Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-03 / 51. szám

4. DÉLM AGY AB ORSZÁG 1914. március S. hogy félig hajdú szolgálatot tejesitenek, valamint Lovászy Mártont, aki ezeket a tiszteket pribékeknek nevezte, utólag rendreutasítja. Fölkiáltások a baloldalon: Igazuk volt, igazat mondottak! (Hazugság!) Szász Pál .személyes kérdésben szólal föl, mert őt a lapok nagyon hevesem megtámadják egy összeférhetetlenségi ügyben. Állítólag azért jutott összeférhetetlen helyzetbe, mert Italmérési engedelmet szerzett egy választója részére. Miután az illető választó • máig sem kapta meg az italmérési engedelmet, világos, hogy itt összeférhetetlenségről 3 szó sem lehet. Néhány lap azt irta, hogy a bizottság előtt sajátkezüleg aláirt leveleiről beismerte, hogy azok valótlanságokat tartalmaznak. Kijelenti, hogy ez hazugság. mert ő ilyen kijelentést a bizottság előtt nem tett. Aki ennek az ellenkezőjét állatja, az tudva hazudik. (Helyeslés a jobboldalon.) (A napirend.) A Ház áttér a napirend tárgyalására. Jakabffy Elemér előadó ismerteti a tengerparti területek kisajátításáról szóló törvényjavaslatot. Illyés József a római jog szempontjából, valamint a gyakorlati szempontból birálja a javaslatot, amelyet készséggel elfogad. A Ház a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben megszavazza. (A hajózási vállalatok segítése.) Az elnök .indítványozza, hogy a különböző hajózási társulatok állami segítéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tágyalja a Ház. Rakovszky István kérdi az elnököt, hogy az egyes szerződések egyes pontjaira nézve a módosító indítványokat elő lehet-e terjeszteni? Az elnök: Ebez természetesen minden képviselőnek joga van. Szabó János előadó ismerteti a hajózási társulatok állami segítéséről szóló törvényjavaslatokat. (Földes és Vio.) Földes BéLa beszélt ezután a javaslat ellen. A kereskedelmi kormány egy időben tényleg nagyon komolyan foglalkozott evvel a kérdéssel, — úgymond, — akkor, amidőn Hieronymi volt a kereskedelmi miniszter. Az után azonban az ő tervét elejtették. A hajózási eredményre nem vezet akkor az ország szempontjából véve, ha csak a hajóstársaságokat szubvencionálják, ilyen túlzott formában. A javaslatot nem fogadja el. Vio Antal fiumei képviselő beszélt ezután, aki tudvalevőleg alaposan érti ezt a kérdést. Hivatkozik is erre beszédéiben, statisztikai adatokat és példákat sorol fel 9 őszintén föltárja az ügy mibenlétét, majd kijelenti, hogy a hajóstársaságokna'k igenis szükségük van a segítésre s a hajóstársaságok nélkül miként gondolhat valaki a hajózásra? Nagy elismeréssel szól a hajóstársaságok ujabb viselkedéséről különösen. A javaslatot elfogadja. (Rakovszky István.) Rakovszky István állott ezután szólásra. A hajóstársaságokról amikor szólunk, voltaképen a bankok üzletéről kell beszélnünk. A Kereskedelmi Bank például a hajóstársaságok felét a kezében tartja. Ez a bank pedig épen elég gazdag ahoz. hogy ne tár.ogassa ez a szegény állam. Kiváltképen akkor ne szubvencionáljuk, amikor a hajóstársaságok nem hasznos munkát végeznek. S a Kereskedelmi Bank bizonyosan diktálta a kormánynak a föltételeket — a szubvenció nagyságát is. Eddig másfél millió korona' szubvenciót kaptak a hajóstársaságok, most pedig öt és fél milliót kapnak. Kérdezi, vájjon nem panama van-e itt is? Beöthy elnök: Figyelmeztetem, hogv ne tessék :tt senki: gyanúsítani! Rakovszky István: Én nem gvanusitottzrv senkit, én csak kérdeztem. Rakovszky