rugó vállalatról van szó, akkor örvendetes a külföldi tőke behívása, de ha kisebb befektetésről van szó, akkor nem szük séges, hogy a külföldi tőkéhez folyamodjunk. A szindikátus közreműködését tehát igénybevenni ez idő szerint nem akarja, hanert Kolozsvár, Marosvásárhely és Medgyes városoknak fogja fölajánlani, liogy a vezetékei ők maguk csináltassák meg. A városokkal folytatott tárgyalásokba'1 nem fiskális szempontot fog követni, de föltétlenül ragaszkodik ahoz, bogy lehetővé tetessék a városi vezetéknek az állam által való bármikori megváltása. Az amerika1 szakértők véleménye szerint ugyanis kétség; telen, hogy a földgáz-források gazdaságos eredményes kihasználása szükségessé tesz0 hogy a kihasználás lehetően egy kézben egye" sitessék, A pénzügyminiszter részletesen 'kirtJ' tette ezután az egyes miniszteri tárcák d'°" rációjának jelentékeny emelését és ismerte1' te azokat az okokat, amelyek miatt az egye* miniszteri tárcák költségvetéseinek emelés szükségessé vált, illetve, hogy :az ily taff don fölemelt összegeket milyen célra ford'1' ják. , Beszéde (végén- kijelenti la pénzügy0/!; niszter, hogy a mai gazdasági viszonyok j zött, amikor mindenki érzi a válság köve; kez menyeit, nem tarthatja helyesnek a ^ , tel nagymértékű fokozását, de viszont a 10 általános munkátlanság közepette a zásokat sem csökkenthétté. Igyekezett. első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám ***** y kaphatók, esetleg részletfizetésre