Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-18 / 64. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1014. máreiuis 16. Néhány szó Foerk Ernő kijelentéséhez. — Fölebbezés a fogadalmi templom ügyében. — Foerk tanárnak a város tanácsához intézett levele jellegzetes nyilatkozatot tartalmoz. Merész kijelentések foglaltatnak abban s midőn a várossal kötött szerződése s ebben foglalt jogaira hivatkozik, ügyes fordulattal azt a merész kijelentést teszi, hogy ö unint művezető, 'az előirányzott költség keretélben a részletekben változtatásokat eszközölhet és csak arra van kötelezve, 'hogy a templom tervein, a i főméretekben és a tömegekben változást nem eszközölhet. Azután elhiteti magával Foerk tanár ur, hogy mivel a szerződésben Iki van mondva, hogy az építtető Szeged szab. kir. város közönsége az ellenőrzést az általa kiküldőitt építési bizottság és. a mérnöki hivatal kebeléből kiküldött szakközege utján gyakorolja, — ez a bizottság pedig 1913. március 18-án tartót1; ülésében az általa készített és módosított terveket teljes egészéhen, elfogadta és igy azokhoz hozzájárult, tehát ez alapon kapta is meg az építési engedélyt s ez alapon lettek a föld-, kőműves-, elhelyezőmunkák s a templom egész alapbetontömbje vállalatba kiadva és az alapozás .megkezdve, ebből következteti azt, 'hogy a város közönsége is hozzájárult és elfogadta az ö módosító terveit. ISőt terveit és módosításait egy nyilvános előadáson a városi szóképület közgyűlési termében, meg is ismertette s az ott megjelent közönség szeretettel fogadta, igy most már részére szabad lett a vásár, vagyis joga van ugy épitenü Szeged város) fogadalmi templomát, amiint azt ő megtervezte. Ezen jogát oly erősnek tartja, hogy a március 5-iki közgyűlési határozat azt le inem ronthatja s ha a város hatósága azon határozat értelmében akarja az épi'tkezést keresztül vinni, még felebbezési jogát is hangoztatja. A város tanácsához ezen benyújtott írásos nyilatkozat erősen feltűnő azon, értesítés után, amit Gaál Endre dr. tanácsnok ur és Stahl József városi műépítész budapesti kiküldetésükről és Foerk tanár ur nekik tett nyilatkozatáról elmondottak, jelezvén, hogy utóvégre mégis esak a város saját elhatározása szerint s általa követelt román, építészeti stílben fogja a fogadalmi templom építését végrehajtani. Ezen ellentétes (nyilatkozatok után, nézzük meg a szerződést, melynek hivatalosan készült egyszerű másolata kezeim között van. Ezen szerződés a város törvényhatósági bizottságának 736—912. számú határozata, 53,405—912. számú tanácsi és 105,959—912. számú m. kir. belügyminiszteri határozatok alapján köttetett meg; ennek első pontjában Foerk Ernő műépítész kötelezte magát, hogy a fogadalmi templomot Schulek Frigyes műegyetemi 'tanár által készített és ugy a város törvényhatósági bizottsága, mint az egyházi és kormányhatóságilag jóváhagyott terveik és költségvetés alapján 2.520,000 korona építés® költség keretében a fogadalmi templom tervszerű teljes felépítéséhez még szükséges tervezés •és művezetői teendők végzésével felépítteti. Ugyamezen szerződés 5-ik pontjában van mondva, hogy a stílszerűség megtartása mellett gazdasági szempontból netán javaslandó változtatások csakis az építtető szab. kir. város előzetes hozzájárulásával lesznek végrehajthatók; a 7-ik pontban jeleztetett, hogy a stílszerűség szigorúan betartandó, még a változtatások esetén is és ezért szigorúan maga a müvezető-müépitész felelős. A város közönsége az ellenőrzést az általa kiküldendő bizottság.által gyakorolja, de ez a bizottság felügyeleti hatásköre, csak a hatóság által elfogadott tervek felügyeletére vonatkozik. A tervek helyességéért-pedig a művezető felelős vagyonilag is. Mivel pedig a Foerk-féle módosított terveket sem a város tanácsa, sem a törvényhatóság soha el nem fogadta, mert azok bemutatva sem léitek, igy a legerősebb jogsérelem követtetett el az által, hogy a Sohulek-féle elfogadott tervek építészeti stílusából kivetkőztetve Foerk tanár ur hozzá mert fogni már a fogadalmi templom alépítményeihez; továbbá kőfaragó munkák rendeltettek meg oly kiviteli tervekhez, miket a hatóság el nem fogadott, ahoz hozzá nem járult. Foerk 'tanár ur maga jelezte már a város tanácsához benyújtott nyilatkozatában, hogy a befejezett alapépitményeken, a Schulek-féle tervszerinti fogadalmi templom föl nem épülhet. Ezen .nyilatkozat' után csak azt kérdezheti tör vény há tóságu nk, ki fogja az eddig okozott kárt megtéríteni. Pillieh Kálmán. Ismeretes, hogy a legutóbbi közgyűlés hozzájárult ahoz, hogy a fogadalmi templom kőfaragó munkálatait, a budapesti Kráhlcég kapja meg. Pillich Kálmán törvényhatósági bizottsági tag ma megfelebbezte a közgyűlésnek ezt a határozatát. Felebbezésót azzal indokolja meg Pillich, hogy a közgyűlésen ő azt indítványozta,, liogy a kőfaragó munkálatok kiadását a fogadalmi templom ügyével együtt tárgyalja a közgyűlés, amikor is annak .kellett eldőlni, hogy a Foerkféle terv-módositásokat elfogadják-e vagy sem. 'Ekkor felszólalt Ottovay István műépítész és azt fejtegette, hogy a kőfaragó munkálatok kiadására teljesen inrevelans, hogy a templomot a Schulek-féle, • vagy a iFoerk•féle tervek szerint épitik-e fel, mert ,az árlejtés csak kubatikus volt és nem precizi' rozta, hogy a szállítandó anyag mi'yen alakú legyen. Ottovay felszólalása után a közgyűlés elvetette Pillich egyesítő indítványát és ugy határozott, hogy a munkálatok kiadhatók a Kráhl-cégnek. Most pedig Foerk le£' utóbbi nyilatkozatában kijelenti, hogy 8 Schulek-féle tervek azért sem vihetők keresi' tül teljesen változatlanul, mert a kőfaragó munkálatok már befejezést nyertek az ő terve szerint s a vállalkozó céggel a szerződé® megmásítani pedig most már nem lehet, tó' licli hivatkozik erre az ellentmondásra és arra, hogy a közgyűlés igenis ragaszkodik 8 fogadalmi templomnak a Schulek-féle tervek szerint való építéséhez, amiért is kéri ,a k®' dóscs közgyűlési határozatnak megsemmi®1' lését. déré. És egy báli ismerős, akivel keringőt táncolt és rövid kalandra megszökött vele a bálból. Szinházi szomszédnők és a női zenekar hölgyei. Szinész-növendék és a fehérkebiü vasalónő. Feketefátyolos özvegyaszszonyok és budai kisasszonyok, akiknek álnéven házasságot igért. Kornél feje fehéredni kezdett, csupán álonipor segítségével .aludt el és a szakácsnak mindig szivart küldött. A kis madarak, .elrepültek, az éji dalt más énekelte az elhagyott budai utcában és a francia szubrettet többé nem Kornél vitte frakkban és ragyogva a különszobába karjain. Csupán a hűséges négy nő maradt meg a 'múltból. Kornél, amint ideje és kedve engedélyezte, fölváltva szórakozott velük . . . Kedd! A Mariinka napja volt. Mig „Lundi" Imogéné, aki csupán annyit tudott franciául, mint a legtöbb pesti asszony, de szeretett francia leveleket irni, a nevelőnő segítségével. A csendes vasárnap délutánokat Irma és leánykái társaságában töltötte Kornél, midőn hímzett házisapkát tettek a fejére, a leánykák karosszékének a lábához ültek és Irma hol sirva, 'hol könnyezve .boldog-boldogtalansággal mondogatta: „ön gazember! ön himpellér!" Geraldine csupán. :ak.kor élvezhette a kitüntetést, ha levelet irt e célból és öngyilkossággal fenyegetőzött. ÍA feikete, sovány nő, aki harmincöt éves 'korában ment férjhez, olykor igen szenvedélyesen szerette Kornélt és Kornél nem szerette a tragikus jeleneteket, sem a könnyeket. Történt, hogy Kornéíl párbajban ímegsebesiilt. Pisztolygolyó szaladt a vállába és bár az ón nem érintett nemesebb szerveket. Kornél hetekig nyomta az ágyat. Az asszonyok eleinte fölváltva látogatták. Marianka ebédet küldött, Imogén cukrozott gyümölcsöt, Geraldine francia lepényt és Irma puha párnákat. Imogén később csak nagyon, ritkán jöhetett. „Az uram nem szereti, ha elmegyek hazulról!" — mondta és mindig divatos kalapja, zengő hangja és magy értelmes szeme nem jelent meg sem hétfőn, sem imáskor. Geraldine azt hozta fel okul, hogy attól fél, hogy más nőkkel is találkozik Kornél beteggyárnál, midőn is elsülyedne szégyenletében. Mariankát otthonülőnek nevelte Kornél, mert hisz fiatalkorában cirkusz-lovarnő volt és eleget hallott zenét, szagolt virágot és látott csillogó estilámpát. Marianka 'tehát már azért is -otthon maradt, mert nam akart mindig az utcám csavarogni, mint a többi pesti asszonyok. Irmát gyermekei nevelése foglalta el. Kornél, mig lázában Indiában és Bokharában járt, cigányzene mellett csörgő kígyót táncoltatott, a falon régi istenek piros képei mutatkoztak és a padló szines márványból volt kirakva, olyan egyedül maradt, mint illik az olyan vénülő gazemberhez, akinek sohase volt lelkiismerete. Az ajtó nem •nyílott fel, asszonykák nem suhantak be titokzatosan, lábujjhegyen, sürü fátyollal arcukon és tetőtől-talpig frissen, üdén felölltözködve, uj szalagokkal harisnyájukon, alsóruhájukon, amelyet talán már napok óta őriztek e látogatás alkalmára, a parfümmel és kölnivizei takarékoskodtak, hogy pazarabban bánhassanak vele e napon. é$ uj kalapjukat mindig elhozták megmutatni . . . . Senki sem jött, akinek lehúzhatta volna gyöngéd kézzel Kornél a puha keztyiüjét, kis kabátját lesegíthette volna és akitől ál®0' dozva, lágyan megkérdezhetné: „Kedvese®' mit csinált azóta, -amióta nem láttam?" I®0' gén zsurjait, es'télyeit, barátnői kalandig mesélte, a díványon helyet foglalva, Getó dine férjével való civakodásokról és regé® olvasmányairól beszélt, — „ó Puskin Sártó rom, te! Szegény meglőtt fiam!" — Mártó ka a virágairól és a cirkusz hölgyeiről, a% visszavonultságu'kban is felkeresték kön| iiyed .hangon értekezett, — „a nők tó mindig olyan rosszak, mint fiatal koro®tó voltak!" — mig Irma katona fiai levelei9 r^ vasta föl és a kis leányai csodatetteit el adta. Senki sem jött. - j, Kornél vállsebével, amelyről azt 'ha®1 ia a nőknek, hogy az ő védelmükben s% rezte, egyes-egyedül szenvedett. Behunytó szemét, Indiába utazott, kígyót táncolta1 meg vitorlás-gályát kormányzott piros tó, gereken, végül felmászott egy kenyéytó Délután, midőn jobban lett, a bibliát tette a hotel vén szobaleányával. ^ — Marié üljön a díványra, fölold magának Krisztusurunkról. Az öreg szobaleány leült és fehér FETÓ tos fejével bólintgatott az olvasmány9102' Estefelé kopogtattak az ajtón. ,.,t Marié megnézte a kopogás okozója • — Virágcsokrot hoztak! — jele«telfeiel' — Dobja ki a virágokat, lelkem, T"sZok te — és ne eressze be 'hozzám, akinek mya van a testén. „ 0' Igy történt ez hajdanában, midőn nél megöregedett. >