István szokatlanul éles támadására a kereskedelmi miniszternek ma rtiég nem nyilt alkalma válaszolni, hajózási szakemberek azonban abban a vélekedésben vannak, hogv a néppárt vezérszónoka teljes tájékozatlansággal, felületességgel és a szerződés egyes intézkedéseinek tökéletes félreértésével tárgvalta a törvényjavaslatot, ugy, hogy a kereskedelmi miniszternek nem fog nagy fáradságába kerülni beigazolni, hogy az uj szerződések nemcsak a jelenlegi hajózási érdekeinket óvják meg, de a magyar tengeri hajózást uj vonalak létesítése által si ke résen fejleszteni vannak hivatva. SzINHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: KEDD: Mértföldkövek, vígjáték. Páratlan */•• SZERDA: Az ezredes, vígjáték. Bemutató. Páros '/»• CSÜTÖRTÖK: Az ezredes, vígjáték. Páratlan */•. PÉNTEK: Kramer Teréz vendégfölléptével: Trubadur, opera. Bérletszünet. A gzinügyi bizottság első ülése (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délután a szinügyi bizottság Gaál Endre dr. tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen a jövő évi színtársulat szervezéséről és aktuális szín házi kérdésekről tárgyaltak. Az ülésen Ditrói Nándor dr., Vajda Béla, Wimmer Fülöp bizottsági tagok és Almássy Endre színigazgató vettek részt, a jegyzőkönyvet Schöffer László dr. osztáyjegyző vezette. Az elnök az ülést megnyitotta. — Üdvözlöm a nagy számban megjelent bizottsági tag urakat és az ülést ezennel megnyitom. (Derültség,) Számlaügyei elintézése következett, azután bemutatta az elnök a szegedi protestáns -nöegyesület kérvényét, amelyben az egyesület egy estére a szinház átengedését kérte, a játékonycélra való tekintettel ötven százalékos hélyár fölemeléssel. A kérelemhez a bizottság hozzájárult. Bejelentette ezután az elnök, hogy mind a két biztosító társaság, a hol a szinház tűzkár ellen biztosítva vau, fölhívta a tanácsot, hogy amikor az igazgató Pa színházban mozival kapcsolatos előadásokat akar tartami, ezt minden esetiben haladéktalanul jelentsék be. A bizottság ezt is i tudomásul vette. Ezután Almássy Endre bejelentette, hogy a budapesti Népopera színtársulatát húsvét táján két, esetleg három eLőadásra a •szegedi színházban vendégszerepelteti. Elő< adják A Faustot,, a Ser Mai borbélyt, esetleg a Hofímann meséit, vagy a Denevért. Kérte az igazgató a bizottságot, minthogy neki legalább kétezer koronát garantálnia keLl a 'Népopera igaagatójának, járuljon hozzá a helyáraknak száz százalékkal való fölemeléséhez. Wimmer Fülöp: Menmyi akkor az összbevétel! Almássy Endre: Háromezer korona, mert a rendes helvárak mellett 1500 korom. Én tehát még lia tele lesz a színház, akkor se keresek sokat, mert ez esetben 2400 koronát fizetek egy estére a Népopera tagjainak, akik közül százhúszan jönnek le. Wimmer Fülöp: É11 azt hiszem, hogy bele fognak sülni s a vállalkozás rosszul üt. ki, mert nincsenek a tagok között valami hrres énekesek. Almássy Endre: Hát ott van például Irányi. Wimmer Fülöp: Az <uár régen volt híres. Almássy: Vagy Anthes. Wimmer: Alig van ember, aki emlékszik rá. mikor volt Anthesnek hangja. A bizottság tudomásul vette, hogy az igazgató lehozza a Népopera társulatát és ja vasoTjá a tanácsnak, hogy a helyárak száz százalékkal való fölemeléséhez járuljon hozzá. Ditrói Nándor dr. kért szót ezután. Hivatkozott arra, hogy amikor a februári közgyűlésen a kabarék ós orfeumok állandósítása ellem fölszólalt és a színházat védelmébe vette, tette ezt azért, mert a színházat szerint • nem szabad béleikergeni olyan versenybe, amely a szinház kulturhivatásával össze .nem egyeztethető. Kötelességének tartja, 'hogy szóvá tegye ezt a szinügyi bizottságban is, a melynek ugy véli, törekednie kell az ellen, hogy a szinház a versenyt ilyen irányban fölvegye. Éppen ezért, már most szükségesnek tartja, hogy a színigazgatót kérjék, próbálná meg a régi irány követését, hogy a versenyen fölül .maradjon. Sajmosan tapasztalni kezdi azt a dekadem irányt, amely a szinház repertoárjaiban dominál és. helyteleníti azt. hogy üres, léha dolgokkal traktálja a színház a közönséget, összeállított vagy hetven régi dgrabot minden műfajból, amiknek a reprizét üdvösnek és a szinház ikulturhivatása szempontjából hasznosnak tartaná. Az operettek közül: az Eleven ördögöt, Kék aszszonyt, Uff királyt, Tavaszt, A suhancot. Koldiusdiákot, Bocoaciót, Ripp van Wiüklét, Gül babát, a népszínművek közül Az árendás zsidót, Ingyenélőket, a falu rosszát, a komoly darabok .közül a Molier-darabokat, Zolától A pálinkát kellene föleleveníteni. Almássy Endre: Bátor vagyok emlékeztetni a bizottságot, hogy az említett darabok magyrésze az én igazgatásom alatt színre került. Egyszerre azonban nem birom valamennyit, mert a szerződésem értelmében a fővárosi színházak műsorát is le ikell játszanom. Ditrói arra kéri Almáesyt, hogy felszólalását a műsorok összeállításánál vegye figyelembe csupán. Almássy megígérte, hogy figyelembe veszi. Vajda Béla a szinliáz berendezését és felszerelését kritizálta felszólalásában. Rossz a színpad, rossz a világítás, rosszaik a /kellékek. Iyogelsösorban a színpadot kellene átalakítani. Gaál Endre azt mondja, hogy ezzel már régen foglalkoznak. Több /kiváló szinházszakértő véleményét kikérte már a színpad reorganizációját illetőleg, legutóbb pedig Magyar Edét, a kaposvári szinház tervezőjét és építőjét kérte föl, hogy dolgozzon iki egy tervet, meg is ígérte Magyar Ede, de közben öngyilkos lett. Most ugy áll ez az ügy, begy három esztendőre a színpadot is abban az állapotban adták át a színigazgatónak, amilyen most. Százötvenezer /koronába kerülne a szinpad átalakítása, de három évig erről nem lehet szó. Vajda Béla: A siilyesztőket is villanyerőre kellene berendezni, meg a kordinát, mert középkorba való dolog, hogy a hatalmas vasfüggönyt, minden felvonás után négy-hat ember húzogassa föl. Gaál Endre: Ezekre is kiterjeszkedünk majd a kö%etkező szerződésnél. Vajda Béla: A szinpad rettenetesen poros, a nézőtérre érzik a szaga, ez ellen is tenni kellene valamit. Wimtner Fülöp: Ez igaz. Miért kell a színpadnak minden nagy szerelmi jelenei után porzanil Vajda Béla felszólalása kapcsán Almássy Endre arra kérte a bizottságot, hasson oda. hogy teherliftet létesítsen a tanács a színházban, mert a bútorok mérni tönknem-emiek, abogy a lépcsőkön hurcolják föl a színpadra. A bizottság.a kérelmet a tanács elé terjeszti. Bejelentette ezután Almássy, hogy márciusban műsorra tűzte A mandarin, a Tűndérioki lányok, a Nemtmlomka és a SibyR előadását. .Majd a jövő évi színtársulat szervezése dolgában tett jelentést. Vasárnapi ssámnnkban már közöltük azoknak a névsorátakik maradnak, s akik jönnek. Kiegészíteni való annyi van csupán, hogy Ctiky Iásab* szerepkörének a betöltése iránt Bihari Ákossal és Klenovic* Györggyel tárgyad az iga'-" gató. Évekkel ezelőtt mind a kettő tagja vdB már a szegedi színháznak. Ezzé aztán ki is merült az ülés tárgy* Végül abban állapodott meg a buurtW