Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-03 / 51. szám

3. [jatt ll02ítám. Hiuári közauidósitáédelmébe at szevinersenybe, issze nem ja, hogy ban is, a az elten, lyhan fölkségesnek próbálná versenyen, lűpaá kezdi 111 ház relenit i azt, a szi-nlváz etven régi k a repriir hivatása Az epeKék aszsuhancot. Winktótz árendás a komoly Zolától A emilékeztt darabok szilire kérőm vala1 mében a ill játszaXy ifeLszó* vegye A' rte, bogi sét és fel- ; „ Rossz 3 a kellékek át alakita' | y ezzel nitó szinházszak npad re"1" pedig erre zöjót & ikii egy t;01" iközben Ő®1" ügy, bban az 8 ónak, ta1" Iba ikerütó. évig e/rf01' is (korditól * 1914.^március 3. -Hm hogy .a legközelebbi illést az elnök csak akkor hivja össze, ha fontosabb színházi ügyben kell határoznia. ry ONAS jeszke 11 DÜ"1' FÍ netese" ELTE8 vi J ÁN Al%\ »t, ll8f íf •FCAŰKR] ólja a A hog? és a J UM'; a siM.J W* d AD * Krammer Teréz vendégszereplese A színházi iroda jelenti: A legteljesebb siker, méltányos elismerés járt mindenkor Krammer Teréz működésével, érthető következőleg, hogy páratlan érdeklődéssel várja vendégszereplését a szegedi közönség. Akár mint dalénekesnő, — Krammer Teréz egyik büszkesége volt a Magyar Királyi Operaháznak, a bécsi Hofopernek, a Volksopernak ép ugy, mint jelenleg a Népoperának, amely a Wagner előadások egyik oszlopát becsüli benne. Pénteken a Trubadur-ban énekli Leonorát, szombaton a Denevér-ben Rosalindát. * Herczeg Ferenc : Az ezredes. A szinházi iroda jelenti: Két esztendeje, hogy Herczeg Ferenc nem szólt a színpadról a közönséghez. Legutóbbi darabja Éva boszorkány volt s azóta a szerzőt elbódította, a regényírás, a lapszerkesztés és a legháládatlanabb foglalkozás, a politika. Most aztán újra •a. közönség elé lép uj darabjával, Az ezredessó], amely szerdán kerüil bemutatóra. Az ezredes vígjáték. Témáját Herczeg Ferenc egyik legjobb regényéből, a Huszti Husztból merítette. Rendkívül érdekes a téma miliője, sok mulatságos, groteszk részlet tarkítja, de ami a .Legfontosabb: a esetekménye izgalmasan érdekes. A magyar uri középosztálynak — amelynek Herczeg egyik legjobb ismerője — sók karakterisztikus figurája, vonul fel benne, de az alakokat részben idegen, amerikai, miliőbe állította a szerző. Az első felvonás Amerikában, a Wild-Westen játszódik, a másik kettő a Huszték Fiume melletti villájában. Pompás szerepekikel van tele a darab. Az ezredest Körmendy Kálmán játsza, aki nagy ambícióval készül szerepére, melyben a gentleman formái köziiil folytan kiütköznek a proletár bárdolatlanságai. Az egyik női főszei-epet, Kathe, Szohner Olga művészetére 'Van bizva. Kitűnő alakításra van alkalma Heltai Jenőnek, a konzerv Huszton alakjában, nemkülönlien Solymosinak, aki mint John egyiik legjobb szerepéhez jut. Vezetőszerepben .lép a közönség élé Gömörí Vilma, az egyik Husztd leányt jászva, továbbá B. Baráti József, Szathmáry, Petheő, Mihó, Pálma Tusi egy kis hajadon hisztérikát játszik pompás megfigyelőképességgel. A bemutató iránt máris .nagy az érdeklődós. Már bírságot is fizetünk, amiért - nincs viz! (A vízvezetéki mizériák és a háztulajdonosok. — Vizsgál a mérnökség és bírságol a tanács.) (Saját tudósítónktól.) A februári közgyűlés a vizmizériák orvoslása céljából tudvalevően bizottságot küldött ki azzal ia megbízatással, bogy a mérnökséggel együtt vizsgálja felül a vízvezetéket és a vizsgálat eredményéhez képest tegye meg aztán a hatóság a szükséges intézkedéseket. A közgyűlés egyértelműen állást foglalt a tanácsnak a vízvezeték éjszakai elzárására vonatkozó intézkedése ellen és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy íha a bizottság a vizsgálat alapján szükségesnek látja az éjszakai elzárás megszüntetését, a 'tanács nyomban vonja vissza az erre vonatkozó rendeletét. A mérnökség-a tanács utasítására már akcióba is lépett, amiben azonban ismét aligha lesz köszönet. Sem a háztulajdonosok, sem a közönség részéről. IA mérnökség ugyanis az't a javaslatot tette, hogy a tanács fogadjon, föl néhány munkást, akikkel a vízhálózatot megvizsgáltatják, mert a mérnökség véleménye szerint a fagyokozta csőrepedések miatt nem funkcionál a vizvezeték ugy, amint kellene, helyesebben sehogyse. A csőrepedéseken keresztül aztán elfolyik még az a kevés viz is, ami a víztoronyból a hálózatba szivárog. Másrészt azt mondja a mérnökség, hogy a háztulajdonosok nemtörődömsége is egyik legfőbb oka annak, hogy Szegeden állandó vizmizériák vannak. És mit tesz most a tanács? Előveszi a szabályrendeletet és papirosról akarja elintézni a vizkérdést olyanformán, hogy — bizottsággal fenyegeti meg az összes háztulajdonosokat, ha a házukban levő vízvezetéket nem hozatják rendbe. Szigorúan meghagyta a mérnökségnek, járják be' az összes házakat 4s ahol hibát találnak a vizvezeték körül, Jelentsék föl a háztulajdonost. Ha ez a vízvezetéket nem javitta'tja ki, ami a tanács szerint a szabályrendelet értelmében kötelessége, akkor négy koronától száz koronáig terjedő pénzbírságot rónak ki az illető háztulajdonosra. A vizmizériák orvoslásának tehát ezt a fegujabb módját eszelte ki a tanács. Hogy ezzel a bajokon semmit sem segit — bár a háztulajdonosoknak valóban kötelességük vízvezetékük rendben'íartása — azt a laikus is látja rögtön. A formulája ugyanis ennek az, hogy a mérnökség fölszólítja a háztulajdonosokat — tenmészetesen ha a vízvezetékben hibát talál — hogy a hibát javíttassák ki, mert ellenkező esetben megbírságolják. Már most mi történik? Tegyük föl, bogy a háztulajdonosoknál mindenütt rossz a vizvezeték. Miután ezt hetekig tartott járkálás urán konstatálták, most ismét hetekig, sőt j hónapokig tartó járkálás következik, hogy melyik háztulajdonos hqgyan csináltatta meg a vízvezetékét. Ennek iaz elbírálását sem rendőr, sem más városi alkalmazott nem végezheti, ez tisz'tára mérnöki munka, annyi embere pedig nincs a városnak a mérnökségnél, hogy ezt az ellenőrzést a szükséges, rövid idő alatt végig foganatosíthassák. De ez csak az egyik része a dolognak. A másik az, hogy a vízvezetéki hibák, egyesek megbírságolása ellenére is épp ugy megmaradnak továbbra is, mint eddig. A zűrzavar és fölfordulás tehát még nagyobb lesz és a közönség sinyli tovább a vizvezeték átkos (mizériáit. Az éjszakai elzárásra vonatkozó intézkedését azonban a tanács a világért sem vonná vissza. Ezt nem! Inkább pusztuljon szomjan a lakosság, inkább hamvassza el a tüz az egész várost, de a vizvezeték elzárásához ragaszkodik az utolsó lehelletéig. A mexikói kavarodás. Washingtonb jelentik, hogy a hatóságokhoz érkezett megbízható közlések szerint Bentont, aki fegyvertelen volt, Villa hivatalszobájában lőtték agyon. Az előszobában már két órája várt, hogy Villa tábornokhoz bejuthasson és mikor belépett a szobába, lövés érte a gyomrán. Bár ez az első lövés is halálos volt, még több golyó is érte. Nogalesből érkező távirat szerint Garranza tábornok megtagadta, hogy fölvilágosítást adjon Bryan államtitkárnak Benton halála felől, mert ez angol állampolgár. Megígérte azonban, hogy az eltűnt Busch német-amerikai polgár ügyében vizsgálatot indít. — El-Pázóból jelentik: Két katonai sebészorvost bíztak meg Benton holttestének megvizsgálásával. — Mexikóból jelentik: Angol alattvalók tegnap tartott nagygyűlésükről táviratot intéztek Grey angol külügyi államtitkárhoz, melyben kérik, hasson oda az angol kormánynál, hogy Benton ügyét szigorúan megvizsgálják. Nyomuk veszett a debreceni merénylőknek. (Avram ot és Mandaseszkut előzetes letartóztatásba helyezték. — A bukaresti rendőrség legújabb jelentése.) (Saját tudósít ónktól.) A romániai vizsgálat körül szövődik immár a ipokolgépes merénylet ügye. Már csak a romániai eredményben bizakodnak, vagy még abban se nagyon. A bukaresti rendőrség ma éjszaka jelenti, hogy Avramot és Mandaseszkut kinyomozta és mind a kettőt előzetes letartóztatásba helyezte. Ugyancsak az igazi tettesekről is jelent valamit a bukovinai rendőrség, azt, hogy nyomuk veszett. Amikor a tetteseknek ugy vész a nyomuk, hogy semmi pozitiv. nyomós bizonyíték előzőleg nem akadt, az esetben bizony nem is olyan holt bizonyos, hogy azok a bizonytalanok voltak-e a tettesek. Furcsa a jelentés ama része is, amelyben a bukovinai rendőrség elmondja, hogy két embert előzetes letartóztatásba helyezett, ellenben az igazi (tetteseknek nyomuk veszett. Ugy látszik, hogy a letartóztatott Avram és Mandaseszku nem is az igazi tettesek. A román főváros főkapitánya szerint a merénylők a bukaresti Minerva-szállóban voltak, de amikor megtudták, hogy üldözik őket, automobilon elmenekültek. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A ROMÁNIAI VIZSGÁLAT. Bukarest, március 2. A rendőrség azt állítja, hogy a debreceni merénylet tetteseit nem {tudta elfogni, mert azok megszöktek Oroszországba. Ha azonban még Románia területén volnának, föltétlenül le fogják tartóztatni őket, mert személyük és szereplésük egészen tisztán áll a rendőrség előtt és minden intézkedést is megtettek, hogy a merénylőket, ha még Romániában vannak, elfoghassák. A rendőrkapitány tagnap a preifetturói-i kérette a bukaresti és külföldi lapok tudósítóit és a ikövetkezőket közölte velük: A bukaresti rendőrség már február 25én, amikor megkapta a csernovitzi rendőrség táviratát, meigkezdte a (nyomozást a tettesek kikutatására. A osennovitzi rendőrség arról értesítette a bukaresti főkapitányságot, liogy két embert gyanusitanak a tett elkövetésével, még pedig Mandaseszku Szilviét ós Avram Tódort, akiknek román útlevelük volt s akik az osztrák határon átszöktek Romániába. A kapott adatok aliapján a (bukaresti rendőrség még aznap este elfogta Avram Tódort, aki ikijelentette, liogy ő átadta útlevelét Katareu János egyetemi hallgatónak, de nem tudta, bogy Katareu milyen célra akarja fölhasználni. Másnap 'letartóztatta a rendőrség Mandaseszku Szilviét is, aki harmadéves böloséiszettianhail'ligató. Mandaseszku kijelentette, hogy az egyetemen ismerkedett meg Katareuval, aki arra kérte, hogy szerezzen neki útlevelet, mert fontos misszióban Románia érdekében Besszarábiába kell utaznia, Mandaseszku eleinte visszautasitotta ezt a kérést, de (később Katareu könyörgésére mégis teljesítette. " Avram orosz ember és kocsis Bukarestben. Útlevelét 1913. november 25-én állította ki a bukaresti rendőrség, Mandaseszku Szilvié útlevelét pedig a mult év december 30-án. Avram is, Mandaseszku is tehát Katareunak adták át útlevelüket, Avram Katareu val egy Kirilov nevű orosz ember házában ismerkedett meg. Ez a Kirilov egyik cinkosa Katareunak. Február 25-én reggel tizenegy órakor a rendőrség már tudta, hogy Katareu autóm o> hilon elutazott Bukarestből. Szökéséről a következő részleteket tudták meg: